Tízéves az Erdély TV!

Több mint televízió

Telt ház és jó hangulat, nevetés és nosztalgia, múlt, jelen és jövő(kép) egyaránt jellemezte azt a gálaestet, amelynek hétfő délután adott helyet a Kultúrpalota nagyterme. Az estet a megalakulásának tizedik évfordulóját ünneplő Erdély TV szervezte, az ünnepi alkalom gazdag kínálatot, számos vetítést, méltatást, zenei intermezzót kínált, amelyek szóltak az elmúlt évtized legszebb pillanatairól, az ünneplésről, illetve a múltba fordulásról és a jövőbe tekintésről egyaránt. 

Az est kezdetén a gálaműsor ceremóniamesterei, Gecse Ramóna és Barabási Tivadar színművészek, a televízió munkatársai üdvözölték a résztvevőket: az alapítókat, a meghívottakat, a munkatársakat és a nézőket. 

– Köszönteni gyűltünk ma össze egy olyan közösséget, egy olyan intézményt, amely már egy évtizede ott van mindannyiunk életében, és feleleveníti Erdélyt a maga megunhatatlan sokszínűségével, gazdagságával, hétköznapjaival és ünnepeivel, érettségével és fiatalságával, múltjával és jelenével, történeteivel és törekvéseivel. Képkockáiban viszontláthatjuk önmagunkat, családunkat, barátainkat, ismerőseinket. Felismerhetjük legszebb tájainkat, megcsodálhatjuk táncainkat, dalainkat, magunkba szippanthatjuk illatait, megkóstolhatjuk ízeit, gyönyörködhetünk színeiben. Ez az Erdélyi Magyar Televízió, életünk képe, immár tíz éve. 

Szigeti Szenner Szilárd kisfilmjének levetítése után az est további részében is sok képben, történetben, méltatásban elevenedett fel a televízió első tíz éve. Az alapító tagok, volt és jelenlegi kuratóriumi tagok, volt és jelenlegi munkatársak, támogatók és partnerek, hűséges nézők köszöntését követően elhangzott, a televíziót működtető Janovics Jenő Alapítványt öt ismert erdélyi magyar személyiség hozta létre: Markó Béla, az RMDSZ volt szövetségi elnöke, Takács Csaba volt ügyvezető elnök, Gálfalvi Zsolt író, Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója és Csép Sándor televíziós szakember, aki sajnos már nincsen közöttünk. 

A jelenlévők közül sorrendben elsőként Markó Béla osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Beszédét a hazai történelem azon átmeneti, ám jellegzetes pillanatára építette, amikor pár hónappal a ’89-es események előtt az egész lépcsőház maszekolt parabolaantennákon nézte a műholdas adásokat, de a távkapcsoló, a csatornaváltó szerkentyű csak egy ember kezében volt, így mindenki azt nézte, amit ő. 

– Újabban az szokott kiderülni, hogy hiába küszködtünk, mégsem jutottunk semmire. A visszanézésre szükség van, de nem mindegy, hogyan értelmezzük a múltat. Mi, akik végigéltük azt a kort, tudjuk, micsoda veszedelmes hazugság azt hallani, hogy nem változott semmi, hogy nem szereztünk vissza semmit elállamosított javainkból, és így tovább. Nem mondhatjuk, hogy nem tudtunk változtatni a sorsunkon. ’89 előtt, a műholdas tévécsatornák közös megtekintésének korában javasoltam a csatornaváltóval rendelkező lépcsőházfelelős bácsinak, hogy a szórakoztató műsorok mellett nézzünk néha híreket is. Javaslatomat döbbent csend követte, majd remegő hanggal magyarázta, hogy miért nem lehetséges ez, holott mindannyian tudtuk az igazat: hogy ez a hirtelen támadt szabadság ellenőrzött szabadság. Ha már nem lehet gátat vetni neki, legalább arra kell vigyázni, hogy kinél van a csatornaváltó. Innen indultunk 1989-ben, és hol tartunk most, 2018 végén? Tarthatnánk sokkal elébb, de idáig is nagyon hosszú volt az út. Az RMDSZ hosszú távú terve volt a teljes körű magyar nyelvű sajtó biztosítása: a kezdeti néhány órányi marosvásárhelyi és kolozsvári közszolgálati rádióadástól indult minden, majd politikai egyezségeket követően immár tíz éve működik az állami rádió magyar stúdiója. Ahhoz pedig a magyar kormány nyújtott segítséget, hogy az egész napos Erdélyi Magyar Televíziót létrehozzuk ugyancsak Marosvásárhelyen, alapítványi keretben. Medgyesi Péter miniszterelnökkel egyeztünk meg erről annak idején, neki köszönhető, hogy elindult a tervezés, majd a megvalósítás. Összefogás kellett hozzá, sokak munkája van benne, mindazoké, akik megalapították, majd akik végigtárgyalták, felépítették, felszerelték: Nagy Zsolt, Szepessy László, Szudár László, Szepessy Előd, majd Szép Gyula, Soós Attila. A tévével majdnem egyszerre hoztuk létre az Erdély FM rádiót Kelemen Attila Ármin vezetésével. De kellett és kell az RMDSZ elnökének a támogatása is. Tudjuk, nem az a fontos, hogy mi történik a konyhában, hanem az, hogy milyen a menü, de ezt a nézőknek kell megítélniük. Ma már a csatornaváltó a mi kezünkben van. Ne engedjük, hogy valaha is valamelyik kelet-közép-európai vagy balkáni lépcsőházfelelős kivegye a kezünkből – mondta Markó Béla.

