2021. május 12., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

– Beszélgetés Winkler Gyula európai parlamenti képviselővel –

– Az EU-s költségvetés és helyreállítási alap kapcsán elért brüsszeli megállapodást minden érintett a saját győzelmeként tálalja. Valójában mind a korábban vétót lebegtető magyar és lengyel kormány, mind a jogállamisági mechanizmushoz ragaszkodó fél lépett egyet hátra.
– A hét évre szóló költségvetéssel, a helyreállítási alappal és a jogállamiság mechanizmusával kapcsolatos megegyezés tipikusan uniós kompromisszum, amely által minden fél eléri a számára legfontosabb célkitűzéseket, ugyanakkor mindenkinek engednie kellett a saját elvárásaiból. A csomag tüskés része a jogállamisághoz kötődő feltételrendszer, amely kapcsán az Európai Parlament baloldali többsége előre szaladt, és olyan rendszerről hozott döntést, amely túllépi az EU intézményeinek hatásköreit, amelyeket az alapszerződésben rögzítettek. Ez a vita többéves múltra néz vissza, a mostani kompromisszum azért jó, mert a rendelet hatályba lépése után Lengyelország és Magyarország vagy akár más tagállamok is az Európai Bírósághoz fordulhatnak, kérve a jogalap megállapítását és a rendelet tartalmának normakontrollját. Erre az eljárásra számtalan precedens van, például a Minority SafePack regisztrálását is elutasította az Európai Bizottság (EB), a kez- deményezők a bírósághoz fordultak, végül bírósági rendelet kötelezte az EB-t, hogy elfogadja a kisebbségvédelmi kezdeményezést. Hasonló döntésre számítok ebben az esetben is, hiszen mindenki számára teljesen világos, hogy az Európai Parlament által a baloldali többséggel megszavazott feltételrendszer feszegeti az uniós alapszerződések kereteit. A jogálla- miság feltételrendszer-tartalmával kapcsolatos bírósági döntés az Európai Bizottságra és az Európai Parlamentre nézve is kötelező érvényű lesz.





– A nemrég lezajlott EU-csúcson végül a jogállamisági rendelethez egy záradékot csatoltak, amely lényegében felfüggeszti a január 1-jén hatályba lépő jogszabály alkalmazását az Európai Unió Bíróságának döntéséig.
– A kompromisszumot tartalmazó záradéknak négy pontja van. Az első megállapítja, hogy a jogállamisághoz kötött feltételrendszert akkor lehet alkalmazni, amikor az EU költségvetése veszélybe kerül korrupció, hűtlen kezelés vagy érdek-összeférhetetlenség miatt. A második pont rögzíti, hogy a feltételrendszernek igazságosnak, pártatlannak kell lennie, egyenlően kezelve a tagállamokat. A harmadik pont szerint az EB alkalmazási irányelveket fog kidolgozni a feltételrendszer kapcsán, figyelembe véve az Európai Bíróság leendő döntését. Addig nem javasolnak semmilyen intézkedést egyetlen tagállam ellen sem, amíg ki nem dolgozzák ezeket az alkalmazási irányelveket. A negyedik pont szerint a szubszidiaritás elvét figyelembe kell venni, ez azt is jelenti, hogy az unió alapszerződéseiben lefektetett tagállami kompetenciákat nem lehet áthágni. A záradék fontos hozama, hogy kizárja vagy legalábbis nagymértékben csökkenti annak esélyét, hogy politikai indíttatású eljárás születhessen egy tagállam ellen.
– Winkler Gyula korábban azt mondta, jó megállapodás született az uniós költségvetésről, miután az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes kompromisszumra jutottak a 2021 utáni, következő hétéves pénzügyi keretről és az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetéséről szóló politikai megállapodás kapcsán, és támogatásra javasolja az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a következő hétéves költségvetésről kötött politikai megállapodását.
– Ezt az értékelést júliusban, a rekordhosszúságú, szinte ötnapos európai csúcs után fogalmaztam meg, ma is az a véleményem, hogy a megállapodás Románia, így Erdély számára is előnyös. Sikerült megmenteni a kohéziós politikát, és jelentősen emelni országunknak szánt támogatási összegeket. Megtartottuk a közös agrárpolitikát (KAP), amelyet sokan támadtak, különösen Nyugat-Európából. Továbbra is dolgozunk a KAP reformján, az erről szóló vita 2021-ben is még javában zajlani fog, de addig is átmeneti időszakot határoztak meg. A következő két évben nem változik a támogatáspolitika, az erdélyi gazdák nagyobb területalapú támogatást kapnak és jelentős összegű fejlesztési pénzt pályázhatnak meg.  
– Ön azt is nyilatkozta, hogy Románia jól jár a megnövekedett költségvetéssel, ám a választások után megalakuló kormánynak „fel kell kötnie a gatyáját”, hogy a korábbi éveknél hatékonyabban bonyolítsa le a lehívást.
– Jelentősen megnövekedhetnek a Románia számára elérhető uniós források, viszont ezzel arányosan óriási kihívás előtt is állunk. Azonnal és látványos mértékben növelni kell a teljesítményt az uniós források felhasználása terén. A 2014–2020 közötti időszakra szóló költségvetési ciklusban Románia számára 23 milliárd eurós kohéziós alap áll rendelkezésre, ebből a mai napig, vagyis 7 év alatt mindössze 10 milliárdot sikerült elkölteni, ami a teljes keret 44 százalékát jelenti. Három évünk van a további 13 milliárd euró lehívására, három év alatt többet kell teljesíteni, mint az előző hét évben összesen. Ráadásul úgy, hogy több más finanszírozási forrást is kezelni kell. Beindul a 2021–2027 közötti új uniós költségvetés, több mint egymilliárd euró érkezik a régiók támogatására a REACT EU-programból, folytatódik a válságkezelés a munkapiaci intézkedéseket finanszírozó SURE uniós program révén, beindul a helyreállítási és rezilienciaépítési program mindkét összetevője a vissza nem térítendő és a kölcsönalapú támogatásokkal. Felsorolni is sok, amit kezelni kell a következő években, pont emiatt az RMDSZ a stabil és teljesítményorientált kormányzás híve. Tizenöt éve nem volt ilyen esélye Romániának, hogy 2024-ig nem lesznek választások, négy teljes évig nem a választásokra, nem a politikai harcra, hanem a válságból való kilábalásra, az építkezésre és a fejlődésre lehet összpontosítani. Kötelességünk ezt a lehetőséget kihasználni.
– Az Európai Parlament a költségvetés növelése mellett kardoskodott, ezért nem fogadta el júniusban a kormányfők megállapodását, viszont a mostani megegyezés révén több pénz jut európai programokra.
– Az állam- és kormányfők júliusi egyezsége olyan emblematikus uniós programok finanszírozását csökkentette volna, mint az Erasmus+, az Európai Horizont vagy a Kreatív Európa. Ezek a programok Erdélyben is fontosok, sok ezer fiatal, pedagógus, oktató vett részt Erasmus-programban, hasznos szakmai tapasztalatot szerezve, kapcsolati hálót erősítve. Az EU kutatási programja által meghirdetett pályázatok nélkülözhetetlenek az egyetemi központjaink számára. Minden egyezmény, bármennyire jó, mindig javítható, ezért lépett fel az Európai Parlament ezeknek a programoknak az érdekében, új források megnevezésével érte el, hogy javítsák a közös uniós programok finanszírozását.  
– Az EP 39 milliárd eurós növelést szeretett volna elérni, ennek egy része megvalósult: 16 milliárd euróval nő a hétéves költségvetés. A növekedés azonban nem más programok rovására történt, hanem az Európai Versenyhivatal által beszedett bírságok egy részéből fedezik.
– A költségvetési vita az Európai Parlamentben is olyan, mint a nemzeti törvényhozásokban. Általában, amikor egy képviselő új költségvetési tételt vagy meglevő tételhez növekedést javasol, akkor meg kell jelölnie a forrást is, hogy honnan lesz rá fedezet. Ezt tettük az Európai Parlamentben is, a 16 milliárd euró értékű finanszírozási növekedést az előbb említett programokhoz az Európai Versenyhivatal által beszedett bírságok összegéből finanszírozzuk. Emellett más tartalékforrásokat is találtunk, például 2,5 milliárd eurót azonosítottunk be, amely a költségvetés eredeti formájában tartalékként szerepelt.
– Romániának 46,4 milliárd euró jut a hétéves költségvetésből, ehhez hozzáadódik a 33,5 milliárd euró a helyreállítási programból, így jön ki a közel 80 milliárd euró, amiről nyáron Klaus Iohannis elnök beszélt. Vagyis az országnak jövőtől kétszer annyi alap áll a rendelkezésére, mint az elmúlt egy-két évben, megduplázódik a lehetőség, viszont ezeket a pénzeket nem utalják egy számlára, hanem programok alapján lehet megszerezni.
