2020. július 8., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kezelési útmutató országos szinten

A SARS-CoV-2 vírus által okozott COVID–19 betegség kezelési ajánlatát (protokollumát) a bukaresti Matei Balş Járványkórtani Intézetben dolgozták ki, a sikeres külföldi, elsősorban kínai tapasztalatok alapján. Az enyhébb és a legsúlyosabb tünetek kezelését előíró útmutatóban négy gyógyszer szerepel: a Tamiflu, a Kaletra, a Chloroquine és a Remdesivir, pontosan meghatározott adagban. 

A Tamiflut a madárinfluenza és a H1N1-influenza ellen használták. A koronavírus-fertőzésben az első 48 órában a leghatásosabb. 

A Kaletra, amely egy HIV-vírus elleni szer, két hatóanyag, a lopinavir és a ritonavir kombinációja. Gyógyszertárakban nem vásárolható meg, de az országos gyógyszerprogram jegyzékében szerepel, drága. 

A Chloroquine (Plaquenil, Clorochină, Hidroxichlorochin) valójában malária elleni szer, több névvel. Előbb a SARS-vírus okozta fertőzés gyógyítására használták, majd a COVID–19-re a kínai városban, Vuhanban, ahonnan elterjedt a járvány. A romániai gyógyszertárakban Plaquenil néven forgalmazzák. Hasznos a megelőzésben, és a betegség kezdetén megakadályozza a vírus elterjedését az egész szervezetben. 

Egy másik gyógyszer, a japánok nagy reménysége a Remdesivir. Vuhanban is használták már, és az első amerikai páciens állítólag ettől gyógyult meg. Egy gond van vele, hogy nincs még hivatalosan elfogadva, jelenleg a betegeken való kísérlet folyik, és az előállító cégtől lehet beszerezni. 



A nagy lehetőség a vérplazma 

Mind Magyarországon, mind Romániában a legnagyobb reménység jelenleg a vérplazmával való kezeléshez fűződik. Ehhez az egy évszázada használt immunizációs módszerhez élő donorokra van szükség, akik vérplazmát adnak, ami ellenanyagokat tartalmaz. Ezt a betegségen átesett páciensek véréből vonják ki, tisztítják, és adják a súlyosan beteg személyeknek. A feldolgozott plazmában levő antitestek megsemmisítik a vírust. Az is előfordulhat, hogy a beteg szervezet semmisíti meg az antitestek hatását. Ezért szükséges bármely eljárás megkezdésekor a lehető legjobban átgondolni, hogy melyik út lehet a célravezető. 

Emellett az aktív védekezéshez szükséges védőoltás kutatása is folyamatosan zajlik. Magyarországok folyik a kutatás annak felmérésére, hogy a környezetben (ivóvízben, szennyvízben) mennyire van jelen az új koronavírus. Ha beigazolódik a feltevés, különösen a szennyvizet illetően, akkor a fertőzés elterjedtségének a mértékére lehet következtetni – jelentette ki Molnár Cecília országos tiszti főorvos, a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs tagja, aki szerint a magyar főváros szennyvizében eddig nem találtak koronavírust.

A vérhígítás

Az olaszok egy másfajta megoldásba kapaszkodnak. A Milano Corrieréban április 4-én közölt tudósításban (szerzője Francesca Morandi, magyarra fordította Váradi Judit és Szendi Gábor) olvashatjuk, hogy a heparin, azaz egy vérhígító alkalmazásával jelentős mértékben csökkent a COVID–19 betegség áldozatainak száma. Az ötlet Marco Stanile plasztikai sebésztől származik, aki súlyos égési sérüléseket szenvedett betegeit nagy adagokban beadott antikoagulánssal kezelte, aminek gyulladáscsökkentő és vérhígító hatása nyomán a sebek jobban gyógyultak. Az olasz orvosok rájöttek, hogy a COVID–19 szisztémás betegség, amely elsősorban az ereket, aztán a tüdő léghólyagocskáit érinti, embóliát és trombózist okoz, a vírus ugyanis hozzákötődik ahhoz a fehérjéhez, amely a vér folyékonyságát biztosítja. Így nemcsak tüdőgyulladás alakul ki, a tüdő-tromboembólia (vérrög okozta érelzáródás) következtében a tüdő hajszálerei összezáródnak, ezért az oxigén nem jut el a vérbe. Ezt lehet megelőzni a betegség korai szakaszától adott vérhígítóval, amelynek gyulladáscsökkentő hatása van – állítják az olasz szakemberek, a képalkotó és boncolásos vizsgálatokra is hivatkozva. 

Dr. Jánosi Edit tüdőgyógyász főorvos, a Maros Megyei Klinikai Kórház orvos igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy kezdetben a kórházba beutalt koronavírusos betegek nem kapták a véralvadásgátló terápiát, ugyanis még nincs százszázalékosan alátámasztva, hogy minden betegnek megmenti az életét, és azt sem lehet tudni pontosan, hogy mikor és kinek érdemes beadni. 

– Jelenleg a közepesen súlyos esetekben felírjuk mindhárom klinikán, ahol COVID–19-ben szenvedő betegek vannak, ha a vizsgálatokból (tormbocitaszám, véralvadási, vérzési mutatók stb.) nem derül ki ellenjavallat. Körülbelül két héttel ezelőtt a kollégák megbeszélték az aneszteziológussal, hogy ez a terápia segíthet, és érdemes lenne beiktatni, majd meg is született a döntés, és állítólag jót tesz. Természetesen nem csak a véralvadásgátlót használják, a betegek kapják az antiretrovirális és a maláriaellenes gyógyszert is – tette hozzá a főorvosnő.