Új időket élünk Európában
2013-06-03 15:28:11
- Mózes Edith
Nemrég Marosvásárhelyen is ismertette az európai polgári kezdeményezés lényegét, a kezdeményező bizottság megalakulását, illetve a hatpontos javaslatcsomagot Borbély
László, Vincze Lóránt és Hans Heinrich Hansen.
Nemrég Marosvásárhelyen is ismertette az európai polgári kezdeményezés lényegét, a kezdeményező bizottság megalakulását, illetve a hatpontos javaslatcsomagot Borbély
László, az RMDSZ politikai alelnöke, Vincze Lóránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára és Hans Heinrich Hansen, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke.
A Nem vagy egyedül: egymillió európai polgár a sokszínűségért kampány része a Minority SafePack csomag, amely hat pontba foglalva, egy sor szabályozást kér az őshonos nemzeti kisebbségek, regionális és kisebbségi nyelvi csoportok vagy kisebbségi nyelvek védelmében.
Vincze Lóránttal a kezdeményezés további sorsáról, megvalósításának lehetőségeiről beszélgettünk.
– A lényeg az, hogy az első szakasz végére érkeztünk a polgári kezdeményezés előkészítésében. Megvan a javaslatcsomag, az a hat szakpolitikai terület, amelyek kapcsolódnak az európai uniós kompetenciákhoz, és a kisebbségek számára valóban előrelépést jelentenek. Bejelentettük ugyanakkor a kezdeményező bizottság megalakulását.
– Mi lesz a következő lépés?
– A következő lépés, hogy június 19-23. között kerül sor a FUEN-kongresszusra Dél-Tirolban, ahol a küldöttek majd rábólintanak a kész csomagra és az eddig elvégzett munkára, miután az RMDSZ kezdeményezte ezt a javaslatot, de aztán a FUEN-hez fordult, és ő karolta fel ernyőszervezetként. Tehát minden a FUEN égisze alatt történik, ott születik meg a döntés. Azt követően a következő napokban, június végén, július elején fogjuk az Európai Bizottság asztalára tenni az európai kezdeményezést. Utána a bizottságnak két hónapja lesz arra, hogy véleményezze, megállapítsa, hogy egyezik-e az uniós kompetenciákkal a felvetett téma, vagy kívül esik ezeken.
– És ha a bizottság azt mondja, hogy nem egyezik az európai kompetenciákkal?
– Reméljük, nem ez történik, de ha mégis, akkor nem lehet az aláírásgyűjtést elkezdeni. Viszont panasszal lehet fordulni a luxemburgi európai bírósághoz. De mi reméljük, hogy elfogadja a bizottság, uniós szakértőink azt mondták, hogy illeszkedik a kompetenciákba. Ha zöldutat kapunk a bizottságtól, akkor szeptember-októberben kezd el ketyegni az óra az egyéves aláírásgyűjtési folyamatra.
– Hogyan szervezik meg az aláírásgyűjtést, hiszen szinte egész Európát átfogó kampányról van szó?
– Vannak még technikai részletek is, hiszen minden tagállamban, ahol aláírást fogunk gyűjteni, akár papíron, akár online, védelmi egyeztetéseket kell végezni. Minden országban megjelöltek egy hatóságot, amely elvégzi ezeket. De ha elkezdődik az aláírásgyűjtés, az lesz az igazi nagy kihívás, hogy folytassunk egy Európát átfogó kampányt. Természetesen a vizuális elemekre gondolunk, amelyek azonosak lesznek mindenütt Európában, de lesznek a különböző nagy európai régiókra összpontosító regionális kampányok is, amelyeket az ottani kisebbségi közösségek szerveznek, rendeznek, és a főbb személyiségek igyekeznek minél több helyszínre eljutni.
– Ez a kampány nagyjából egybeesik majd az európai parlamenti választások kampányával.
– Ez így van, és reméljük, hogy ezáltal még inkább bevihetjük a közbeszédbe ezt a kezdeményezést, a kisebbségek támogatásának, védelmének a gondolatát, hiszen az egy dolog, hogy az európai uniós intézmények lesöprik az asztalról a kisebbségvédelem gondolatát, de ha mögötte áll egymillió aláírás, ha valóban bizonyítjuk, hogy százmillió európai kisebbségi áll mögötte, akkor már nem lehet csak úgy a szőnyeg alá söpörni a kérdést.
– Végül is az új EB feladata lesz dönteni ebben...
– Fontos, hogy jönnek az európai parlamenti választások és a kampány, utána összeáll egy új Európai Parlament és egy új Európai Bizottság, amely sok kérdésben valószínűleg új politikákat fog megfogalmazni. Nekik kell majd foglalkozniuk a kezdeményezéssel. Tehát egy új bizottság asztalára kerülnek a mi javaslataink.
– Viszont, akár sikeres aláírásgyűjtés után sem kötelező, hogy az EB foglalkozzék az üggyel.
– Az Európai Bizottság természetesen, a szabályozás értelmében, a sikeres aláírásgyűjtés után is mondhatja azt, hogy köszöni szépen, a témával nem kíván a jogalkotás szintjén foglalkozni. De szerveznie kell egy közmeghallgatást az Európai Parlamentben a kezdeményezők bevonásával. Ha viszont úgy dönt, hogy jogalkotási folyamatba kezd, akkor ez egy harmadik szakasz, amihez nagyon fontos, hogy erős brüsszeli jelenlétünk legyen, hiszen ez lobbimunka, hosszan elhúzódik, nem egy-két éves folyamatról van szó, még akkor is, ha minden rendben megy. Mi optimistán állunk elébe, és az eddigi eredményeink, ez a nagy kisebbségi szolidaritás arról győz meg bennünket, hogy érdemes csinálni, és sikeresek tudunk lenni.
– Mit gondol, az Európai Bizottság miért idegenkedik a kisebbségi problémáknak még a felvetésétől is?
– Önmagában érzékeny az Európai Unió, amely igyekszik kulturális értékekben más területeken is javaslatokat megfogalmazni. De emlékezzünk vissza a Lisszaboni Szerződés kialakításának folyamatára. Volt előtte egy európai alkotmány, de aztán a Lisszaboni Szerződésbe nem sikerült a kisebbségekre vonatkozóan semmit bevinni, mert fontos tagállamok – például Franciaország, Görögország – ellenezték. Ők maguk nem ismerik el a saját kisebbségeiket, számukra nem is léteznek, és akkor megvétózták ennek a kérdésnek a bevitelét a szerződésekbe. Ezért van az, hogy csak egy fél mondat utal a kisebbségekre általában. Még csak nem is a nemzeti kisebbségekre, hanem általában. Tehát ezt az óriási lemaradást kell behozni. Remélhetőleg sikerül, mert végül is sok idő eltelt a Lisszaboni Szerződés folyamatának kialakítása óta, és Európában új időket élünk. Lehet, elkezdődik az európai szerződések módosítása, nem emiatt, hanem a gazdasági kormányzás, a gazdasági döntések összehangolása okán, ami már annyira magas szintű lesz, hogy a szerződések módosítása nélkül szerződésekbe ütköző lesz, amit az Európai Unió eldönt. Módosítják a szerződéseket, és akkor már minden témában elő lehet állni javaslattal. Mi, ha korábban összegyűjtöttünk egymillió aláírást, és helytálló javaslatcsomagot fogalmaztunk meg a nemzeti kisebbségek védelmében, akkor az egy erős lábakon álló javaslat. Tehát sok lehetősége van ennek a kezdeményezésnek, és úgy érezzük, hogy mindenképpen előreviszi az európai kisebbségi szabályozás ügyét.
