Újragondolt szecesszió Gödöllőn

A Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének hallgatói mutatkoznak be azon a kiállításon, amely szombaton nyílt meg a Gödöllői Iparművészeti Műhelyben (GIM) – mondta el az MTI-nek Katona Szabó Erzsébet textilművész, a GIM-ház vezetője.

A Táltosok a marosvásárhelyi Kultúrpalotában … Körösfői-Kriesch Aladár freskója

A Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének hallgatói mutatkoznak be azon a kiállításon, amely szombaton nyílt meg a Gödöllői Iparművészeti Műhelyben (GIM) – mondta el az MTI-nek Katona Szabó Erzsébet textilművész, a GIM-ház vezetője.

A gödöllői szecessziós évhez kötődő kiállításon a soproni egyetem hét növendékének alkotásai láthatók. A hallgatók azt vizsgálták, miképp kerülhet kapcsolatba egy száz évvel korábbi művészeti mozgalom a mai fiatal alkotókkal, s hogyan tudják saját grafikai nyelvükre lefordítani annak eredményeit – vázolta a kiállítás hátterét a szervező.

Hozzátette: az Orosz István grafikusművész és Juhász Márton tipográfus vezette Körösfői 150 elnevezésű projektben a hallgatók a 150 éve született Körösfői-Kriesch Aladár festő- és iparművész, valamint az általa a múlt század elején alapított Gödöllői Művésztelep újragondolását kapták témaként. A fiatal grafikusok műveit jellemezve
Katona Szabó Erzsébet kiemelte, hogy alkotásaikban személyiségükön átszűrve, saját interpretációjukban jelenik meg a szecesszió. Egyéni szemléletmódjukat egyebek mellett plakátok, névjegykártya, meghívó, boríték, levélpapír, játékkártya, ex libris tükrözi, de készítettek teljes ábécét saját betűtípussal és terveztek csatornafedelet, utcanévtáblát is. A kiállítás április végéig látható.

Körösfői-Kriesch Aladárnak nagy érdemei vannak abban is, hogy a 100 éves marosvásárhelyi Kultúrpalota a magyar szecessziós építészet egyik legismertebb remekművévé vált. Azon túl, hogy a létesítmény megálmodója, dr. Bernády György a palota összképének a kialakításában sok mindent vele egyeztetett, Körösfői az épület külső és belső díszeinek, értékes műveinek a megalkotásához is közvetlenül hozzájárult. Neki köszönhető a közművelődési ház külső homlokzatának felső szintjén az impozáns mozaik, A magyar kultúra apoteózisa (Hódolat Hungária előtt), illetve néhány a főbejárat feletti kő domborművek közül is. A belső díszítőfestmények is gazdagítják életművét. Az előcsarnok két nagy freskója, a Székely mesemondás és a Táltosok is joggal növelik munkássága jelentőségét. Amikor tehát a Kultúrpalota centenáriuma előtt tisztelgünk, róla is illő külön megemlékeznünk.