Visszatekintő a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra

A világirodalom újdonságai szinte minden nagy kiadó standján ott voltak.

A Millenáris csarnoka

Az idei könyvfesztivál (április 14–17.) programjainak sokaságát fel sem tudnám sorolni, a pódiumtalálkozók, a felolvasások, a dedikálások közül mit válasszon a látogató? Három és fél nap programján a hazai írók, költők, művészek, és a 25 meghívott ország díszvendégként jelen levő írói közül kit válasszak, melyik pódiumbeszélgetést, melyik dedikálást, és hol van még, hogy az ember bebarangolja a Millenárisban rendezett standok és kiállítások utcasorát, kézbe veszi a könyveket, böngészi, sőt, megveszi és cipeli órákon át a gyönyörű katalógusokkal együtt, mert azokat sem lehet ott hagyni, sem a 100 forintért árusított irodalmi folyóiratok régebbi számait, vagy az Alexandra ingyenes könyvfesztiváli magazinját. Válogat a 200 vagy 500 forintért árusított, egyébként 2-3000 forintos könyvekből, bejárja a Fogadót, amelyet a gyermekirodalom és a gyermekek rajzoló, játszó, bábokat készítő serege vett birtokába, közben borzasztóan megéhezik, mint minden ide látogató budapesti. Ragyogóan tiszta önkiszolgáló étteremben vagy a teraszán falatozik, kávézik és azután megint hajrá, amíg a lábai és szemei bírják.

Magyarország európai uniós elnökségének tiszteletére a szokásostól eltérően nemcsak egy ország a díszvendég, hanem az Unió 25 országa, annak nemcsak egy képviselője meghívott vendég, hanem az elsőkönyvesek, a kiadók képviselői is. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének ez alkalommal is volt temérdek dolga a szervezéssel, de volt is mivel büszkélkednie. A világirodalom újdonságai szinte minden nagy kiadó standján ott vannak.

A nagydíjazott Per Olov Enquiste svéd író, aki Esterházy Péter bevezetője után Tarlós István főpolgármestertől veszi át a nagydíjat. Az Európa Könyvkiadó adta ki különösen érdekes önéletrajzi regényét, Egy másik élet címűt, egy mesekönyvét és egy kisregényét. Az író 1934-ben született egy kis faluban, Hjoggbölében, észak-Svédországban. A faluból messze kerül, már íróként bejárja a világot, míg sikeres írói, újságírópálya után belekezd a kívülről átélt, magáról harmadik személyben író nagy munkába. Az író válságos, már-már mélyponton levő életéből sikerül újból felkapaszkodnia, való igaz, hogy az íráshoz kötődés felelősségével.

Az Alexandra Könyvjelző című magazinja áprilisi számában interjút közöl az íróval Ahonnan tágabb a látóhatár címmel. – Hogyan lett író, milyen hatások érték, a vallási szigor, amelyben nevelkedett, milyen hatással volt műveire, miért választotta stílusjegyeként a dokumentarista szemléletmódot? A válaszaiból kirajzolódik a 76 éves író életpályája, a Lewi útja, Az udvari orvos látogatása – a régebbi könyveinek története.

A Scolar Kiadó gazdag 2011 tavaszi–nyári katalógusában a legismertebb finn kortárs író, Sofi Oksanen remek fotóját látjuk. A híres, 2003-ban megjelent első regénye, a Stalin tehenei, a fesztivál egyik legérdekesebb könyve. Sofi Oksanen Finlandia-díjas író és 2010-ben a skandináv országok legnagyobb irodalmi kitüntetését nyerte el (Nordic Council Literature Prize). A Scolar Kiadó jelentette meg a Tisztogatás” című regényét is. A két regény egy trilógia része, amelyekből a XX. századi Észt- és Finnország belső ellentmondásait a politika, a háború és a szerelem vonzásában ismerjük meg.

A díszvendégek közt van Mircea Cărtărescu, a Sárkányok enciklopédiája c. könyvének bemutatójával, a litván Thomas Vencelova, Angliából Helen Cross, Jean Ronaud francia író, a cseh Jan Novak, hogy csak a jobban ismert külföldieket említsem.

Érdekes előadások hangzottak el a Könyvtáros Klubban a szerzői jogról, a Márai-programról. A határon túli magyar irodalmat, mint eddig is, egymás mellett, a felső szinten találjuk. Az Újvidéki Fórum Könyvkiadó tematikailag változatos könyveivel, verskötetekkel, szépprózával, tanulmánykötetekkel van jelen. A csíkszeredai Pallas Akadémia standjánál Markó Béla dedikált.

Szombaton (április 16-án) hosszú sor kígyózott Sárközy Pál, a francia elnök édes-apjának dedikálásánál, a Kossuth Kiadó standjánál. Egy teljes élet című könyvét dedikálta, derűs vitalitással elegyedett szóba az érdeklődőkkel és persze magyarul, a jól megőrzött anyanyelvén.

Petőcz András Másnap című könyvét Szörényi László irodalomtörténész mutatta be. A regény az Idegenek című könyv folytatása, főhőse, Anna, egy kislány a háborúban, aki azt túl akarja élni. Valójában egy családtörténet, a háborús körülmények közötti emberi kapcsolatok, kötődések kialakulásáról.

Az elsőkötetes írók szép számban voltak jelen. Írásaikból már részleteket közölt az Élet és Irodalom, ezt a mellékletet adogatták is a látogatóknak. Romániából Adina Rosetti Deadline című könyvével szerepelt. Meg is vehettem a Kulturális Intézet standján. Az elsőkönyves román írónő 1979-ben született, a Dilema veche című hetilap munkatársa, a Time Out Bucharest szerkesztője, 2007-ben elnyerte Az év legjobb fiatal kulturális újságírója címet. Első regényét a Curtea Veche Kiadó jelentette meg.

A Helikon Kiadó Álomszínészpár c. könyvét a szerzők, Ruttkay Éva lánya, Gábor Júlia és férje, Szigeti Gábor dedikálták nagyon sok érdeklődő vásárlónak.

Kovács András Ferenc Alekszej Pavlovics Asztrov hagyatéka című kötetét a Bookart Kiadó jelentette meg. Az Ulpius Ház sikerkönyve Ugron Zsolna Úrilányok Erdélyben, otthon jól ismert kisregénye volt, és meg kellett állnom azon a pódiumbeszélgetésen, amely a kortárs és klasszikus sikerkönyvekről szólt, a családregény és a történelmi regények kapcsán, az európai kollektív emlékezet irodalmáról. Nagy-Kálózy Eszter mutatta be a bolgár díszvendég Teodora Dimova „Az anyák” c. könyvét, zenés, irodalmi performansz keretében.

Vasárnap a Bilimbó Játszóház kezdett, a legkisebbeknek 4-6 perces mesékkel. A Fogadó teljes épülete a gyermekeké, a gyermekirodalomé volt. A Gemini Kiadó bábkészítéssel szórakoztatta a gyermekeket, a Rozsda lovagot és más mókás figurát elevenített meg könyveiből.

A Lettre Internationale magyar kiadója a L’harmattan matinét rendezett Esterházy Péter és kortárs európai díszvendégek részvételével. Málta, Szlovénia, Luxembourg, Szlovákia, Franciaország meghívott írói a közös európai történelem feldolgozásának dilemmáiról beszéltek. Nagyszámú közönség hallgatta a háborús traumáról, az intertextualitásról folyó beszélgetést, hogyan lesz valóság az író képzelete nyomán a történelem. Kinek hiszünk, a száz éve írott regénynek vagy a személyesen megélt jelenkori elbeszélésnek?

A közönség a Lettre egyes évszakokra tematizált számait kapta ajándékba. Tulajdonképpen a szemlélődés, a vásárlás közben a pódiumbeszélgetések jelentik a pihenőt, az írók megismerését. A felvidéki magyar könyvkiadók standjától vinném a Vámbéry sorozatot, nagyszerű kiadói, nyomdai munka, de nem hoztam hátizsákot, kézben többet nem tudok cipelni. Megvigasztal a kedves standos, hogy jönnek majd a Vörösmarty térre, a könyvnapokra is.

A hazai könyvesek az Erdélyi Magyar irodalmi lexikon nagy nehezen megjelent, de nagyon szép 5/1 és 5/2 kötetét is hozták, Kós Károly-képeskönyv, Kemény János Kutyakomédia című regénye, Elek Tibor Székely János monográfiája is minden elismerést megérdemel. Mintha a régi idők mozija is itt lenne, vásárhelyiek jönnek, száz éve nem láttuk egymást Erdélyi Lalóékkal, most is mókás a lélek fotósa, de jön már Kányádi Sándor is, aki sohasem lesz öreg, csak éppen Sándor bácsi, mert fürge jókedvvel mondja el egy köszöntő versét és már két napja halmokat dedikál. Ő biztat már régóta, hogy „a forrás nem apad ki”, ha elkeserednénk a sok idegenbe szakadt erdélyiért.

Itt, a könyvek közt, bár tele a sátrak, sok az ember, megtelt a Fogadó, a játszótér és esznek és isznak a számtalan tavaszi kulturális programmal elkényeztetett, elhalmozott pestiek, hajlottan, cipekedve viszik haza a megszerzett, régóta vágyott könyveket, a sok katalógust, folyóiratot. Süt a nap, elült a szél, és akár a könyvfesztivál emblémájának alakja a nagy könyvvel, az olvasás bűvöletében olykor meggörnyedünk a könyvek súlya alatt, de azt is látjuk, hogy milyen hatalom, vigasz és nélkülözhetetlen életünkben a KÖNYV.

Budapest, április 18.