Ha valakinek netán mazochista hajlamai vannak, vasárnap esténként nézze a B1 televíziót. Ebben – ritka kivétellel – olyan velős „történelmi” elemzéseket látni/hallani, hogy attól egy igazi történésznek égnek áll a haja. A legutóbbi téma Trianon volt, illetve az, hogy június 4-ét hivatalos ünneppé nyilvánítanák Romániában. Ami azt is jelentené, hogy ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanának, és országszerte kitűznék a nemzeti lobogót. Az ünnepségek megszervezése kötelező lenne helyi szinten is. A tévévita persze jó alkalom volt a magyarellenes, nacionalista kirohanásokra.
Köztudott, hogy a Trianonról szóló törvénytervezetet két szociáldemokrata párti politikus, Şerban Nicolae, a PSD szenátusi frakció-vezetője és Titus Corlăţean volt külügyminiszter terjesztette a parlament elé, sürgősségi eljárást követelve az elfogadására. Indoklásuk szerint „a trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához való visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte”. A kezdeményezők azt gondolják, ez a dokumentum képezi a kétoldalú román–magy1íar kapcsolatok alapját, előírásainak tiszteletben tartása pedig magától értetődő feltétele a két ország közti kapcsolatok fejlődésének.
A román média azt hangoztatta, hogy a törvénytervezet reakció volt arra, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás
évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. Egyébként a magyar parlament döntését a bukaresti külügyminisztérium megalapozatlannak nevezte, és indoklását is elutasította.
A legutóbbi fejlemény, hogy miután a szenátusban hallgatólagosan átment, múlt kedden a képviselőház közigazgatási szakbizottsága elfogadta a békeszerződés napját román ünnepnappá nyilvánító törvénytervezetet, amelyet már csak a plénumnak kell megszavaznia ahhoz, hogy az államfő kihirdesse és hatályba lépjen.
Az RMDSZ természetesen elítéli ezt a kezdeményezést, a múlt heti szavazás után az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt mondta, hogy az a román–magyar ellentéteket szítja.
Ezt állapította meg korábban a szervezet szenátusi frakcióvezetője is, aki szerint egy olyan történelmi eseményről van szó, amely a román nemzet számára ünnep, az erdélyi magyar közösség számára azonban nem, hiszen az első világháborút lezáró és a történelmi Magyarország határait módosító trianoni szerződés által Magyarország elvesztette területe kétharmadát, és a helyén több állam alakult. Románia például megkapta Erdélyt. A szenátor szerint a tervezet felelőtlenség a többség részéről, és hatályba lépése nem a megbékélést, nem a közösségek békés együttélését segíti elő.
Ez a tényállás. Ezt „egészítette ki” vasárnap este a „történészek” véleménye, akik még az amerikai kormányt is belekeverték az ügybe, amely szerintük Budapest mellett lobbizik. Ezt a következtetést abból vonták le, hogy a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke a minap Washingtonban az amerikai magyarok legnagyobb ernyőszervezetének, az 1991-ben alapított Magyar Amerikai Koalíciónak (HAC) a díszvacsoráján, a Mikulás-vacsorának nevezett rendezvényen vett részt… mások mellett. Kitűnő alkalom volt a B1 tévében a magyar kormány szidalmazására.
