2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az 1854. július 4-én, Bécsben született, bánáti származású Victor Babeş életútjának kanyarulatait idézi. A világhírű orvos, mikrobiológus és bakteriológus elsősorban a veszettség, a lepra, a torokgyík és a tuberkulózis területén végzett kutatásokat.

Júliusi Fogarasi-havasok, a Bâlea-tó felé szerpentinező út


Júliusi Fogarasi-havasok: a Bâlea-tó felé szerpentinező út.

Az 1854. július 4-én, Bécsben született, bánáti származású Victor Babeş életútjának kanyarulatait idézi. A világhírű orvos, mikrobiológus és bakteriológus elsősorban a veszettség, a lepra, a torokgyík és a tuberkulózis területén végzett kutatásokat. A gimnáziumot Bécsben kezdte, Budapesten folytatta, a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, Bécsben folytatta. 1878-ban a budapesti egyetemen magántanár. A magyar kormány 1883-ban Párizsba küldte, ahol a Pasteur Intézetben a veszettség gyógyítását tanulmányozta. 1885-ben a francia Victor André Cornil munkatársa, s a világ első bakteriológiai kézikönyvének társszerzője. 1886-ban Berlinben dologozott Rudolf Virchow és Robert Koch laboratóriumaiban. Aztán visszatért a budapesti egyetemre, hogy hamarosan a bukaresti egyetem tanára legyen.

Nyári vihar előtt a Küküllőmentén: a kereszt mintha a sugárözön felé törne.

Egy másik közép-európai természettudós példája jut eszembe.

Nyolcvanegy éve, 1934. július 4-én meghalt Maria Skłodowska-Curie. Halálát sugárfertőzés okozta. A lengyel-francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója, a párizsi egyetem első professzor asszonya, elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat: 1903-ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva a fizikai, majd 1911-ben a kémiai Nobel-díjat. A párizsi Sceaux-i temetőben nyugodott férjével együtt.

„És hogy mi a sugárzás, erről félelmesen szép példázatot hallottam Zsebők Zoltán barátomtól, a röntgen-professzortól. Párisban járva két ízben is felkereste a Sceaux-i temetőben a Curie-házaspár sírját. Már évtizedek óta fekszenek a nedves földben, sejtjeiket régen elbomlasztotta a halál. De a sok évtizedes munka közben a rádiumsugárzás végleg beépült csontjaikba, ma is ott van, és jelzi sírhelyüket. Ha senki nem lenne a temetőben, hogy megmutassa, merre van a sír: egy egyszerű Geiger-Müller-számláló élénkülő lüktetése odavezetné a látogatót. Az ionizáló sugárzás törvényei szerint 1580 esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy a Curie-házaspár sírjából érkező jelek erőssége felére csökkenjen” – írja Illyés Gyula a Naplójegyzetekben.

Az 1890-es évekből származó írásait (sőt, szakácskönyvét is) egy ólommal kibélelt dobozban tartják, veszélyes radioaktív sugárzásuk miatt. Mindazok, akik az okmányokat meg akarják tekinteni, csak védőruhában tehetik meg.

Hatvan évvel később, 1995-ben férjével együtt maradványaikat a párizsi Pantheonban helyezték el, a munkájuk iránti tiszteletből. Az első nő, akit saját érdemei miatt helyeztek a Pantheonba.

Hazájában 1936-ban leplezték le a varsói Curie Intézet előtt álló szobrát. Nyolc évvel később, 1944-ben a varsói felkelés alatt a szobrot lövedékek érték. A háború után a lengyelek úgy döntöttek, meghagyják az emlékművön a golyók ütötte nyomokat.

1865. július 9-én, 150 éve halt meg Bugát Pál orvos, nyelvújító. A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként ő vezette be a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének eszméjét. Ennek első gyűlésén, 1841 májusában alapították meg a Természettudományi Társulatot. Ő szerkesztette az az évben induló Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönyét is. Jogutódja, a Szily Kálmán szerkesztette Természettudományi Közlöny csak halála után öt évvel, 1869-ben jelent meg, fél évvel megelőzve az angol Nature-t. E havilap – mai nevén Természet Világa – Európa első magas szintű természettudományos folyóirata, 2004-ben kapott Magyar Örökség díjat.

Bugát kényszerűségből igen sok műszót alkotott, tőle ered a mai orvosi irodalomban használt szavak nagy része. Ezek elsőként az 1833-ban megjelent Magyar-deák és deák-magyar orvosi szókönyvben és az 1844-ben kiadott Természettudományi szóhalmazban láttak napvilágot. Néhány Bugát alkotta szó, amit a mindennapi nyelvhasználat nem tud manapság sem nélkülözni: láz, genny, tályog, izom, ideg, mirigy, műtét, végtag, vegyész, gyógyszer, csipesz, hőmérséklet, ízület, közérzet, légcső, műtét.

Mivel nem volt gyermeke, nyolc csángó magyar fiút fogadott háztartásába, kiket saját költségén taníttatott és neveltetett. 1848-ban, a honvédelmi bizottmány kormánya alatt Magyarország főorvosává nevezték ki. 1849-ben Debrecenben a magyar kormány honvédelmi bizottságának tagja, ezért a világosi katasztrófa után szülőföldjére visszavonult tudós orvost megfosztották tanári állásától, sőt nyugdíjigényétől is. A közéletből kiszorítva, az összehasonlító nyelvészet köréből több munkát hagyott hátra kéziratban.

Három természettudós, három közép-európai sors.

Maradok kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2015 júliusának harmadik napján 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató