Újra behúzták a hitelféket
2012-01-31 14:31:46
- Benedek István
Tegnaptól lépett életbe a magánszemélyek hitelezésére vonatkozó új jegybanki szabályzat, mely az eddigieknél szigorúbb feltételeket szab a bankok hitelt igénylő ügyfeleinek. Az új szabályzat főként a fogyasztási kölcsönök, és a valutában szerződött hitelek terén keményít be, a hatása azonban csak fokozatosan lesz érezhető a piacon, mivel a kereskedelmi bankok eltérő alkalmazási határidővel vezetik be saját szabálykereteikbe.
Tegnaptól lépett életbe a magánszemélyek hitelezésére vonatkozó új jegybanki szabályzat, mely az eddigieknél szigorúbb feltételeket szab a bankok hitelt igénylő ügyfeleinek. Az új szabályzat főként a fogyasztási kölcsönök, és a valutában szerződött hitelek terén keményít be, a hatása azonban csak fokozatosan lesz érezhető a piacon, mivel a kereskedelmi bankok eltérő alkalmazási határidővel vezetik be saját szabálykereteikbe.
A személyi fogyasztási hiteleknél a legfontosabb változás a kölcsön futamidejére vonatkozik, ez az új szabályok szerint nem haladhatja meg az 5 évet – míg mostanig akár 15-20 éves futamidejű fogyasztási hiteleket is lehetett igényelni. Ezzel az ügyfelek által igényelhető kölcsönök összeghatára fog meredeken visszaesni, mivel rövidebb futamidő mellett egy adott összegű hitel törlesztő-részlete jócskán növekszik. Az 5 éves futamidő szabálya alól kivételt képeznek az ingatlanbefektetésre lejben igényelt kölcsönök, ezek viszont csak az adott beruházás értékének 60%-áig terjedhetnek.
A valutakölcsönöknél az ügyfelek törlesztőképességének kiszámítására, illetve az előlegre vonatkozó szabályok is szigorodnak. A valutában igényelt fogyasztási hitelek esetében a bankoknak az igénylő törlesztőképességének megállapításakor be kell számítaniuk az adott valuta lejhez viszonyított árfolyamának növekedését (35,5%-os mércével az eurónál, 40,9%-ossal az amerikai dollárnál, és 52,6%-ossal a svájci franknál és más pénznemeknél), és a kamat 0,6%-os várható emelkedését a változó kamatlábú kölcsönöknél. Az ingatlanhiteleknél az előleg mértéke változik a kölcsön pénznemétől függően. A román hitelpiacon leggyakoribb euró-ingatlankölcsönöknél legalább 25%-os előleget kell kérniük a bankoknak, míg más valutában igényelt ingatlanhitelnél 40%-ot, szemben a lej-ingatlanhitelek 15%-os minimális előlegével.
Az új hitelszabályok nem vonatkoznak a már felvett kölcsönök újrafinanszírozására kért hitelekre, és nem érintik az Első otthon programban igényelt ingatlanhiteleket, a tanulmányi vagy gyógyászati célra igényelt kölcsönöket sem.
A lakossági, főleg valutában történő eladósodásnak igyekszik gátat szabni az új hitelszabályzat, azonban számos elemzői vélemény szerint ezzel éveket késtek az illetékesek. Ezt a legjobban azoknak a valutahiteleseknek a több százezres tábora tudná bizonyítani, akik a válság kirobbanása előtt kedvező feltételekkel szerződtek hosszú távú fogyasztási, vagy ingatlan-kölcsönöket, és a bankok túlkapásaival szemben a pénzintézetekre vonatkozó hitelszabályokat szigorító új törvénykezés sem tudta megvédeni őket.
