Vidéken is tisztelegtek

*Fotó: Havad és Nyíri együtt ünnepelt Kossuth szobránál

Petőfivel, Kossuthtal, Deákkal és kitüntetéssel 

Nemzeti ünnepünk alkalmából Maros megye szinte minden magyarok lakta településén megemlékeztek 1848 márciusáról, a hősökről és a szabadság eszméiről. Hol nagyobb tömegben, hol szerényebb körülmények között, de tisztelettel adóztak a 177 évvel ezelőtt történt események és a hősök előtt, mert azok üzenete – összefogás, megmaradás, béke – ma kiemelkedően aktuális.

Erdőszentgyörgyön már pénteken ünnepeltek és emlékeztek. Ünnepi beszédében Szász Levente Loránd polgármester 1848 márciusának bátor hőseiről és az őket követő, a megtorlástól nem tartó, eszméket skandáló többezres tömegről szólva rámutatott: azok, akik akkor bátorságot tanúsítottak, és összefogtak a közös ügy érdekében, példát mutattak nekünk mind a mai napig. Az ő áldozatos harcuk, szenvedésük és elszántságuk a mai magyar identitásunk részét alkotja. Ha ma azt mutatjuk gyermekeinknek, hogy büszkén, fejet hajtva tisztelgünk őseink emléke előtt, akkor nagy eséllyel követik példánkat, és minket is tisztelni fognak. Számunkra a forradalmárok élete az iránymutató, számukra a mi életünk lesz az a példa, amelyet követhetnek. „Ez az ünnep összekovácsolhat bennünket, és emlékeztethet arra, hogy a múltunk erőforrás a jövőnk számára. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk” – mondta az elöljáró, kívánva, hogy „a márciusi ifjak bátorsága szolgáljon mintául életünkben, az általuk kivívott szabadságunkon sose essen csorba, és hogy mindig olyan tisztelettel emlékezzünk elődeinkre, ahogy azt eddig is tettük.” 

A Rhédey-kastélyudvaron álló Petőfi-szobornál tartott koszorúzást megelőzően az egybegyűltekhez szóltak a három történelmi magyar felekezet helyi lelkészei, ünnepi műsort adtak elő a helyi általános iskolások és a Naplemente idősklub is.

A szabadság belső küzdelem is

Március 15-e nem csupán emlékezés, hanem egyben figyelmeztetés arra, hogy a szabadság nemcsak külső elnyomással szemben vívandó harc, hanem belső küzdelem is önmagunkkal, gyarlóságainkkal, hibáinkkal szemben – mutatott rá a Csíkfalva településein tartott ünnepségek során Varga Ervin polgármester. 1848-ban nem az egyéni érdek, nem a széthúzás, nem az irigység vezette a forradalmárokat, hanem a közös akarat, az összetartozás, a nemzet felemelkedésébe vetett hit. Ma sem feledhetjük, hogy egy nemzet annyit ér, amennyire tagjai összetartanak. Ha nem tudunk összefogni a mindennapokban, ha nem tudunk segítő kezet nyújtani egymásnak, akkor hiába emlékezünk 1848 hőseire, mert nem követjük példájukat. „Ne hagyjuk, hogy az ellenségeskedés gyengítse közösségünket! Ne hagyjuk, hogy a múltban gyökerező sérelmek akadályozzák a jövő építését! Mert a szabadság nem csupán ajándék, hanem felelősség is. Azok, akik egykor fegyvert fogtak érte, nem csak saját magukért, hanem a jövő nemzedékeiért is küzdöttek. Rajtunk múlik, hogy mit kezdünk ezzel az örökséggel” – figyelmeztette az emlékezőket az elöljáró.

Búzaházán erre az alkalomra visszakerült a felújított művelődési otthon falára a húsz éve készült világháborús emléktábla. Ezek a nevek nem csupán kőbe vésett betűk: mindegyik mögött egy élet, egy család, egy történet áll. Olyan férfiak és fiatalok, akik, amikor elérkezett a pillanat, nem haboztak megtenni a legnagyobb áldozatot. „A történelem sodrásában olykor elhalványulni látszanak az emlékek, de a közösség ereje abban rejlik, hogy újra és újra feleleveníti azokat. Ma együtt tanúsítjuk, hogy nem felejtünk. Hálával és tisztelettel gondolunk mindazokra, akik életüket adták értünk azért, hogy ma itt békében állhassunk és emlékezhessünk. Legyen ez az emlékhely figyelmeztetés és örök emlékeztető mindannyiunk számára: a szabadság és a béke nem magától értetődő ajándék, hanem olyan kincs, amelyért elődeink nagy árat fizettek” – intett a polgármester. Az ünnepi pillanatokban a diákok műsorai mellett a községbeli történelmi magyar felekezetek lelkészei is áldást mondtak, a jobbágyfalvi Nagy Ferenc férfikar Kossuth-nótákkal és hazafias dalokkal szolgált, Nyárádszentmártonban pedig Szabó Árpád megyei tanácsos is szólt az egybegyűltekhez, majd délután a templomban a magyarországi Ősi Kovács Alkotóműhely Egyesület mutatott be zenés irodalmi műsort a szabadságharc tiszteletére. 

„Büszkeségben éljük meg identitásunkat!”

Nyárádszeredában a Deák Farkas Általános Iskola 4. osztályosai tartottak ünnepi műsort az iskola névadójának szobra előtt. Március 15. a szabadság, bátorság és összefogás jelképe, de örök üzenet is: a szabadságért mindig érdemes küzdeni – mondta beszédében Dániel Eszter igazgató, rámutatva, hogy ma úgy lehetünk a mindennapok márciusi hősei, ha segítünk a rászorulókon, felemeljük az elesetteket, bátorítjuk a fáradtakat, támogatjuk a gyengébbeket, így hozzájárulhatunk egy szebb és igazságosabb világ megteremtéséhez. Legapróbb cselekedeteinkkel is hősökké válhatunk, hiszen a legnagyobb hősök nem mindig azok, akik a történelemkönyvekben szerepelnek, hanem azok, akik mindennap a helyes utat járják, és másokat is erre ösztönöznek.

Tóth Sándor polgármester arra figyelmeztette a tömeget, hogy a világ nagy átalakuláson megy át, amit mindannyian aggódva figyelünk. Viszont a változó politikai helyzetekből nekünk valamiképp győztesen kell kikerülnünk, és ezt Nyárádszereda bizonyította: akkor is vissza lehet szerezni egy főteret, ha nem kedvező a csillagok állása. Fel kell készülnünk arra, hogy jövőnk legyen ebben az országban. 1848-ban egy eszméért harcoltak, nekünk a rációra is szükségünk van. A jövő olyan lehet, amilyennek mi szeretnénk, mert erre van törvényes lehetőség, van egyfajta autonómiánk is, és élnünk kell ezzel – taglalta az elöljáró.

Az ünneplőket Novák Levente szenátor az árnyasabb oldalra is figyelmeztette: a szabadságot nem adják ingyen, azért minden nemzedéknek újra és újra meg kell küzdenie. Az elmúlt évben közösségünk megmutatta erejét, bizonyítottuk, hogy az erdélyi magyarság erős közösség, de a küzdelem nem ért véget. Olyan szélsőséges politikai erők jelentek meg, amelyek el akarják téríteni az országot a Nyugat felé vezető útról, és amelyek újra másodrendű állampolgárokká tennének bennünket, magyarokat. A kérdés már nem csupán az, hogy megőrizhetjük-e a nyelvünket, a kultúránkat, a közösségi tereinket, hanem az is, hogy az ország merre tart. Ezért ma a jövőbe is tekintünk, mert azt akarjuk, hogy magyar közösségünk szabadon élhessen szülőföldjén, hogy jogaink ne csorbuljanak, hanem erősödjenek, hogy ne félelemben, hanem büszkeségben éljük meg identitásunkat. „A szabadságot nem elég egyszer kivívni, azt meg kell őrizni és tovább kell építeni” – hangsúlyozta a politikus.

Az ünnepségek sora vasárnap folytatódott, a délelőtti istentiszteletek után az andrásfalvi temetőben Deák Farkas forradalmár, későbbi jogtudós, a szeredai temetőben az építő lelkész, Szász Károly egykori forradalmár sírjánál helyezték el az emlékezés koszorúit, míg a szentannaiak a helyi hősök emlékművénél, Székelytompán pedig az 1848–49-es szabadságharcban elesett tizenegy helyi hős emlékművénél tisztelegtek.

Szováta kitüntetéssel ünnepelt

Szovátán idén az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére állított kopjafánál, az önkormányzat udvarán ünnepeltek. Itt koszorúztak az önkormányzat, a város egyházai, civil szervezetei, tanintézményei, a fürdőtelepen pedig Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobránál helyeztek el koszorúkat. Az önkormányzat udvarán ünnepi beszédet mondott Fülöp László Zsolt polgármester, Soltész Miklós, a magyar miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviseletében Soós Zoltán konzul is, akik Orbán Viktor miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök gondolatait is tolmácsolták.

Fülöp László Zsolt polgármester számára különösen emlékezetes marad ez az ünnepnap, mivel hatalmas megtiszteltetésben volt része. Soltész Miklós államtitkártól átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet, amelyet a magyar köztársasági elnök adományozott számára az erdélyi magyarság kultúrájának és hagyományainak megőrzése érdekében végzett városvezetői munkája és tevékenysége elismeréseként. „Hálásan köszönöm az elismerést, ebből merítek erőt a továbbiakban, büszkeség ehhez a közösséghez tartozni, ezért a közösségért tenni!” – reagált a jeles pillanatra közösségi oldalán a városvezető.

Az ünnepségen színpadra léptek helyi gyerekek, jelen volt a korondi fúvószenekar, de a református lelkész beszéde után a helyi Tücsökraj népi zenekar és a Sirülők néptáncegyüttes előadásainak is örülhetett a közönség. Az ünnepnapot pompás tűzijáték zárta.

Testvéreikkel ünnepeltek

Havadon Kossuth Lajos szobránál ünnepeltek szombaton. Az 1848–49-es szabadságharc ma elsősorban azt üzeni, hogy a közösség ereje az összetartásban rejlik. A márciusi ifjak is sokfélék voltak, mégis egy közös eszméért fogtak össze, és ez a nemes összetartás adott nekik erőt, bátorságot, hitet a lehetetlenhez. Ma, amikor világunkat annyi bizonytalanság, konfliktus és kihívás veszi körül, talán minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy közösségként is erősek legyünk. Ez azt jelenti, hogy figyeljünk egymásra, segítsük egymást, értékeljük a körülöttünk élőket, és sose felejtsük el, hogy egy nemzet ereje abban mutatkozik meg, mennyire képes összetartani, amikor igazán szükség van rá.

A márciusi ifjak azt is megtanították nekünk, hogy a fiatalos lendületre és a változás iránti nyitottságra minden korban szükség van. Petőfiék fiatalos lelkesedéssel és hittel fordultak szembe a fennálló igazságtalanságokkal, merték felvállalni a változás és a fejlődés ügyét. Ez a bátorság és lendület a mai fiatalok számára példa lehet – hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Csiszér Izabella polgármester, aki szerint nagy felelősségünk átadni a márciusi ifjak örökségét a következő nemzedékeknek. „Mutassunk példát emberségből, közösségi összetartásból, felelősségvállalásból és bátorságból! Legyünk méltók hőseink áldozatához, és ne engedjük, hogy bármi is elhomályosítsa azt a fényt, amit ők gyújtottak nemzetünk életében!” – buzdította az emlékezőket az elöljáró.

A havadiakkal együtt ünnepelt a magyarországi Nyíri testvértelepülés küldöttsége is. A szombati istentiszteleten Orbánné Verók Zsuzsánna nyíri lelkésznő hirdette az igét, a szobornál felszólalt Orbán József nyíri polgármester is, míg az ünnepi műsorban a helyi iskolások mellett színpadra lépett a nyíri Karikázó Szépasszonyok néptánccsoport is. A vendégek egy trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászlót is átnyújtottak a vendéglátóknak, a két község együttműködése és barátsága, az országhatárok ellenére is közös múlt és történelem jelképéül. Az ünnepséget megtisztelte Kolcsár Károly parlamenti képviselő is.