Újabb tárlat a Rhédey-kastélyban

Új kiállítással bővült az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély tárlatainak sora. A nemrég megnyílt Rhédey-kiállítás után múlt vasárnap Gy. Szabó Béla munkáit állították ki a kastély földszintjén: pontosabban 30 képzőművészeti alkotást, amit a fametsző művész, grafikus Bözödön 1941–42-ben készített. Akkor több időt töltött Bözödi György író vendégeként a faluban, helyi arcokat, utcarészleteket, házakat, embereket rajzolt le, köztük Bözödi Györgyöt és Bágyi János mesemondót is. Ezek az alkotások végül felkerültek Kolozsvárra, s Gy. Szabó Béla halálát követően, 1985 után Ferenczy Miklós református lelkész, a gyűjtemény szellemi örököse gondozta őket – tudtuk meg a vadasdi Székely Ferenc néprajzi írótól, helytörténésztől, aki idén februárban meglátogatta a Ferenczy családot. A szomszédságban berendezett Gy. Szabó-galéria anyagát szemrevételezve meglepetten állapította meg, hogy az sok bözödi rajzot tartalmaz, és úgy vélte, ezeknek Bözödön vagy inkább az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban lenne a helye. Csibi Attila Zoltán erdőszentgyörgyi polgármester a legnagyobb nyitottsággal fogadta a hírt, és megkezdődött az ügy jogi rendeződése, az adománynak szánt képzőművészeti anyag előkészítése és bekeretezése, amit Kolozsváron végeztek, de a kisváros fedezte. Az adományozott 30 tus- és szénrajz eszmei értéke 9400 euró, s október elején szállították a Rhédey-kastélyba. 

Október 6-án, az aradi vértanúkra való emlékezés kapcsán a szentgyörgyi református templomban Ferenczy Miklós lelkész, volt kolozsvári esperes hirdette az igét, majd ezt követően a kastély földszintjén nagy érdeklődés közepette megnyitották a Gy. Szabó Béla-tárlatot, ismertetve a művész pályáját is. Ezután Varga András bözödi származású nyugalmazott tanító emlékezett vissza Bágyi Jánosra (1876-1953), akit gyermekkorában személyesen ismert.

A Bözödön készült tus- és szénrajzok, fametszetek, visszarepítve az időben, megismertetik a mai emberrel az akkori falut. Az alkotások egy része 1959-ben megjelent Bözödi György Az eszös embör című mesegyűjteményében. 

Gy. Szabó Béla azért rajzolta le Bágyit, mert sok mesét tudott, pontosabban 110-et. Teljesen analfabéta volt, egy földlakásban, hegyoldalban vájt üregben élt Bözödön. 1941-ben felvitték Budapestre, ahol Kodály Zoltán gramofonra vette fel a hangját – tudtuk meg Székely Ferenctől.