A természet kalendáriuma (CCXLI.)

(…) Most tél van, beállt a patak;

sétálgatok a fák alatt:

öles hóban áll mindegyik,

odvukban mókus aluszik,

s bármily kicsiny az ág, a gally,

mindent fehér szirom takar.

 

A Nagyhegyszőlő elvadult bokorbozótja hópihe dunnába burkolózó ágacskái A tél szépségét idézik. Szerzője William Henry Davies walesi költő és … hobó. A majd századéve fogant sorokat Szabó Lőrinc álmodta magyarrá.

 

Köszöntelek, tél! Te szépíted,

nagy virággá te építed

ezt a fát, ötven fekete

karját fehérrel vonva be,

míg a gallyakra millió 

kis fehér kesztyűt húz a hó.

 

A Nap évről évre végigvándorolni látszik az útjába kerülő állatövi csillagképeken. A csillagászat ókori felvirágzásának idején január 21/22-től február 18/19-ig a Vízöntő csillagkép adott neki otthont. A Vízöntő hava elnevezés ma is ilyen értelemben használatos, jóllehet a Nap precessziója miatt csillagképünket ma már márciusban ragyogja be a felkelő nap fénye.

A csillagászok számára viszonyítási helyül szolgáltak az állatövi csillagképek. Szimbolikájuk a csillaghitben fogant. De számtalan naptári vonatkozása is van a zodiákusnak.

A Vízöntő mitológiai rangját még abban az időben nyerte, amikor a Közel-Kelet földművelői az időszámítás alapjait megvetették. Ekkor, öt-hat ezer évvel ezelőtt, a téli napforduló csillagképe volt. Három társával, a Bikával, az Oroszlánnal és a Skorpióval együtt  – a csillagjósok szerint – a naptári sarokpontok és égtájak urai voltak. Ennek emlékét őrzi János Jelenések könyvében a négy apokaliptikus fenevad és a négy evangélista jelképe, melyek közül az emberarcú angyal testesíti meg a Vízöntőt.

Február 3. Szent Balázs napja. Balázs természetvarázsló nap: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával füstölik meg még ma is némely helyt, hogy a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. 817 éve, 1200-tól mint a diákok patrónusára is tekintünk. A tanulók házról házra járva adományokat gyűjtöttek az iskolának, és új nebulókat toboroztak.

1468-ban e napon halt meg Johannes Gutenberg. Első nyomtatott munkái: a Weltgericht (Utolsó ítélet) című vers, majd egy vékony latin nyelvkönyv és az 1448-as évre készített, csillagászati jóslásokat is tartalmazó naptár.

 

Hosszú ez a tél, nem akar elmúlni soha.

Belerokkantak már az egyéves galambok is.

Elloncsosodva topognak a háztetőkön,

mint leszázalékolt éjjeliőr a fatelepen(…)

 

A hosszú tél zsoltárából kívánkozik e néhány sor ide; Csoóri Sándor e napon született, 1930-ban.

Gergely Ágnes Almaszedő öregasszonyának február eleji végső álmát feleltetem reá:

 

Az évben Vízöntő hava jócskán felébe múlt,

almát szedne a fák alatt, csak ami elgurult,

köténye van az öliben, megrakná jó tele,

csúszik, hámlik a héj, ahogy csak törölné bele,

négykézláb megy, kapkod, keres, a szép gyümölcs szalad,

horgas ujjával értenyúl a kertkapu alatt,

sötét a szikomorfa benn, az árnyéka fehér,

hófelhő jön észak felöl, idáig el sem ér,

itt nem kell félni, szél se jár, a márvány szélfogó,

itt egy-tömegben áll a füst a földön, mint a hó,

piros bogár megy párosan, együtt botlik a test,

az értelmetlen szenvedélyt a kövek közt keresd,

ahány ott fenn a nagybetű, az mind arany-veréb,

a jobbik válla szaggat-é, vagy villámlott az ég,

jaj, fára mászna, itt belől csak felfelé van út,

jönnek a csőszök, párosan, rázzák a kertkaput,

jaj, szárnya nőne, de mi lesz, ha egyszer

 szárnya nőtt,

annyi erő kell még ide, mint ébredés előtt,

térde alatt az ércsomó lilára megdagad,

csak csúszni egyet, mégegyszer a nyelvébe harap,

gyümölcstermő öreg kezét a sírhoz cipeli,

eljön egy temetőbogár és mécsest tart neki.

 

175 éve, 1842. február 2-án fejezte be földi utazásait Bölöni Farkas Sándor, s költözött ki a Házsongárdba. Az 1834-ben megjelent Utazás Észak-Amerikában  című útirajza a reformkor kézikönyveként méltán emelte művelődésszervező szerzőjét a Magyar Tudós Társaság levelező tagjai közé.

Február 6. Ettől a naptól számítják a magyar űrkutatás kezdetét. Bay Zoltán magyar fizikus és munkatársai 1946 januárjától budapesti laboratóriumukban végeztek Hold-visszhang-kísérleteket. A munka február 6-án hozott eredményt. Azon a napon radarhullámokat küldtek a Holdra, és sikerült felfogniuk a visszaverődött jeleket. Bay Zoltán az európai kontinensen elsőként teremtett kapcsolatot a világűrrel. (John de Witt egy hónappal korábban, 1946. január 10-én, az USA-beli Belmarban végzett hasonló kísérletet.)

 

„Gyermeki fantáziámat különösen a Hold izgatta – írta volt emlékezéseiben Bay – Késő estig játszottam az udvaron, és megigézve néztem, miként húz el a Hold a templomtorony mögött…”

 

Kedves Olvasóm, ugye ismerős a gyermekkori kép. Kiülsz a szabad ég alá, s lesed a hold aranyát. Jómagam is ezt tettem. S remélem, hogy unokáim unokái is ezt teszik majd…

De Jules Verne naiv romantikája nem tér, nem térhet már vissza. Idejét múlta az. A történetein felnőtt utolsó nemzedék a ’60-as évek elején még a majdnem 100 éve megjelent Utazás a Holdba és Utazás a Hold körül regényeiből álmodta magát az első űrutazásokba. Ma már valós a remény, hogy a Marsra is ember indul a következő évtizedben.

189 éve, 1828. február 8-án született a tudományos-fantasztikus irodalom francia nagymestere.

 

242 éve, 1775. február 9-én megszületett Bólyán Bolyai Farkas. Pónyikja a cinterem mögött jelkép is ma már. A fa gyümölcstermő öreg kezét óva terjeszti ki a város fölé.

Farkas főműve, az 1832–33-ban megjelent Tentamen. A tentamen jelentése kísérlet.

A természet kalendáriuma is hetente megismétlődő szerény kísérlet a szülőföld körbejárására, megkísérlett megismerésére. S nem titkoltan megismertetésére.

A néhanapi sikerültség reményében, maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2017-ben, balázsoláskor