Zöld ragyogás a Semmelweis Szalonban

Kuti Dénes festményei láthatók még egy hétig a budapesti Semmelweis Egyetemen.

Kuti Dénes Szemadám György (j.) és N. M. K. (b.) között

Kuti Dénes festményei láthatók még egy hétig a budapesti Semmelweis Egyetemen. A Szalon az Üllői úti központi épület emeletén fogadja közönségét, orvosprofesszorokat, a szellemi és kulturális élet kiválóságait, a nagyhírű oktatási intézményhez közel állókat, mindazokat, akiket az itt szervezett rangos művészeti és tudományos rendezvények vonzanak. A Semmelweis Szalon pár esztendeje lett a magyar főváros rangos kulturális találkozóhelye, ahol havonta újabb kiállítással jelentkeznek a kortárs képzőművészet reprezentatív képviselői, és érdekes eszmecseréken valósul meg a különféle művészeti ágak és a tudomány kézfogása, párbeszéde. A patinásan felújított három helyiség, amelyben az egyetem dicső múltja és a jelen korszerű valósága impozáns látvánnyá szervesülve teremt ünnepélyes és mégis otthonos hangulatot, tárlatot is kínál, kamarazenére is alkalmas, és főleg a könyvtárként is működő nagyteremben tudományos, könyves, irodalmi összejöveteleket is vendégül láthat. Kiállítói a mai magyar festészet, grafika, szobrászat legjobbjai közül valók, olykor határon túliak is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. Tudomásunk szerint legutóbb Márton Árpád, csíkszeredai festőművész állíthatott ki az erdélyiek közül, jelenleg pedig fiatalabb szovátai kollégája, Kuti Dénes örülhet ennek a megtiszteltetésnek. Kiállítása január 23-án nyílt meg. Előtte már több héten keresztül sokan láthatták képeit ugyancsak Budapesten a frissen avatott Kárpát Haza Galériában.

A Semmelweis Szalon estjén a jelenlevők közelebbről is megismerhették a festőt, akivel a Munkácsy-díjas Szemadám György, a Magyar Művészeti Akadémia képzőművészeti tagozatának elnöke és Nagy Miklós Kund művészeti író beszélgetett. A bemutatkozó vendéget és kérdezőit dr. Tímár József oktatási rektorhelyettes köszöntötte, kiemelve, hogy a hiperrealizmus, amely Kuti festményeinek az egyik jellemzője, összekötő kapocs a tudományokhoz is. A rendezvények háziasszonyaként a műsorvezetést is felvállaló Varga Edina festőművész, akit a gyergyószárhegyi és a borospataki alkotótáborokból többen ismerhetnek nálunk, Erdélyben is, zenéről is gondoskodott. Molnár Bencze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakos hallgatója színezte hangulatos muzsikával a beszélgetést. A két méltató értékelő gondolatai és kérdéseik nyomán Kuti Dénes alkotói önvallomása eligazító többlettel társult a belső fénnyel, derűvel és sejtelmességgel telített művekhez. A felsorakoztatott alkotások között olyan jól ismert, népszerű festmények hagytak mély nyomot a közönségben, mint a Gyűrtmező, a Rög, a Sírhant, az Ösvény, a Fordított perspektíva, az Évszakok, a Fény és árnyék, a Golgota, az Átváltozások. A jelenlevők a festmények mellett megismerhették a Nagy Miklós Kund tollából született és a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban megjelentetett kismonográfiát is.