2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Augusztus lágy ködöket varázsol a napnyugtába belefelejtkező tó fölé. A tószéli palkák levelén megcsusszan a lenyugvó nap eltévedt fénye.

Augusztus lágy köde a napnyugta taván


Augusztus lágy ködöket varázsol a napnyugtába belefelejtkező tó fölé. A tószéli palkák levelén megcsusszan a lenyugvó nap eltévedt fénye.

1038-ban augusztus 15-én hunyt el István király. E napon ajánlotta István Szűz Mária oltalmába Magyarországot. A szentekről általában égi születésük napján emlékeznek meg, de mert e nap Nagyboldogasszony napja – a katolikus egyház Mária mennybemenetelét ünnepli e napon –, Szent István oltárra emelése 20-ára csúszott.

A magyarság Mária-tisztelete honfoglalás előtti időkből származik. Pogány rítus, hogy ilyenkor gyógyfüveket szentelnek szerte a Kárpát-medencében. A Nagyboldogasszony füvét – csombort, napraforgót, mentát – új ház alapjába, frissházasok ágyába, csecsemő bölcsőjébe teszik.

E tájt nyílnak a sisakvirágok is. A főleg hegyvidéken termő, a boglárkafélék családjába tartozó növénynemzetség egyes fajai – Aconitum napelus (havasi) és A. firmum (erőteljes) – virágának gyógyteaként használata hirtelen, heves láz, pánik esetén javallt.

E nap 124 éve, 1890-ben született Kolozsvárt Hunyady Sándor. Sokévi távollét után így ír 1934-ben, a IX. helikoni találkozóra, Vécs felé menet:

„…Egyszerre kékebb lesz az ég, zöldebb a fű. Furcsa rajzú felhők az égen. Lebocsátom az ablakot. Érzem a havasi levegőt, teli szénillattal és egy kis füstszaggal. Nedves fa éghet valahol.

A vad sziklák oldalában, kis tisztáson, amelyet szabadon hagyott a bükk, apró kalyibák. Nincs ezeken a kunyhókon kémény. Összehajló rőzsetetejük kúpján ered vékony kék szalagban a füst. Azt érzem…

Istenem! Itthon vagyok, Erdélyben! Hát itt van Kolozsvár. Az állomásépület homlokán tábla. Ez van a táblára festve… alul!

… Nekem festhetnek akármit. Nekem ez az ázsiai jellegű, zsúfolt állomás, szalmakalapos, bocskoros parasztjaival, füttyeivel, kőszénporával, az Ikladi motorossal, a tömött székely vicinálissal mindig Kolozsvár kapuját fogja jelenteni.

Jön a hordár. Szedi össze szuszogva a cókmókomat. Megnéz, aztán megszólal?

– Fiákerre tekintetes úr vagy autóra?

Óh ez a tömzsi legény már az én emberem, testvérem. Meglátta ebben a Bábelben az orromon, hogy magyar vagyok. És én is látom a homlokán, a válltartásán az eredetét. Valami kapcsolat támad közöttünk. Először kettőnk közt, aztán hármunk közt. Mert a kocsis is magyar, pedig micsoda hegyes, mokány süvege van.

Na gyerünk befele, a városba.

Hosszú utca kezdődik a pályaudvarnál. Úgy hívták valaha Ferenc József út. Tizenöt éve keresztelték el Calea Regelui Ferdinandnak.”

Ma Horea utcának nevezik…

1743. augusztus 16-án született Antoine Laurent Lavoisier, a modern vegytan megalapítója. Ő fedezte fel a foszfort, a ként s a szenet. Új elméletet dolgozott ki az oxidációról: bebizonyította, hogy az égés oxigénnel való egyesülés erős hőfejlődés s fénytünemény közepette. A légzésről s az erjedésről kimutatta, hogy azok is oxidációs folyamatok. Megállapította, hogy a víz elemek vegyülete, a levegő pedig elemek keveréke. Ő használta először vegytani mérőeszközként a mérleget. A tízes beosztás s a méterrendszer elterjedése világviszonylatban az ő nemzetközi elismertségének köszönhető.

1871. augusztus 19-én született Orville Wright. Fivérével együtt 1903. december 17-én először repült levegőnél nehezebb motoros repülőgépén. Maga a repülés 12 másodpercet tartott, de ettől a pillanattól számítjuk a repülés történetét.

A hónap közepén befejeződik az aratás. Így avatódott augusztus 20. az új kenyér ünnepévé is.

Új kenyér. Kenyérsütés az új búza lisztjéből. Nekem anyósom sütőkemencéje mellett volt benne részem. Vittem ebből a kenyérből nagyanyámnak, dédnagynénémnek, s aztán már csak édesanyámnak. Olyan kenyér, mint amit anyósom süt Abosfalván, nincs annak párja sehol a világon. Igazi parasztkenyér, káposztalevélen.

Gyimesi asszony beszéde emlékeztet:

„A kemencét megtüzelem… megkél a tészta, keresztet vetek reá… bévetem a kemencébe… kenyérnek sütöm, hogy megegyük.”

A ház melletti sütőkemencéket meg kell tartani. Folytonosság az, maga az élet.

Maradok kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2014-ben, Nagyboldogasszony napját megelőzően

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató