Azt mondta vasárnap Raluca Turcan ügyvivő kormányfőhelyettes, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényhozói tartózkodni fognak a kormány beiktatásáról döntő parlamenti szavazáson. Amelyre a román szerelmesek napján, február 24-én kerítenek sort. Mi ez, ha nem szkizofrénia?
Turcan emlékeztetett arra is, hogy az előre hozott választások kiírásának előfeltétele, hogy a parlament 60 napon belül kétszer egymás után elutasítsa a kormány beiktatását. A PNL-frakciók tagjai ezért nem fognak szavazni. „Nem fogunk ellenszavazatot leadni. A kormány beiktatásához minimum 233 szavazatra van szükség. Aki ellene szavaz, vagy egyáltalán nem szavaz, az nem vesz részt a kabinet beiktatásához szükséges többség megteremtésében. Mi jelen leszünk, de nem veszünk részt a szavazáson, tartózkodni fogunk”. Ez tudathasadás.
Az egyesített szakbizottságok tegnap kezdték el a kijelölt miniszterek meghallgatását, majd ma és holnap folytatják. A parlament együttes üléseiről rendelkező szabályzat értelmében a miniszteri tisztségre jelöltek mindenikét együttes ülésen hallgatják meg a két ház illetékes állandó bizottságai. A meghallgatást követően a bizottságok közös, indokolással ellátott, konzultatív jellegű véleményezést bocsátanak ki.
A Nemzeti Liberális Párt minap bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott, majd – az elnök sem tudja, milyen meggondolásból – újrajelölt elnöke ugyanazzal a kormánynévsorral, illetve „nyomokban” módosított kormányprogrammal állt a törvényhozás elé. Ez a tudathasadás újabb tünete. Amint az is, hogy egyetlen éjszaka 25 kormányrendeletet fogadtak el annyira sürgősen, hogy még a törvényhozói tanács láttamozását sem tudták megvárni.
Az „új” kormány beiktatásához a 465 szenátor és képviselő több mint felének, 233 törvényhozónak a szavazatára van szükség: ugyanannyinak, ahánynak a jelenléte szükséges a határozatképességhez.
Nos, mint már említettük, a Nemzeti Liberális Párt már korábban is bejelentette, hogy tagjai részt vesznek majd az ülésen, de nem szavazzák meg saját kormányukat. Ugyanis Ludovic Orban, pár nappal korábban megbuktatott, jelenleg ügyvivő és kijelölt kormányfő, illetve Klaus Iohannis államelnök már „megegyezett” az előre hozott parlamenti választásokról, ehhez pedig a következő lépés a kormány bukásához vezető bizalmatlansági indítvány kiprovokálása után az lenne, hogy a parlament utasítsa el a javasolt új kormányt és annak programját. Ha a második kormányalakítási kísérlet is kudarcba fullad, a február 10-i, hétfői előterjesztéstől számított 60 nap után oszlatható fel a parlament, és írható ki az év végén esedékes választások előre hozása.
Az ellenzékbe szorult, de a parlament ház- és szakbizottságaiban még többségben lévő Szociáldemokrata Párt bohózatnak nevezte az egészet. Amivel egyet lehet érteni.
A kérdés, kinek lesz jó az előre hozott választás. A felmérések szerint ebben a pillanatban a liberálisoknak áll jól a szénája, de egy-egy választás mindig tartogathat meglepetést.
