2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A magyar kikericset (Colchicum hungaricum) Janka Viktor magyar botanikus fedezte fel a Villányi-hegység déli lejtőjén, a Szársomlyón. E nyugat-balkáni reliktum faj az első, hatóságilag is védett növény a Kárpát-medencében. 

Janka Viktor magyar kikericse a kétforintoson


égett a levegő kék lánggal mint a szén
mely már elégett egyszer s újra ég
a boglyák tetején halomba gyűjtve rigódal
kuvikkolt egy lyukas szalmakalap
s jegenyék hegyén kakukkóra ketyegett
(jég kopog így a házak tetején)...
 
a messzeségben sompolygó hegyek
és kavicsokon lépdelt a Szeret
 
hegyhát hegyháthoz szorítva
szőlőkarókkal földhöz szegezve
 
– írta volt '78 nyaráról Vári Attila a Száraz Szeret moldvai naplójában. Másfél évtizedre rá az Oláh Anna szervezte velencei-tavi első Bolyai-tábor egyik estéjén a tábortűz mellett hallgattuk morfondírjait a kettős honfoglalásról, meg sok minden másról. Aztán akkurátusan elővette kisimított tízforintosát amúgy lapos pénztárcájából. Keserűen költői túlzása, miszerint Petőfi Sándort kivonták a forgalomból, az 1947-től szolgálatban lévő zöldhasú rekviemje volt. 1993-ban új magyar pénzeket vezettek be, de közülük a fémpénzek némelyike ennél is rövidebb életű volt: többet 2013-ban vontak ki a forgalomból. Így tűnt el, Petőfit követve, a kétforintos magyar kikericse is.
A magyar kikericset (Colchicum hungaricum) Janka Viktor magyar botanikus fedezte fel a Villányi-hegység déli lejtőjén, a Szársomlyón. E nyugat-balkáni reliktum faj az első, hatóságilag is védett növény a Kárpát-medencében. Február-márciusban nyílik, a hóvirágot is megelőzve. A tavasszal nyíló kikericsféléhez hasonlóan virágai és levelei együtt hajtanak ki. S bár forgalomban lévő pénzérmén már nem szerepel, 2006-tól jellegzetes hatszirmú virágával jelölik a védett eredetű villányi borokat.
Janka erdélyi nemesi család sarja. Érdeklődése a botanika iránt gyermekkorából származik. Első botanikai cikke 16 éves korában jelent meg az Österreichische Botanische Zeitschriftben. Botanikai tanulmányait Bécsben, majd 1953-tól Kolozsvárott folytatta;  egyévi mérnöki tanulmányok után katona lett. Vértes főhadnagyként állomáshelyein – különösen Erdélyben – rendszeresen kutatta a környék flóráját. Érdekes növények egész sorát fedezte fel. 1870-től 1889-ig a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának vezetője volt. Szívbetegség vitte el 52 éves korában.
Augusztus 9. az állatkertek világnapja, a marosvásárhelyi idén lenne 51 éves.
Augusztus 10-én emlékezünk meg Pápai Páriz Ferencről, 299 éve nyugszik a nagyenyedi sírkertben. Enyeden a görög nyelv és a bölcselet mellett a természettudományok tanára volt. 1690-ben adta ki Kolozsvárt a Pax Corporist, Az az: Az emberi Testnek belső Nyavalyáinak Okairól, Fészkeiről s' azoknak Orvoslásának módgyáról való Tracta... – az első nyomtatott magyar nyelvű orvosi könyvet.
Bevezető beszélyében ezt írta volt:
„Nem akartam én itt ebben Tudósoknak elméjeket megfogni, nem is azoknak írom, hanem a házi cseléd gazdáknak és Gazdasszonyoknak és kiváltképen falukon, ahol hamarabb talál segédet a beteg barom, mint a beteg ember...”
A Pax corporisszal „a magyarnál azelőtt soha nem taposott útra” lépett: ötvözte a természettudományos gondolkodást és a tudományos felvilágosítást. A lélek békéjét elképzelhetetlennek tartva a test békéje nélkül, a test betegségének gyógyítását éppoly fontosnak tekintette, mint a lélekét.
„Szükség, hogy valamint az idegen nyelvet munkával tanuljuk és az írás magyarázásában tanítóinktól épüljünk, úgy a testi nyavalyáknak gyógyításában is fákhoz és füvekhez nyúljunk.”
Ezzel is, óvatosan bár, de a tudományt hirdette a babonával és a puszta hittel szemben, s még azt az állítást is megkockáztatta, hogy a Bibliában olvasható csodás gyógyulásoknak is valamely természetes alapjuk lehetett.
A mélykék augusztusi ég csodája alól szoba hűvösének valóságába belopott napraforgók Mohy Sándor Napraforgós csendéletén. Augusztus 11-én lesz 14 éve, hogy a mértani formák és lírai színérzékenység mestere kiköltözött a Házsongárdba. Jut eszembe mindez a kapcsán is, hogy augusztus 23-ig még látogatható a Magyar Nemzeti Galériában a Sors és jelkép. Erdélyi magyar képzőművészet 1920-1990 kiállítás.
Augusztus 13-án lesz 2001 éve, hogy megszületett Andersen Jonas Angström svéd csillagász és fizikus. Hőtani és fénytani kutatásai jelentősek. A Berlinben francia nyelven kiadott Recherches sur le spectre solaire munkája a Nap színképében előforduló elnyelési vonalak hullámhosszát vizsgálta. Nem véletlen, hogy nevét a rövidebb hullámhosszúságú elektromágneses sugarak, a látható fény, az ibolyántúli sugarak és a röntgensugarak hullámhosszának mértékegysége – a milliméter tízmilliomod része – az angström őrzi.
A kezdődő augusztus hőjében, ahol angströmnyi távolságnyira tetszik egymástól az erdélyi sors és jelképrendszere, a kiszáradó Szeret medre és petőfitlen és magyar kikericstelen magyar pénznemek, lélek és test békéje, a mértani alapformákba tördelt napraforgó fakuló színvarázsa és a nap elnyelési színképe, maradok kiváló tisztelettel.
 
 
Kelt 2015-ben, augusztusi növő holdkor, 125 évvel Janka Viktor halála után

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató