2021. március 1., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Elfogadhatatlan a 21. század Európájában nemzetiségi alapon ingatlanokat elkobozni

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának napirendjén szerepelt kedden a Szlovákiában még mindig érvényben lévő Beneš-dekrétumok ügye. „A vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése közelebbről tekintve Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben, és elítélni a felvidéki magyarok jogfosztását” – fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az ülésen. A szakbizottság napirendjén két petíció szerepelt. Az egyiket 2012-ben kezdeményezte Juhász Imre, a magyar Alkotmánybíróság tagja és Hahn-Seidel Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a másik petíciót Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd, a Nobilitas Carpathiae elnöke és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának főtitkára nyújtotta be 2014-ben. 

A Beneš-dekrétumok 1945-ben születtek, a csehszlovák államiság alapját jelentették, de közülük tizenhárom a német és magyar kisebbséget a kollektív bűnösség elve alapján hurcolta meg. Az RMDSZ EP-képviselője felszólalásában emlékeztetett rá: a szlovák parlament 2007-ben, három évvel az uniós csatlakozást követően határozatban erősítette meg a dekrétumok sérthetetlenségét, majd annak Alkotmányügyi Bizottsága 2018-ban tette ugyanezt. 

Az uniós intézményekben többször téma volt már a dekrétumok ügye, az Európai Parlament már az érintett tagállamok uniós csatlakozását megelőzően heves vitákat tartott róluk. A Petíciós Bizottság sem először foglalkozik a témával, jelentős elmozdulás uniós szinten viszont még nem történt. A felvidéki magyar EP-képviselők a korábbi mandátumok során folyamatosan azon dolgoztak, hogy nyitva maradjanak a Beneš-dekrétumokról szóló petíciók. Vincze Loránt EP-képviselőként a felvidéki magyar ügyek európai parlamenti képviseletét is vállalta, kiemelten a diszkriminatív dekrétumok ügyét.

Vincze Loránt az Európai Bizottság álláspontját cáfolva felhívta a figyelmet: csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdonelkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy egyes dekrétumok joghatása ma is megvan. 

„A 21. században – állami hatóságok közreműködésével – a kollektív bűnösség elve alapján eredetileg a ’40-es évek végén elrendelt ingatlanelkobzások érvényesítése vagy annak kísérlete zajlik, erről hivatalos dokumentumok és bírósági eljárások is tanúskodnak. Ha csak a jogi oldalát nézzük a dolgoknak, akkor is azt kell mondanunk, hogy elfogadhatlan, hiszen alapja a nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkrimináció egyik legsötétebb korokat idéző változata” – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.

Véleménye szerint a Bizottságot új, mélyrehatóbb vizsgálatra kell bírni az ügyben, a Petíciós Bizottságnak pedig, amint a helyzet engedi, tényfeltáró utat kell szerveznie Szlovákiába. A képviselő azt is javasolta, hogy írásban kérjék ki a szlovák kormány álláspontját, rákérdezve a megoldás lehetőségeire, illetve azt is, hogy a LIBE jogállamisággal foglalkozó munkacsoportja szintén vizsgálja meg a kérdést.

A Petíciós Bizottság úgy döntött, nyitva hagyja a petíciót, illetve felkéri az Európai Bizottságot, hogy a friss bírósági dokumentumok figyelembevételével folytasson mélyreható vizsgálatot.