2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

775 éve, 1242. január 27-én született IV. Béla leánya, Margit. 

Zúzmaracsipke és a tél fejérlő púdere magyalleveleken


Az egész szőlőhegyet látni most, 
a hegy húsát most látni meztelen, 
mint ájult hölgy, mutatja fesztelen 
telt formáját, a gömbölyűt, csinost. 
 
A barna föld emlőjét látni most, 
emlőt száradva, dombot nesztelen, 
hol az áttetsző gyöngygerezd terem, 
melyből szűrik a mézízű pirost. 
 
Karók serege bús-meredten áll, 
arannyal árnyal a ferde sugár, 
a puszta hanton egy lélek se jár. 
 
December, január és február – 
mikor jön már a tavasz és a nyár? 
a fosztott tőke álmodozva vár.
 
Szőlőhegy télen. Valahol a Trébely alatt járva, vagy a Küküllő menti Pócsfalva fölött, netán a csombordi dombok felé menet köszönt, avagy a Nyulak szigetén, a Bodor-kút alatt, jön velem szembe Babits Mihály tavaszváró soraival.
775 éve, 1242. január 27-én született IV. Béla leánya, Margit. Ma a Nyulak szigete, hol kolostorába vonult, viseli nevét a Duna közepén.
 
Törvénye van a Nyárnak
S nincs törvénye a Télnek:
Nyáron némák a faluk,
Télen pedig kótyagosak,
Összevissza beszélnek.
 
(…) És szólnak, üzengetnek
A kis faluk így télen.
Szeretik egymást nagyon
S hófedeles házaikat
Ki-kitárják kevélyen.
 
– írja A hatalmas télben az éppen 97 éve, 1919. január 27-én örök télbe költözött Ady Endre –
 
És mindent elárulnak
A hó alatt a falvak:
A kis falusi erőt,
A sok mihaszna életet
S a nagy téli hatalmat.
(…) százszor szent titkaik,
Melyeket megszentelt a Nyár,
Bedobálják a Télbe.
 
A református temető titka volt sokáig a hely, hol a 156 éve, 1860. január 27-én a város legnagyobb gondolkodóját, az új, más világába hanyatlott Bolyai Jánost eltemették.
1939 óta kisbolygó is őrzi nevét. A sors fintora, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) szótárában az apjának, Farkasnak a neve szerepel mint bolygónév-tulajdonos. Bár a magyar felfedező csillagász szándéka más volt, így fogalmazott: „Az 1441. sorszámú és 1937 WA ideiglenes jelzéssel ellátott bolygó a nagy magyar matematikus Bolyai János nevének megörökítésére a Bolyai nevet kapta”. 2012-ben, 78 év elteltével, Csizmadia Szilárd fiatal csillagász tisztázta ezt a félreértést az IAU-nál.
 
Mormolnak szelei a fagyos északnak,
 A zsindelyre vastag jégcsapokat raknak.
Ellepik a főldet sűrű fergeteggel,
 A folyóvizeket megkötik hideggel,
Mellyeket őszítnek a havak és derek,
 Azok a tél fején fejérlő púderek.
Zúzmarázos a Bak csillámló szakálla,
 Csörög a jég miatt minden szőri szála. (…)
 
A tél, a kegyelem nélküli tél hallgattatta el örökre 211 évvel ezelőtt, 1805. január 28-án Csokonai Vitéz Mihályt, éppen amikor verseinek kiadása megindult volna. 
 
Szellős volna nagyon az ing s a papucs ma,
 Bezzeg becsbe is van a bunda s a kucsma.
A vékony rokolyás leánynak s a pőre
 Gatyájú legénynek feláll minden szőre.
A farkasok, medvék s rókák hébe-hóba
 A sűrű erdőbe mennek prédálóba.
A többi állatok merűlvén álomba,
 Alusznak az ősszel készített alomba.
A madarak nagyobb része elútaza,
 Csak veréb, csak varjú maradt idehaza,
Az is a városhoz közelebb szivárog
 S a disznótorokba örömnótát károg.
 
