Virágba borítani a Bartók által elültetett fákat

A Bartók kivirágzott fái című hangverseny egy nem mindennapi művészi kísérlet, amelyben először szólalnak meg Bartók Béla népzenei feldolgozásaiban a népdalok úgy, ahogy azokat a zeneszerző is hallhatta a gyűjtések során. A Hagyományok Háza által létrehozott hangversenyt Bartók Béla zeneszerző halálának 70. évfordulója kapcsán a budapesti Zeneakadémián mutatták be, január 17-én pedig a Spectrum Színház szervezésében láthatja, hallhatja a nagyérdemű a marosvásárhelyi Kultúr- palotában.

 A műsor szerkesztője és ötletgazdája a Hagyományok Háza főigazgatója, Kelemen László (fotó). A Lajtha László-díjjal kitüntetett zeneszerző, zenész és szerkesztő Gyergyóditróból származik, zenei érettségijét még Marosvásárhelyen szerezte. Bár a Ceauşescu-rezsim elől Magyarországra telepedett, gyökerei ma is visszahúzzák zenélni és zenét gyűjteni is.  1997 és 2001 között az ő kezdeményezésére az MTA Zenetudományi Intézete támogatásával megszervezték Utolsó óra címmel a 20. század legnagyobb Kárpát-medencei hangszeres népzenei gyűjtését. Szakmai vezetésével Életek éneke címmel kilencrészes dokumentumfilmet mutattak be az erdélyi népzenészekről, hagyományőrzőkről, amelyből mozifilm is készült. Kelemen László mindemellett nemegyszer szerzett zenét a Spectrum Színház előadásainak is. Most pedig a Hagyományok Háza és a Spectrum Színház szervezésében jön Marosvásárhelyre a Bartók kivirágzott fái című előadás is.

 A komolyzenei és a népzenei élet kiváló előadói valósítják meg ezt a nem mindennapi művészi kísérletet: többek közt Kelemen Barnabás hegedűművész, Czébely Beáta zongoraművész, Navratil Andrea népdalénekes és a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusaiból álló Szalonna és bandája népzeneegyüttes.

 Kelemen László szerint a népzenei feldolgozásokkal Bartók valami olyat próbált zenébe foglalni, ami számára életének és művészetének egyik alapélményét jelentette. „Műveinek jó részében ránk köszönnek olyan népzenei idézetek, amelyeket a zeneszerző, mint drágakövet a gyűrűbe, zenéjébe beillesztett, feldolgozott. Akkor, amikor ezeket komponálta, a zeneszerzőnek esélye sem volt arra, hogy az amúgy is néhol kényszerűen leegyszerűsített notáció mellett olyan előadókat találjon, akik, mint ő, végigjárták a Kárpát-medence tájait, magukba szíva nemcsak a dallamokat, de azok előadási stílusát, finomságait is. Ma, Bartók halála után 70 évvel hál’ istennek már más a helyzet. A táncházmozgalomnak és a képzéseknek köszönhetően ma már itt vannak azok az előadók, akik képesek az álmodott álmokat beteljesíteni, a Bartók által elültetett fákat virágba borítani. Mi semmi mást nem csinálunk tehát ezen az estén, csak megpróbáljuk minél pontosabban, ahogy a zeneszerző hallotta akkor a helyszínen, és utána egy életen keresztül belül, a fülében-szívében, ezeket a dallamokat a művekbe beilleszteni. Meggyőződésem, hogy a zeneszerző akaratának, műveinek jobb megértését szolgáljuk ezzel” – vallja a műsorról Kelemen László szerkesztő.

 A Bartók kivirágzott fái című január 17-ei koncertet 19 órától lehet megtekinteni a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A belépő 30 lej, kedvezményesen 20 lej. Jegyek már kaphatók a Kultúrpalota jegypénztárában hétköznaponként 9-16 óra között.