„Áldja a Szentlelket minden buzgó lélek”*

Piros pünkösd napján a közszolgálati csatornák gazdag műsorkínálattal jelentkeznek. A színes palettára egyházi közvetítések, a jeles ünnephez méltó filmek és műsorok kerülnek.

A közmédia – a hagyományai szerint – a pünkösdi műsorok sorát szombaton a Duna Televízió csíksomlyói közvetítésével nyitja meg (fotó). Az esemény a Hármashalom oltárnál a magyarság legnagyobb szakrális rendezvénye, több százezer zarándok érkezik minden évben a helyszínre, hogy lerója tiszteletét Szűz Mária előtt. Idén a búcsú szónoka dr. Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke (12.30). Délben a Kossuth rádióban a csíksomlyói Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom harangja szól.

A Bartók rádió népzenei műsorában a hallgatók egy híres felvidéki énekes művészetével ismerkedhetnek meg. Szvorák Katalin a magyar táncházmozgalom előadóinak első nagy generációjához tartozik. Rendkívül gazdag szakmai életutat járt be, a népdalok mellett a liturgikus énekek kiváló ismerője és művelője. (Népzene itthonról, 13.05)

Ünnep nem múlhat el történelmi film nélkül. A kőszívű ember fiai a szabadságharc filmeposza, a Baradlay család drámáját örökíti meg. Emberi sorsokról, harcokról, szerelemről szól Jókai Mór regényének feldolgozása. Az 1964-ben készült látványos produkciót Várkonyi Zoltán rendezte (Duna, 16.00). A második részt a Duna vasárnap 16.30 órakor sugározza. Az ifjabb nemzedék a Mandaléna kisasszony című Grimm-meséből ismerkedhet meg a címszereplő és Konrád őszinte szerelmével. Az udvari ármány elszakítja ugyan egymástól a fiatalokat, de a mozi az utolsó pillanatban is tartogat kellemes meglepetéseket (M2, 17.05).

Vasárnap a római katolikus szentmisét a Kossuth rádió a zagyvapálfalvai Jézus Szíve-templomból közvetíti. A hallgatók egy helyi ünnep részesei is lehetnek, mivel a plébánia mint intézmény 1932-ben, vagyis 85 évvel ezelőtt jött létre. A szentbeszédet Kiss Dávid salgótarjáni káplán mondja (11.04).

A Duna nézői a mosonmagyaróvári evangélikus istentiszteletbe kapcsolódhatnak be. „Az első pünkösd alkalmával Isten Szentlelke háromezer ember szívében gyújtott tüzet. Kétezer évvel később mintha ez az akkor meggyújtott láng ellobbanni látszana – fogalmazza meg igehirdetésében Kiss Miklós esperes. – Amit elődeink óvtak, továbbadtak, azt mi engedjük kihunyni? Légy ezért az élő Istennel szüntelenül szoros kapcsolatban, hogy az első pünkösdkor fellobbant lángot őrizni és továbbadni tudd!” (12.00).

A Gömöri pünkösdölő című műsorban Mács Ildikó az ünnep népszokásait gyűjtötte csokorba. Jóllehet a felvidéki hagyományokban sok a közös vonás, számos eltérés is található. Míg például Várhosszúréten pünkösdkor állítják fel a lányos porták előtt a májusfát, Bátkában ezen a napon döntik le (Kossuth rádió, 14.06).

Hajdók Judit orgonahangversenye igazi zenei csemegéket is tartogat. Couperin Kolostori miséje mellett egy elfeledett, Kodály-kortárs magyar zeneszerző, Antalffy-Zsiross Dezső Felhők című kompozíciója is elhangzik (Bartók rádió, 21.53).

Pünkösdi színes szőttes címmel a Kossuth rádió Rádiószínháza igényes irodalmi és zenei összeállítással kedveskedik irodalom- és zenekedvelő hallgatóságának. A rádió esti összeállításában megszólaló klasszikus magyar költők: Reviczky Gyula, Dsida Jenő, Szabó Lőrinc, Nagy László és Kosztolányi Dezső pünkösdi ihletésű versein túl helyet kapnak a ritkábban hallható szerzőink, úgymint Takáts Sándor, Vay Sarolta és Szendrey Zsigmond művei is. Az egy órában Kodály Zoltán muzsikája mellett méltó helyre találnak az egyházi énekek és az ősi népdalok is (22.04).

Az ünnep méltó befejezése a Világörökség Portugáliában című összeállítás. Az alcobacai kolostor Portugália egyik legnagyobb templomegyüttese, a gótikus stílusú középkori építészet gyöngyszeme, s 1985 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Az ódon falak tüzetes vizsgálata valóságos időutazás, ugyanis az egymást követő évszázadok stílusai mind rajta hagyták a nyomukat (Duna 2.20).

*pünkösdi népének