– Óriási a kihívás. Évek óta beszélünk az uniós források jobb, hatékonyabb felhasználásáról, eddig szerény eredményekkel. A nyomasztó bürokrácia, a digitalizáció hiánya, a központosítás és a gyenge tervezési kapacitás gátolják a teljesítmény javítását. A közbeszerzési törvény minden polgármester és vállalkozó rémálma. Az elmúlt hónapokban pozitív intézkedések is napvilágot láttak, amelyek az ország közigazgatási kapacitásának növelését célozzák. Ezek között legfontosabb a regionális operatív program decentralizálása, amelyet az RMDSZ is hosszú ideje szorgalmaz. Persze ezúttal is a lehetőség óriási kihívás is egyben, hiszen a regionális fejlesztési ügynökségek irányító hatóságokká válnak, ehhez a teljesítményt is növelni kell, szakértőket alkalmazva, új módszereket bevezetve. A teljesítménynövelés mellett mentalitásváltásra is szükség van. Tapasztalatból tudjuk, hogy ezt könnyebb kimondani, mint megvalósítani. A leggyengébb láncszem a digitalizáció, láthatóan nehézségekbe fog ütközni nemcsak a felszereltség terén, hanem
a humán erőforrás képességeit tekintve is.
– A megállapodás során négy új bevételi forrásról döntöttek. A műanyagokra kivetett adó már jövő évtől érvényben van, megvan rá a törvényes alap. A digitális gazdaság nagy szereplőire kivetendő adó rendszerét még ki kell dolgozni. Hasonlóképpen a pénzügyi tranzakciós adóra sincs még törvény, ám nem akarják fenntartani, hogy a globális pénzpiacokon óriási összegeket mozgatnak, de a cégek elkerülik az adózást. A szén-dioxid- kibocsátás kereskedelmi rendszerére kivetendő adórendszert 2023-ig kell kidolgoznia az uniónak.
– Az Európai Parlament által évek óta szorgalmazott nagyon fontos döntés, hogy kötelezően új bevételi forrásokat kell bevezetni a jelenlegi ciklusban. Erkölcsi szempontból is megalapozott, gondoljanak csak arra, hogy az EU 750 milliárd euró értékű hitel felvételéről döntött azért, hogy gyorsan kilábalhasson az unió a gazdasági válságból. Ezt a kölcsönt harminc év alatt, 2028 és 2058 között fogjuk visszafizetni. Vagyis a mai nemzedék veszi fel a hitelt, amit a gyermekeink, unokáink fognak törleszteni. Az uniós költségvetés jelenlegi szabályai szerint a kölcsön visszafizetése a tagállamok jövőbeli hozzájárulásából történne. Ezen változtat az új szabály, amely szerint a hitelt új, ma még nem létező uniós jövedelemből fogjuk visszafizetni, és nem a következő generáció zsebéből. Nem lesz könnyű a törvényhozási folyamat, a pénzügyi tranzakciós adóról vagy a kibocsátások megadózásáról már évek óta vitázunk az EP-ben. Most új helyzet állt elő, határidők vannak, ezért én abban bízom, hogy a jogalkotási folyamat sikeres lesz.
– Az elmúlt években sok vita folyt a jogállamisági mechanizmusról, hogy milyen feltételrendszer szabályozza azt az unióban. A jelenlegi megállapodás során történt előrelépés, felgyorsították a folyamatot, és szabályozták, hogy a megvonások ne történhessenek a kedvezményezett állampolgárok rovására.
– A jogállamiság mechanizmusáról szóló vita valóban nem új keletű, és  a következő években sem fog leállni. Tudomásul kell venni, hogy 2019-ben az európai választópolgárok úgy szavaztak, hogy baloldali többség uralkodik az Európai Parlamentben. A jogállamiságról szóló vita folytatása továbbra sem lesz mentes a populizmustól és a demagógiától. Az Európai Bíróság döntése a szokásos körülmények között két év múlva várható, gyorsított eljárással is legalább 7-8 hónapot vesz fel. A bíróság értékelni fogja a Parlament javaslatát, mely szerint, ha egy tagállam ellen megvonásokat alkalmaznak, a kedvezményezett állampolgárok – gondoljanak itt a gazdákra, az Erasmus-programokban részt vevő diákokra stb. – számíthassanak az elnyert támogatásra, hogy tudják, minden körülmények között megkapják a finanszírozást. Ezzel együtt a jogállamisági mechanizmus konkrét működtetését, ennek minden vonatkozásában, a bírósági döntés alapján fogja majd véglegesíteni az Európai Bizottság. A Parlament nyomásgyakorlása folytatódik, ezt máris láthattuk a decemberi plenáris ülésen.