Kovács András Ferenc Erdélyi töredék című versét Kovács Károly színművész szavalta el, majd Takács Csaba alapító tag, a Communitas Alapítvány elnöke szólalt fel. Ünnepi beszédében a múltra, a kezdetekre emlékezett, és az erdélyi, hazai televízió iránti igény megfogalmazódását, az alapítás fontosságát említette, hogy olyanok mondják el a valóságot rólunk, és mutassák be értékeinket, akiknek ez a bölcsőjük, akik itt születtek, és ezért valóban ismernek minket. 

– Mi annak idején az RMDSZ különböző testületeiben gyakran beszéltünk arról, hogy milyen jó, hogy megnyílt a lehetőség a magyar nyelvű hazai televíziózás előtt. A feladatunk elsősorban az, hogy az a bizonyos kapcsoló ne legyen sem Bukarestben, sem Budapesten, hanem legyen a nézők kezében. Senki sem hiszi el azt, hogy a szerkesztőség, a bedolgozó munkatársak, de még az alapítvány kuratóriumának tagsága is mennyire érzékeny, mennyire tudja, hogy jól vagy kevésbé jól teszi a dolgát. Nagyon jól tudja, hogy tudunk hitelesek lenni, tudunk mindenről igazat mondani, hogy tudunk Erdélyből sokat megmutatni. E televízió fejlődése, további léte, fenntarthatósága, bővülése a nézők számában rejlik, hiszen a kereskedelmi és állami televíziók köreiben csak nagyon kevésnek számító pénzből működtethetjük az Erdély TV-t. A több néző több reklámbevételt, nagyobb beruházási lehetőségeket jelent, amelyeknek köszönhetően egész Erdélyre kiterjedő tudósítóhálózatot tudnánk működtetni. De a szerkesztőség lelkesedése, hozzáértése tartalommal, értékkel tölti meg a képernyőt, és mutat jövőt az elkövetkező generációknak, szeretteti meg velük majd Erdélyt úgy, ahogy mi, alapítók elképzeltük annak idején. 

Az eltelt tíz év meghatározó mérföldköveit, a televízió életének legfontosabb pillanatait, a sorra alakuló műsorokat bemutató kisfilmet követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lépett a színpadra. 

– Gyakorló politikus sajtóról ne beszéljen, és ezért feszélyezve is érzem magam, de most ez ünnep, a televízió ünnepe. Amint az elhangzott, az RMDSZ elnökének az a szerepe, hogy ennek a televíziónak a működéséhez szükséges költségvetési forrásoknak a jelentős részét előteremtse. Ezért vagyok én itt. Ezért szívesen jöttem ide. A múltról nagyon sokat hallottunk, a kérdés az, hogy mi lesz holnap? Ez attól függ, hogy a költségvetésben mit sikerül nekünk kitárgyalni. Az elmúlt 29 esztendő a mi életünkben az intézményalapításokról is szólt. Közösségi érdekképviseletről, a tulajdonjog visszaszerzéséről, a minket megillető jogok visszaállításáról, kibővítéséről. Ez a világ legtermészetesebb dolga, mert egy kisebbségi közösségben élő társadalomban a saját intézmények megléte fontos az önbecsülés szempontjából is. Ezért azt gondolom, hogy az RMDSZ elmúlt 29 esztendeje teljes egészében sikeres, mert olyan intézményeket alapított, amelyek azt a célt szolgálják, amelyet az elmúlt 100 évben minden egyes erdélyi magyar gondolkodó, dolgozó ember szeretett volna és szeret ma is: itt maradni a szülőföldön, magyar közösségként. Ehhez intézményekre van szükség. Az Erdély TV-nek és az Erdély FM-nek a megalapítása is ennek a stratégiának a része. Tíz esztendő alatt nagyon kevés pénzből egy jól működő, tisztességes televíziót sikerült létrehozni. A nagyon kevés pénz – román költségvetési pénz – a tíz év alatt 31.384.000 lejt tett ki. Ebből 76 százalék a televízió működtetésére ment el, a többi az Erdély FM működtetésére. Ezt abból a költségvetési forrásból tudtuk biztosítani, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azon a jogon kap, hogy az erdélyi magyar emberek szavazataikkal beküldik a parlamentbe. Ez az összeg első hallásra nagyon soknak tűnik, de televíziót működtetni ennyi pénzből csak akkor lehet, ha elkötelezett emberek végzik ezt a feladatot, olyanok, akik pontosan tudják, hogy ez több mint televíziózás: az ETV nem egy közszolgálati média, hanem magántelevízió, amely olyan közösségi, közszolgálati feladatokat lát el, amelyek nélkül nem tudott volna ennyi pénzből a piacon maradni. Én azt tudom ígérni, hogy az RMDSZ a saját költségvetéséből továbbra is megteremti és eljuttatja az Erdély TV-nek, az Erdély FM-nek azokat a forrásokat, amelyek a működéshez, a fejlesztéshez szükségesek. Én is a médiából kerültem át a politikába, de az egy más időszak volt. Azóta hihetetlenül sokat változott minden. A digitalizáció olyan új lehetőségeket teremtett, amelyekre az én nemzedékem nem gondolhatott. Olyan bő az információszerzési paletta, hogy ember legyen a talpán, aki el tud rajta igazodni. Objektív újságírásról ma beszélni csak nagy kockázatokkal lehet. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a világ megértésének, a világ értelmezésének lehetőségét tudja nyújtani egy olyan médiaintézmény, mint az Erdély TV, az Erdély FM vagy azok a közösségi, közszolgálati feladatokat ellátó intézménynek, amelyek Erdélyben működnek. Intézményalapítási stratégiánkat folytatjuk, és hosszú távon nem is lehet más lehetőségünk. Hüledezve hallgatom, hogy a politikát mi túlságosan etnicizáljuk, és hogy ez rossz. Az Erdély TV magyar ügy, és a minőségi magyar ügy mindig etnicizáló lesz. Ezt vállaltuk, és helyesen cselekedtünk, amikor ezt a televíziót létrehoztuk, fenntartottuk, és azok is helyesen fognak cselekedni, akik majd életben fogják tartani és új intézményeket fognak létrehozni, hogy az önértékelésünket ebben a gyorsan változó és nem mindig barátságos világban meg tudjuk tartani. Mi nem befolyásoljuk, nem cenzúrázzuk a tévét, a médiatartalmat, a forrásokat biztosítjuk, az intézményalapítást folytatjuk, hiszen szükség van erre – mondta Kelemen Hunor. 