– olvasom tovább legnagyobb poeta natusunk természettudományos pontossággal leírt sorait –
 
Komor minden, minden szomorúnak tetszik.
 Mihelyt a tél borzas csillaga feltetszik.
Mindent öszvebágyaszt és puhít ostoba
 Levegő egével a befűtött szoba.
Csupánn az örvendő Fársáng víg zászlója
Lett az elcsüggedt szív jó vígasztalója,
Melly, víg kiáltással felemelvén fejét,
Ugrál az új havon, nem találja helyét.
Őltözik magára sokféle maskarát,
Ugrós kozák táncra billegteti farát.
Víg ebédeket rak terített asztalán,
Markába pecsenye, kulacs az oldalán,
Táncos szobájába víg muzsikát penget,
Kurjongat, s a búnak ádiőt izenget.
Szánkáz, s esik néha ollyan is a szánba,
Amillyet nemigen tennének románba (…)
 
Csokonai versében a „román” az ófrancia verses regényt jelenti; a német közvetítéssel érkezett romanzból származott románc szavunk is.
Folytatva kalandozásunk a januári évfordulók között, Nagyszalontán született csillagász emléke forog a zenitre. 1905. január 28-án született Kulin György. Az Élet és Tudományban közölt cikkeiből vált ismertté Kárpát-medence-szerte, s az ott 1965-ben folytatásokban megjelent Üzen a nyolcadik bolygója ma is mérce a tudományos-fantasztikus irodalomban. Legismertebb tudománynépszerűsítő könyve, A távcső világa első megjelenése, 1942 óta okítja az ég rejtelmeibe bekukkintókat. Kutatási területe a kisbolygók és üstökösök volt.
És Kulin fedezte fel az 1441. sorszámú Bolyai-kisbolygót is. Az ő nevét pedig a 3019. számú kisbolygó őrzi.
1855. január 29-én született Szegeden Schmidt Sándor minerológus. A hazai kristálytani kutatások első nemzetközileg elismert képviselőjeként mintegy 20 ásványfajt írt le. Legismertebb munkáját, az 1890-ben kiadott Drágaköveket a ’80-as évek végén láttam unokája, ifj. Schmidt Sándor barátom könyvespolcán a Jókai utca elején, a Kós Károly építette házukban. A biológia-kémia szakos tanárember könyvtárát, szakkönyveit adogatta el, kényszerűségből. (Mára a felismerhetetlenségig átépítették azt a házat.)
Tőle származik Juhász Nagy Pál Beszélgetések az ökológiáról című könyve is könyvespolcomon. Az 1935. január 29-én született ökológus elméleti biológiával, biomatematikával, ökológiával, a biológia kultúrtörténetével foglalkozott; az úgynevezett szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője. Nevéhez fűződik az ökológia egységes fogalomrendszerének, módszerelméletének megalapozása. Nemzetközi elismertsége halála után egyre nő…
Február 1. Emlékezzünk meg ehelyt az Erdélyi Múzeum első számának megjelenéséről. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos folyóirata 142 éve, 1874. februárjában debütált. Magát az egyesületet Kolozsvárott 1859-ben Mikó Imre alapította. Manapság második virágkorát éli az erdélyi magyar tudományos élet fő letéteményese.
45 éve, 1971. február 2-án az iráni Ramsar városában elfogadták az ún. ramsari egyezményt. Hivatalos neve: Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire. Ez az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. Magyarország 1979-ben, Románia 1991-ben írta alá a dokumentumot. Az egyezmény elfogadásának évfordulója a vizes élőhelyek napja.
A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében (a ramsari listán) ma már több mint 1900 helyszín szerepel. Magyarországról máig 29 élőhelyet vettek fel, Romániából 19-et. A Duna-delta s a Vaskapu is rajta van ezen a listán. Erdélyből mindössze egy terület szerepel benne: a Feketehalom melletti Szúnyogszék. A Partiumból is egy árválkodik: a Maros völgye Arad és Ópécska között.
Hát ennyit a hivatalos román természetvédelemről, s ez bizony nem „románc”.
De az 1441. kisbolygó névadója kilétének kiderítése mintájára talán ilyen vonatkozásban is araszolgathatunk a tavaszodás irányába.
Ennek reményében, maradok kiváló tisztelettel
Kelt 2017-ben, január 27-én, 775 évvel Árpád-házi Szent Margit születése után

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató