A természet kalendáriuma (CXXI.)

A szeptemberi Somostető tölgyei alatt e mondás valóságtartalmán túl régi tanítások sejlenek fel emlékeimből.

Őszi verőfény a Bulevárd ostorfáin

Sok makk szeptemberben, sok hó decemberben.

A szeptemberi Somostető tölgyei alatt e mondás valóságtartalmán túl régi tanítások sejlenek fel emlékeimből.

E tiszteletet parancsoló fák erőt sugárzó megjelenésük okán is csodálatra méltóak. Nem mellékes jó tulajdonságuk, hogy minden európai fanemzetségnél több rovarfajt tartanak el. A hazai tölgyeken élő közel 700 herbivor (élő növényi szövetet fogyasztó) rovarfaj mintegy nyolcada olyan apró darázs, aminek lárvái változatos, kisebb-nagyobb, gömbölyű, bozontos, tüskés, árszerűen megnyúlt vagy éppen lapított lencséhez hasonló képződményekben, a gubacsokban fejlődnek. Hippokratész 2400 éve sebeket gyógyított velük. A sámánok, táltosok varázslók, füves emberek ősidőktől ismerik hatásait. Magas tannintartalmuk miatt vérzéscsillapítók. A csersavnak tudható be baktérium- és rovarölő hatásuk: fertőtlenítésre alkalmasak.

A tölgygubacsot bőrcserzésre, textilfestésre, tintagyártásra használták. A XIX. században Magyarországról egyetlen évben több ezer tonna tölgygubacsot szállítottak Nyugat-Európába. Ez az elképesztő mennyiség főleg a kocsányos tölgyesekből került ki. A legkeresettebbek a kocsányos tölgy makkján fejlődő suskagubacs és a rügyén fejlődő nagy magyargubacs voltak. Utóbbit cserkésznyakkendők összefogó díszeként mai napig használják.

A gubacsokozó (rovar, atka, fonálféreg, gomba) által kiváltott rendellenes szövetburjánzást, a gubacsot, a kiváltó táplálékként és búvóhelyként használja. Az őszi leveleken gyakoriak a csoportosan előforduló aprócska selyemgubacsok, a lombhullás után válnak igazán feltűnővé a makkon megjelenő ágas-bogas medúzafejgubacsok.

Mai napig van mit kutatniuk ezen a téren az entomológusoknak. A nemzedékváltást folytató fajok közül sok tápnövényt is vált az év során. Az Andriscus lucidus tavaszi nemzedéke kizárólag a cser hím virágjain képez rózsagubacsot, őszi nemzedéke pedig a cserefán kívül minden más hazai tölgyfajon látható süngubacsot képez.

A gubacsokhoz fajgazdag specialista rovaregyüttesek kötődnek: egy-egy gubacsban akár 5-6 rovarfaj 30-40 egyede is kifejlődhet. Vannak olyan hártyásszárnyúak, ormányos bogarak, sőt lepkék is, amelyeknek a lárvái sehol máshol, kizárólag csak a tölgygubacsban fejlődhetnek ki. Ellenségeik egyes fémfürkész darazsak, amelyek hosszú tojócsövükkel a gubacsokozó lárvába rakják petéiket, s lárváik belülről felfalják majd élő bölcsőiket. Ellenük is védekezni tudnak egyes gubacsdarazsak. Egyik legügyesebb önvédelmi trükk a Dryocomus cerriphilus esetében, hogy gubacsai hangyanektárt választanak ki felszínükön, az odacsalogatott hangyák pedig elűzik a gubacsdarázs lárvák életére törő fürkészdarazsakat. Élethalálharcok, ármánykodás, szövetségkötés, drámák és tragédiák játszódnak napról napra e mikrokozmoszokban.

Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér.

Mihály napján, 29-én, 1859-ben született a legnagyobb magyar mesemondó, Benedek Elek. E nap 2005 óta a magyar népmese napja. Ma állapodjunk meg a fát tisztelő Elek apó gondolatkoronája alatt:

Ne bántsd a fát, hisz ő is érez,

Szép gyöngén nyúlj a leveléhez.

Ágát ne törd, lombját ne tépjed,

Hadd annak, ami, épnek, szépnek.

Szeresd a fát!

Édes gyümölcsét várva-várod,

S te mégis letörnéd a virágot?

Szegény virág gyorsan elszárad,

S te bánkódnál majd, késő bánat.

Ne bántsd a fát!

Fa lombja közt viharban, vészben

Lám meg se ring madárka fészke,

Fáradt ha vagy, leülsz alája,

S elszenderít madár danája.

Szeresd a fát!

Anya ő is, minden levélke

Egy-egy gyermek, gonddal nevelve.

És gyermek minden ágacskája,

Szeretettel tekints fel rája.

Ne bántsd a fát!

Mindaz, kik fákat ültetének,

Sírjukra szálljon hálaének,

Ásóval is költők valának,

Szép lombos fákról álmodának.

Szeresd a fát!

A Ne bántsd a fát versét nagyanyámtól, az egykori tanító nénitől tanultam pöttömnyi gyerekkoromban.

Annak reményével, hogy erőt ad városunk flóráját és hagyományait romboló galád szándékokkal szemben, maradok minden igaz természetvédő iránt kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2014-ben, 237 évvel a legrégebb folyamatosan működő magyar tudományegyetem budai várba költözése után