Szabó Előd a gála meghívott zenekarával, a The Vagabonds kíséretével Demjén Ferenc dalát adta elő, majd a 2014-ben létrejött Janovics Jenő Alapítvány sorrendben első elnöke, Nagy Zsolt szólalt fel, aki kiemelte: a magunk kis történelmét írtuk, írjuk az elmúlt évtizedben, majd párhuzamot vont a megvalósult Erdélyi Magyar Televízió és a meg nem valósult erdélyi autópálya ügye között, hiszen mindkettő létrehozásában egy időben egyezett meg a magyar és román kormány. 

– Mi hiányzik az utóbbi esetén, hiszen ott is volt projekt, erőforrás, anyagi háttér? De hiányzott a hit, a meggyőződés abban, hogy ez kell, hogy meg tudjuk csinálni. És hiányoztak hozzá a megfelelő emberek. Utóbbiak a televíziónak megvoltak, és ezért vagyunk itt ma. Mert hittünk benne, tudtuk, hogy kell, hogy helye van a távkapcsolóban. Rengeteg ember dolgozott ezért. 

Szép Gyula, az alapítvány jelenlegi elnöke hozzátette: Erdély legnézettebb magyar kulturális intézményévé vált a televízió, amely jól tudja, hogy miért van itt és merre tart. Mi ígéretet tudunk tenni arra, hogy továbbra is Erdély tükre lesz, az erdélyi magyarság gondozója, ha kell, szóvivője, illetve tanácsadója is. Olyan csapattal rendelkezik, amely mind szellemi, tartalmi, mind műszaki szempontból ezt a célt meg tudja valósítani. Igyekszünk a minőséget továbbra is megtartani, a technológiával lépést tartani. 

Kásler Magda és a Maros Művészegyüttes, valamint Koszorús Krisztina és a The Vagabonds előadása között és után a szintén tizedik születésnapját ünneplő Erdély FM poénokban gazdag kisfilmjét tekinthették meg a jelenlévők, majd a szerkesztők, műsorvezetők üzentek a vetítőfalról egy további összeállításban. A televízió műsorrácsának különböző adásait – azok vetített összefoglalóját követően – ismert személyiségek méltatták: a Híradót, a legnézettebb és sorrendben legelső műsort dr. Koós Anna televíziós szakember, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dékánja, a közéleti-politikai-gazdasági-szociális műsorokat Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a társadalmi-kulturális műsorokat László Noémi költő méltatta. Beke István gitárművész játékát több további műsorbejátszás követte, majd az életmódmagazinokat méltatta dr. Kádár Annamária, míg a portréműsorokat ismertető kisfilm után Boros Emese adta elő Ray Charles egyik dalát. Végül a televízió szórakoztató műsorairól szóló összefoglalót követően Presser Gábor slágerét adta elő Boros Emese, Koszorús Krisztina, Vizi Imre és Szabó Előd a The Vagabonds kíséretében, majd a jó hangulatú, minőségi és humorban gazdag összeállításokban, jó zenében sem szűkölködő est utolsó felvonásaként színpadra szólították a volt és jelenlegi kollégákat, több mint 180 embert, akik a fentebb említett előadóművészekkel közösen énekelték el az Erdély TV himnuszát. 

(Karácsonyi Zsigmond videója)