Május elején nyílt meg és október végéig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg, hanem bárkit, akit foglalkoztat, miként formálja mindennapi életünket a tudás és a tudomány. „A közösség tudása – a tudás közössége” – ez a mottója a tárlatnak, amely öt különböző látványvilágú tematikai egységben mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának előzményeit és történetét, belső működését, a tudás létrehozásában és közvetítésében játszott szerepét, jelentőségét a nemzeti azonosságtudat és a polgári fejlődés formálódásában.
Az 1802-ben a nemzet múzeumát létrehozó gróf Széchényi Ferenc adakozó hozzállását fia, gróf Széchenyi István követte a nemzet akadémiája pénzügyi alapjának a részleges megalapozásával. Mindketten azt vallották, hogy a közjó gyarapítása egyszerre keresztényi és hazafiúi kötelezettség, amellyel a vagyon birtokosa a haza és gondviselés felé fennálló adósságát törleszti. „Midőn a legszentebb buzgalom, a legdicsőbb vitézség, a legszilárdabb akarat egy hüvelyknyivel sem mozdítják elő a magyarság ügyét, ahogy ezen felette nagy dicséretre méltó tulajdonok hátterében nem világlik az erkölcsi felelősség ellenállhatatlan súlyával a civilizációnak varázshatalma.” (Széchenyi István: A Magyar Akadémia körül, 1842)
A kiállításon az első terem azokat a tudós társasági köröket mutatja be, amelyek a 15-18. században az akadémia intézményének a korai csírái voltak. A második terem a tudós társaságok, közülük kiemelkedő helyet foglalva el a Kisfaludy Társaság és az 1825-ben létrehozott Magyar Tudós Társaság (1840-től Akadémia) aranykorába kalauzol. Megismertet Széchenyi István és barátai felajánlásával és gondolataival, az 1865-re felépült székház kiemelkedő építészeti szépségével, a tudósok szellemi eredményeivel, különböző sikeres tudományterületekkel. A harmadik terem a 20. században a magyar nemzetet ért történelmi traumák miatt a nehéz időkben tevékenykedő tudós közösséget, a szétszóratást érzékelteti. A negyedik teremben egy kortárs szobrászművész alkotásával (Orosz Klára: Platóni testek) megidézett akadémiai eszme ötvöződik a magyar tudósok szellemi munkájának eredményeivel, a válogatásra kínálkozó gazdag tudástárral. Végül az ötödik terembe érve a látogató egy forgatható óriásgömb segítségével járhatja be az Akadémia székházát és városszervező környezetét.
A Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállításán szereplő közel ezer kiállítási tárgy között olyan különlegességek is megtekinthetők, mint gróf Széchenyi István adományozólevele az Akadémia megalapítására, Kisfaludy Károly halotti maszkja, az MTA titkári tisztségét betöltő Arany János íróasztala és karosszéke, a székház egykori homlokzatát díszítő oroszlánfejek, újabban pedig Karikó Katalin Nobel-díja és oklevele, vagy éppenséggel Bolyai Farkas és János szemüvegvédője (forrás: MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye).
Végül említsük meg a Magyar Tudományos Akadémia utóbbi ötven esztendejében az elnöki tisztséget betöltők nevét: Szentágothai János, Berend T. Iván, Kosáry Domokos, Glatz Ferenc, Vizi E. Szilveszter, Pálinkás József, Lovász László, Freund Tamás. Közülük hárman agykutatók a magyar szellem szolgálatában. Köszönet érte!
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
