Több ezren ünnepelték a születésnapot

Látványetetés a marosvásárhelyi állatkertben

Szombaton több mint 3000-en, vasárnap pedig 3600-an látogatták meg a marosvásárhelyi állatkertet az 58. szüle-tésnapja alkalmából szervezett látványetetés hírére. Marosvásárhelyen az állatkert 1964. augusztus 23-án nyitotta meg kapuit, pár kifutóval és néhány, a Kárpátokban élő befogott vaddal. Az állatkert azóta sokat fejlődött, bővült, 2021. szeptember 22-étől Szánthó János a létesítmény igazgatója, akinek az a szándéka, hogy új koncepció szerint alakítja át az intézményt. 

Mivel nem kerek évforduló volt, az állatkert vezetősége nem rendezett különösebb eseményt (sz.m.: a Forgatag is elég sok programot kínált a marosvásárhelyieknek), ezért, mondhatni szerényebb körülmények között, előre meghirdetett program alapján lehetett részt venni a látványetetésen. Ez fölöttébb izgalmasnak tűnő esemény volt egyes látogatók számára, ugyanis más alkalmakkor az állatok a kifutó árnyékában pihennek, vagy kevésbé intenzív tevékenységet folytatnak, mint az „ösztönös”, de az állatkerti körülmények között irányított etetéskor. 

A legnagyobb attrakció a nemrég megnyitott gyűrűsfarkú makik kifutójában volt, ahol egész közel lehetett kerülni a barátságos állatokhoz, de az oroszlánok húsmarcangolása is sok látogatót vonzott, akik közül sokan még este is részt vettek az etetésen, arra gondolva, hogy azért mégsem jó akár egy szafarin is rács nélkül találkozni az állatok királyával. 

Tánya és Helga, a két elefánt is gyúrta magába a szénát, és kezelte vastag bőrét ormányával, láthatóan nem is zavartatta magát a körülötte álló nyüzsgés miatt. 

A Duna-deltára emlékeztetően nagy zsivajt csaptak a gödények, s az emuetetés is érdekes volt, hiszen ritka látvány tájainkon – még az állatkertekben is – az Ausztráliában őshonos madár. Érdekes volt a fehér tigrisek éjszakai etetése is, hiszen a nagymacskafajták éjszaka aktívabbak, így az állatkert két különleges lakója is reflektorfénybe kerülhetett ezúttal. 

Nemcsak az etetés volt látványos: a látogatók bepillanthattak a gondozók mindennapi munkájába is. A „születésnapozók” azt is láthatták, hogy az elmúlt időszak után lépésről lépésre megújul az állatkert, ahova érdemes elmenni, egy kicsit elvonulni a zajos mindennapokból, és közelebb kerülni – a természet részeseiként – az állatokhoz, a természethez. 

A környezetromboló tevékenység miatt egyre inkább felértékelődik az állatkertek, a vadasparkok szerepe, hiszen állatvédő, fajfenntartó, környezetvédelmi vagy akár kutatóközpontokká válnak azzal a céllal, hogy megőrizzék, konzerválják a természetet, a vadvilágot. Ezt az üzenetet próbálta tolmácsolni ezzel a rendezvénnyel is a marosvásárhelyi állatkert.