Toronykiállítás az örmény templomban

Újabb látványosság Gyergyószentmiklóson

A gyergyószentmiklósi örmény templom 20 méter magas tornya egyedülálló kiállításnak ad helyet. Az építők által kialakított szintek között, a létrák mellett képeken látható az örmény épített örökség, valamint a város többi felekezeti templomait bemutató felvételek is.

Dr. Puskás Attilával, az Erdélyi Magyar Örmények Szövetségének elnökével beszélgettünk a templom történetéről és a kiállításról.

Elmondta, hogy a gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébániatemplom ebben az évben toronykiállítással bővült. A kiállítás létrehozását több évvel ezelőtt elkezdték, de a végleges formája az idén alakult ki, és az EgyFeszten nyitották meg a nagyközönség előtt. 

A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot az 1730–33-as években építette a helyi közösség. Ebben az időben még nem volt kész a templomtorony, néhány évvel később fejezték be az építését. 

Épült az Úrnak 1734. évében

– Van egy nagyon szép örmény felirat a templom tornyán, amely magyar fordításban így hangzik: Az Úrnak 1734. évében épült ez a szentegyház, Isten nagyobb dicsőségére és a boldogságos Szűzmária tiszteletére. A torony építője és alapítója Lukácsi János volt. 

Egy másik táblán, amely a torony bejárata fölött van, ez olvasható: 1734-ben épült és készült ez a torony Lukácsi Nikosz János költségén, aki a Nikosz Jakab fia. 

A két felirat arról mesél, hogy a templom elkészítésének ideje 1734, és már ekkor felépült a templom tornya, amit adományból támogattak gazdag gyergyói örmények

Harangok Görög Joachim, az örmények Szent István királya tiszteletére

– A torony legfontosabb szerepe egy közösség életében, hogy helyet adjon a harangoknak. Eredetileg a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomnak négy harangja volt, és ezek mellett ott volt a haldoklók csengettyűje. Az 1848–49-es szabadságharc idején azonban az öt harangból négyet ágyúöntésre használtak fel. A 19. század ’70-es éveiben hármat sikerült pótolni. Ezek közül a déli harang 1872-ben készült el egy brassói harangöntő mester műhelyében. A 20. század viszontagságai, elsősorban az első világháború újabb harangokat követelt a gyergyószentmiklósi örmény közösségtől is. Ekkor ismét elvittek három harangot, csak a déli harang maradt meg. A hiányt pótolni kellett, ekkor öntötték, 1929-ben a Görög Joachim nevét viselő 567 kilogrammos nagyharangot. 

– Ki volt Görög Joachim?

– Görög Joachim a 20. század első felében volt gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébános-kanonok. Az ő nevéhez fűződik a templom restaurálása, kifestése, felújítása. Azt is tudni kell az örmény katolikus papról, hogy aktív politikai szereplést is vállalt, a Magyar Pártnak volt a szenátora a román parlamentben. 1929-ben halt meg, ekkorra készül el a nagyharang, amit ma is láthatunk az örmény katolikus templom tornyában. 

1929-ben még öntöttek két harangot a nagyszebeni Frigyes mester öntödéjében, és ugyanitt készült a lélekharang, a következő felirattal: Drága halottaink emlékére, Világosító Szent Gergely tiszteletére, öntette az örmény katolikus hitközség az 1929. évben. Azért hangsúlyoztam ki ezt a szentet, mert őt tekintjük az örmények Szent István királyának, ő volt az a püspök, missziós prédikátor, aki 301-ben az örmény királyt és vele együtt az egész háza népét megkeresztelte, és neki köszönhetően vált az örmény nemzet a világ legelső keresztény népévé. 

A torony a kommunizmus idején zárva volt

– Tudni kell még a harangokról, hogy 2016-ban restaurálták őket, és elektromágneses húzóberendezéssel látták el, tehát automatikusan be lehet állítani a harangozást, nincs szükség kézi harangozásra. A torony a kommunizmus idején zárva volt, csak az egyháztagok jártak ellenőrizni a harangokat és a szerkezet állapotát, olykor kitakarították, apró javításokat eszközöltek a feljárón és a harangok termében, ahol dróthálót feszítettek ki, hogy a madarak ne rakjanak fészket a toronyban. 

