20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

Irodalom, tudomány, művészetek, a teljes magyar és egyetemes szellemi tartomány ott van valamiképpen a marosvásárhelyi színházban. Sok-sok könyvbarát is ott zsong harmadik napja, sőt esténként is a zegzugos épületben, alagsortól a legfelsőbb szintig tarkállik a folytonosan mozgó nagy kerengőben.

Irodalom, tudomány, művészetek, a teljes magyar és egyetemes szellemi tartomány ott van valamiképpen a marosvásárhelyi színházban. Sok-sok könyvbarát is ott zsong harmadik napja, sőt esténként is a zegzugos épületben, alagsortól a legfelsőbb szintig tarkállik a folytonosan mozgó nagy kerengőben. Nem szép, hogy a rég levitézlett reklámszöveg jutott közben az eszembe, veretes ige, emelkedett szöveg illik a Gutenberg-galaxis ünnepéhez, de a könyvkínálat is annyira változatos, sokszínű, hogy ilyenszerű utalás sem árthat neki. Emelkedett gondolat különben bőven olvasható, hallható ezen a jubileumi rendezvényen. A csütörtök délelőtti nyitáson százhetven középiskolás szavalókórusa zengte Babits felemelő szavait a könyvről, olvasásról. És bent az előcsarnokban is lépten-nyomon egy-egy írói vallomás kiemelt részletén akadhat meg a szemünk. Huszadszor is a könyv a főszereplő a vásáron, ezúttal negyvenegy standon kilencezer könyvcímmel találkozhat az olvasó. Bőven van miből válogatnia mindenkinek, kortól, felkészültségtől függetlenül. Mintegy száz különféle megnyilvánulás próbálja betájolni, csak győzze idővel, kitartással. A zsebekről most nem beszélek. Majd az esemény befejeztével derül ki igazán, mennyire kelendőek a kiadványok. Annak viszont már most örülhetünk, hogy a szervezők a további nyitás mellett döntöttek, és még hangsúlyosabbá vált a műsorözönben a társművészetek részvétele. A zene már korábban csatlakozott a szerzői estekhez, könyvbemutatókhoz, beszélgetésekhez, az előadóművészek is szervesen bekapcsolódtak a könyvvásárba. Most már színházi bemutatóról, felolvasó-színházi produkciókról, megfilmesített irodalmi művek vetítéséről is beszélhetünk. Megrendezték a könyvek éjszakáját is, ötletes, szórakoztató és kreatív különprogramok szólították meg a gyermekeket és a tizenéves ifjúságot, a felsős diákokat. Őket a digitális világ hozza lázba, de ilyenkor élvezetes kóstoló lehet az is, amit a nyomtatott kötetek hagyományos ízegyvelege nyújt. Hátha megszeretik, hátha rájönnek, hogy nem csak az internetes „gyorsétkezés” élvezetes, nem egyedül az üdvözítő. Valamennyire talán ezzel is meghosszabbítható a kultúra és a civilizáció e hanyatlóban levő univerzumának élettartama.