„A munkaerő unión belüli szabad mozgása önmagában jó dolog, hiszen kitáguló lehetőségeket és nemzetközi tapasztalatok megszerzését jelenti. Az igazi kihívás az, hogyan győzzük meg a képzett munkaerőt, hogy hazatérjen, és tudását, tapasztalatát a régiója és közössége hasznára fordítsa” – mondta el Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke a németországi Potsdamban, a Kisebbségi Régiók Fórumán. A december 11–12-i FUEN-rendezvény témája az agyelszívás és a munkaerő vándorlása Európa kisebbségi régióiban volt. Megnyitóbeszédében Vincze Loránt kifejtette: az agyelszívás jelensége a magasan képzett munkaerő egyenetlen megoszlásával és a versenyképes tudásért folytatott egyre növekvő versennyel magyarázható, és ez a jelenség a jövőben intenzívebbé fog válni.
2018-ban az 511 millió uniós állampolgár közül 17 millióan dolgoztak más országban. Németország (33%) és az Egyesült Királyság (20%) a legnagyobb fogadó országok, míg a küldő országok listáját Románia és Lengyelország vezeti. Ezek a folyamatok közvetlen összefüggésben állnak a régiók gazdasági erejével: a küldő régiókban az átlagosan egy főre eső GDP a 64 százaléka az uniós átlagnak, míg a fogadó régiókban 108 százaléka az EU 28-átlagnak – mondta el a FUEN elnöke.
A kisebbségi közösségekre különösen nagy hatása van a munkaerő-vándorlásnak – mutatott rá Vincze –, hiszen a közösség politikai súlyát közvetlenül meghatározza létszáma. A fiatal, magasan képzett munkaerő elvándorlása így komoly hatással lehet az érdekképviseletre, ugyanakkor ezek a közösségek sebezhetőbbé, gyengébbekké válnak, és a fejlődéshez szükséges belső erőforrásaik is megcsappannak.
A munkaerő elvándorlásának vizsgálatát nehezíti, hogy gyakran – többek közt Románia esetében – csupán becslésekből indulhatunk ki, ami a kivándorlók számát, kintlétük időtartamát illeti, nem is beszélve a nemzetiségi tényezőről. További problémákat okoz a kivándorlók statisztikai adatainak rögzítésében, hogy az erdélyi magyarok többségének kettős állampolgársága van – mutatott rá Vincze Loránt.
Horváth István, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora előadásában felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a romániai magyar nyelvű felsőoktatás fejlődésével és kiterjesztésével párhuzamosan csökkent a magyarországi egyetemet választó erdélyi diákok száma. Míg 2008-ban 3263 erdélyi tanult magyarországi felsőoktatási intézményben, addig 2017-re 1329-re csökkent a számuk, és ekkor haladta meg a magyar nyelven romániai egyetemen tanuló diákok száma a tízezret. Ezzel párhuzamosan az a jelenség is megfigyelhető, hogy egyre több magyarországi diák iratkozik be erdélyi, magyar nyelvű egyetemi képzésre. Ez a példa azt bizonyítja, hogy a megfelelő hazai körülmények megteremtésével csökkenthető az agyelszívás mértéke – mutatott rá a professzor. (közlemény)