Ennek ellenére a torony meglehetősen elhanyagolt állapotban volt, amíg a templom 2003 és 2006 között történt részleges javítása során sikerült felújítani. Ekkor a templom külsejét és a belső falakat újrafestették, kivéve a freskókat, sikerült kijavítani, újrafesteni a pléh tetőszerkezetet és a tornyot, és sikerült kitakarítani a tornyot, amelyben elképzelhetetlenül sok madárürülék volt. Érdekes módon a gyergyószentmiklósi csendőrség támogatta az egyházközséget, hogy a veszélyes és fertőző hulladékot eltávolítsák a toronyból. 

– Ugorjunk egyet az időben…

– Eltelt tíz év, amikor nem igazán történt semmi, viszont 2016-ban volt egy örmény ifjúsági kalákatábor, amelynek az volt az egyik célja, hogy az erdélyi örmény származású fiataloknak bemutassuk a helyi közösségeket. A másik célja az volt, hogy segítsünk a közösségi ház építésénél, takarításánál. Az egyik teendő a templom tornyának a kitisztítása volt. 

Az emberek előszeretettel mennek fel egy templomlátogatás során a toronyba, hiszen csodálatos kilátás nyílik 20–25 méter magasból a régióra. 

Ez Gyergyószentmiklóson is így van, aki felmegy a harangok termébe, négy irányba tekinthet szét: Láthatja a Csobot-hegyet, az egykori átjárót Moldvába, ellát egészen Marosfőig, majd a Délhegy felé láthatja Alfalut, Csomafalvát, a másik irányból pedig a szárhegyi kolostort, szép időben még Ditró is látszik. Csodálatos a látvány, és természetesen a város is megtekinthető madártávlatból. 

– Megszületett tehát a toronykiállítás ötlete…

– 2019-ben sikerült is egy amolyan kezdeti kiállítást megnyitni. A torony több szintjének a falain, a feljárólétrák mentén helyeztek el képeket. A gyergyószentmiklósi örmény közösség életéből az épített örökséget kívánták bemutatni, és ezek mellett helyet kaptak a város különböző felekezeteinek templomai is. Ez volt az első lépés a toronykiállítás életében. 

Az érdeklődő nemcsak néz, de lát is

– A nagy lépés most történt meg. Az EgyFeszt idejére sikerült bővíteni a kiállítást három nagyon fontos dologgal. Az egyik, hogy Görög Joachimot bemutató képeket láthatunk: a portréját, az írásait. A másik, hogy az egyházközség tulajdonában lévő templomi kincseket, kelyheket, szelencéket, relikviatartókat, egyházi kellékeket is látni, amiket Erdélyben általában nem szoktak kitenni. Nyugaton, nagyobb templomoknál van egyházi kincstár, jól őrzött helyeken láthatók ezek a kincsek. 

A harmadik, amit ki szeretnék emelni, a harangok termében látható. A négy kilátó mellé információs táblákat helyeztek ki. Ha az ember kitekint például Szárhegy irányába, ugyanazt a képet láthatja egy információs táblán, amin be van jelölve a ferences kolostor, a katolikus templom, a Csobot-hegy és így tovább. Tehát aki felmegy, nemcsak a látványt csodálhatja meg, hanem a tudása is gyarapodik, nemcsak néz, hanem lát is.

Emellett nagyon jó ötlete volt Gál Hunor plébánosnak, hogy kihelyezte a Gyergyószentmiklóson szolgáló lelkipásztorok névsorát. Betekintést nyerhet a látogató, hogy kik voltak itt lelkészek, milyen szertartásúak voltak, örmény katolikus vagy római katolikus szertartás szerint miséztek, és mikor szolgáltak Gyergyószentmiklóson. 

Nem egyszerű a templomtoronyba feljutni

– Azt is el kell mondani, hogy nem olyan egyszerű a templomtoronyba feljutni, de az egyházközség biztonságossá tette a feljáratot, figyelmeztető táblákat helyeztek ki, a torony tiszta, világítótesteket szereltek fel. Reméljük, egy újabb látványossággal bővül Gyergyó- szentmiklós. Tudjuk, hogy nagyon kedvelt város, és ebben nagy szerepe van az örmény katolikus templomnak.

– A kiállítás meddig, mikor látogatható?

– A kiállítás alapvetően az EgyFeszt alatt volt látogatható. Amúgy állandó kiállítás, pannókra vannak nyomtatva a képek, amelyek állandó jelleggel ott lesznek. Az egyházközségnek sikerült a harangok termét hálóval lezárni, hogy oda madár többé ne repülhessen be. A tárlat azzal a céllal jött létre, hogy mindig lehessen látogatni, és aki a templomot meglátogatja, az felmehessen a toronyba is.