Az emlékmű kiválasztja november harmadikát a többi nap közül, s mintegy a megvilágosodás, a felfedezés napjává avatja. Lehetőséget teremt az emlékezésre.
Bolyai pszeudoszférája alól a világ
Éppen egy nap híján egy éve találkoztam vele. Jómagam a Gecse utca kis parkjában arra vártam, hogy a déli tizenkettő napfénye rácsusszanjon az idézetre. Horváth Sándor pedig, a jó gazda alázatával, aznap is átnézte a tükörrendszert. Előző nap ködös idő volt, délben nem volt közvetlen napfény. A matematikus egyetemi tanár Pszeudo-szféra szobrának rejtett különlegessége, hogy egy álcázott tükörrendszer segítségével minden év november 3-án délben a napfény rávetül a talapzati csiszolat szövegére. A világ második matematikai szobráról néhai Kiss Elemér bátyám A Természet Világában írta:
„Az emlékmű… a felfedezés harmóniateremtő jellegét hangsúlyozza, Bolyai János felfedezése két évezredes hiányérzetet szüntetett meg, egyensúlyt teremtett az elliptikus és az euklideszi geometria mellől hiányzó hiperbolikus geometria megtalálásával… Középen helyezkedik el a Pszeudoszféra felületének egy darabja, mint az új geometria beharangozásának szimbóluma.”
Bolyai János Temesvárról 1823. november 3-án édesapjához írott levelében írta:
„…a parallelákról egy munkát adok ki… ollyan felséges dolgokat hoztam ki, hogy magam el-bámultam… ha meglátja Édes Apám, meg-esmeri; most többet nem szollhatok, tsak annyit, hogy semmiből egy ujj más világot teremtettem: mindaz, valamit eddig küldöttem, tsak kártyaház a’ toronyhoz képest.”
Az emlékmű kiválasztja november harmadikát a többi nap közül, s mintegy a megvilágosodás, a felfedezés napjává avatja. Lehetőséget teremt az emlékezésre.
1777-ben e nap kezdi működését, a Ratio Educationis alapján, a Nagyszombatról Budára áthelyezett Tudományegyetem.
1825-ben e napon Széchenyi István Pozsonyban az országgyűlés kerületi ülésén felajánlja birtokai egyévi jövedelmét a Pesten megalapítandó Magyar Tudományos Akadémia céljára. A Magyar Tudományos Akadémia létesítését kimondó törvény két évvel később szentesíttetett, az akadémia szervezése pedig öt évvel később nyert befejezést.
A magyar tudomány napját 1997 óta ünnepeljük. Eredetileg e kettős oka miatt. Vásárhelyiként így tudjuk: a magyar tudomány napja nemcsak Széchenyi, de Bolyai miatt is az!
1841. E nap Johannes Eugenius Warming születésnapja is. Az ökológia tudománya a koppenhágai egyetem botanikaprofesszora 1896-ban kiadott munkájával, a „Handbuch der ökologischer Pflanzengeographie”-val vált rendszeres tudománnyá. Az ötvenes években még növényháztartástan címen tanították a Bolyai Tudományegyetemen, ahol a kertész Palocsay Rudolf – többek közt paprikafajták nemesítője – akkoriban genetikai gyakorlatokat vezetett.
A Pszeudoszférától alig százlépésnyire indul a Munkácsi utca a Tisztviselőtelepnek. Rejtett veteményeskertjeinek csodája egykor garmadával kínálta őszi kincseit: leostyánokat és paszternákokat, almákat és körtéket, őszirózsákat és későn nyíló tearózsákat, paradicsomokat és paprikákat – a városszélre települt murokországiak nosztalgiáit. Jut eszembe mindez e képet nézve. Unokasógorom paprikáinak sokféleségét dicséri. Vallomásos sóhaja, hogy nem a kaliforniai gyönyörűségek, nem mexikói csodapaprikák, török vagy spanyol, dán vagy éppenséggel Szeged környéki fajták a kihívások számára, de a régi vámosgálfalvi paradicsompaprika. Késő őszi gogosa a megnyugvás méltóságát illatozza. Azt akar termeszteni kis tatabányai kertjében.
Kelt 2012. november 3-án, évvel utána, hogy magam is megpillantottam a felcsillanó november eleji fényt az íráson.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
