Keddtől ismét törvény szabályozza Romániában a koronavírus-fertőzöttek, a fertőzésgyanús személyek elkülönítésének feltételeit, az államfő kihirdette a jogszabályt. Az elmúlt néhány napban fennálló joghézag miatt több száz igazolt, főként tünetmentes fertőzött hagyta el a kórházakat, ami a hatóságok szerint komoly egészségügyi kockázatot jelent. Ez immár keddtől változni fog, és majd kiderül, mennyire sikerül alkalmazni a korábbi elkülönítési jogszabály újabb változatának „enyhítéseit”. Az már szónoki kérdés, hogy kinek az inkompetenciája, hogy ez a visszás helyzet (is) kialakulhatott, felelősségre vonnak-e emiatt bárkit is? Kevéssé valószínű, bár bízunk abban, hogy a válságos időszak elmúltával ez megtörténik... Mind közegészségügyi, mind gazdasági szempontból – ha utólag is – fény derül a tévedésekre, visszaélésekre.
Az Egyesült Királyságban például, ahol a lejelentett adatok szerint több mint 45 ezren haltak meg Covid–19-ben, pénteken az egészségügyi miniszter elrendelte a koronavírus miatti halálozási statisztika felülvizsgálatát. A gyanú szerint ugyanis olyanok is felkerülhettek a halálozási listákra, akik nem koronavírus-fertőzésben hunytak el. Az angol közegészségügyi hatóság (PHE) és a brit egészségügyi szolgálat (NHS) adatai jelentősen különböznek, ami valószínűleg az egységes adatfeldolgozási módszertan hiányának tudható be. (Mellesleg az EU-ban sem egységes a módszertan.) A gond ott lehet, hogy
a koronavírus-fertőzésben elhunytak esetében mellőzték a pozitívnak kijött teszt időpontját. Azok az elhalálozások tulajdoníthatók a Covid–19 betegségnek, amelyek a pozitívnak kijött teszt időpontjától számított 28 napon belül következtek be, ám feltételezések szerint a PHE listáira olyan személyek is felkerülhettek, akik hónapokkal a koronavírus-fertőzöttséget igazoló teszt után hunytak el, gyaníthatóan más betegségben.
Itthon is érdemes lenne alaposan megvizsgálni a statisztikákat, az adatközlési módszertan betartását, elkerülni az indokolatlan pánikkeltést, jól kommunikálni, ellenkező esetben a lakosság bizalma egyre jobban megrendül a hatósági intézkedésekben.
Egyelőre maradunk a riasztó képsorokkal, mint a Matei Balş kórház előtt hosszú sorban álló, covidos betegeket szállító mentőautók, a napi 900 felé közelítő új esetszám (tegnapi adat: 767), a hír, hogy kezdenek feltelni az intenzív terápiás osztályok. Marad a bezártság, hisz Románia lett Európa egyik legnagyobb fertőzési góca. Az utazási korlátozások bevezetésére pedig igen érdekesen reagált a minap Raed Arafat egy rádióinterjúban: ha a kormány képtelen jól kezelni a járványügyi helyzetet, akkor az egyes országok hoznak tiltó intézkedéseket. Mondja az a belügyi államtitkár, aki maga koordinálja a krízishelyzetet...
Keddtől tehát ismét van eszköze a kormánynak, hogy hatékonyan, de az emberi szabadságjogokat tiszteletben tartva járjon el járványügyileg. Ugyanakkor a polgárok felelőssége is betartani a maszkviselésre, távolságtartásra vonatkozó szabályokat, megfogadni a higiéniai ajánlásokat. Ez a minimum, amit megtehetünk. Az már más kérdés, hogy két választási kampány között a kormány hogyan készül egy esetleges második fertőzéshullámra, amit súlyosbíthat az őszi-téli szokványos influenzajárvány, hogyan biztosítja a nem koronavírusos betegek zavartalan ellátását, a gazdaság újraindítását...
Ahogy ezt a suta válságkezelést nézem, meghaladja ez a feladat...
