A természet kalendáriuma (CCLXI.)

Az emberlélek 

Vízhez hasonlít: 

Az égből jön le, 

Felszáll az égbe, 

Majd ismét vissza 

A földre tér le. 

– Örök csere. 

 

Ízlelgessük kissé J. W. Goethe 1779-ben írott, a modern ökológiai szemléletbe is beleillő szavait a víz körforgásáról:

 

Magas szikláról 

Zuhog alá 

A szűz sugár, 

Aztán szétporlik 

Páragomollyá 

A kőlapon 

És ködfátyolban 

Zarándokol 

Halkan suhanva 

Alá a mélybe. 

 

Kőszál mered 

Szembe az árral, 

Mely fokról fokra 

Zúgó haraggal 

Omlik alább. 

 

A patakágyban 

Puhán kúszik a völgybe, 

A sima tótükörben 

Csillagok fénye 

Díszíti arcát. 

 

A Lelkek dala vizek felett bölcseletének magyar nyelven való visszaadása nehéz feladat. Talán leghűbb szellemű fordítása Maksay Albert tollán született.

 

Szellő a víznek 

Csélcsap szerelme, 

Mélyig kavarja 

Habzó hullámát. 

 

Emberi lélek: 

Olyan vagy, mint a víz, 

Emberi sors: 

Olyan vagy, mint a szél.

 

A református teológiai tanár, költő, műfordító 46 éve, 1971. június 22. után maga is csillagok fényében, szélborzolta életadó vízként él tovább emlékeinkben. E június végére hajló melegben gondoljunk perc erejéig reá.

 

Lassú tűzzel guruló Nap,

gabonával vemhes hónap

templomában áldozópap!

 

Mit tudsz a tűnő örömről,

ami a rügyön dörömböl,

hőt-hűst váltó légbe bömböl?

 

Vasárnap van: ládd, a réten

lányok kergülnek középen,

mint a hattyúk, habfehéren.

 

Kebelükben lángok laknak.

Hogy mit kapnak, hogy mit adnak,

meg se kérdik. Így mulatnak.

 

104 évvel ezelőtt, 1913. június 22-én született Weöres Sándor. Az Első szimfónia A négy évszakának Himnusz a Naphoz versét, a Kaláka zenéjére, ma már unokáim éneklik. Nem csak így nyár derekán. A zenekar első, 1977-es Kaláka című albumát ők örökölték apjuktól.

 

Áldd meg őket, bizsergető

arany-korbács, nedv-kergető

legmagasabb égi tető!

 

(…) Lompos farkú szél csatangol,

por-gubát varr, ágat hangol.

Tej csordul a nagyharangból.

 

Nap, ős-éjű forró csónak,

élettelen, maradj jónak,

kötözőnek, oldozónak.

 

229 évvel ezelőtt, 1788. június 22-én látta meg a napvilágot Erdőszentgyörgyön Bodor Péter. A zenélő kút alkotója kastélykertépítői jogán szerepel kalendáriumunkban. Toldalagi József koronkai kastélykertje után a Bethlenek kerlési kastélyparkját tervezte meg. 

A Bethlen közelében fekvő Kerlés mellett volt a cserhalmi csata 1068-ban. Salamon király a betörő besenyőkkel ütközött meg. A csata folyamán mind a három magyar vezér nagy hősiességről tett tanúbizonyságot. Anonymus szerint úgy „aprították a besenyők frissen beretvált fejeit, mint a nyers tököt”. A menekülők közül egy besenyőt, aki egy magyar lányt akart elrabolni, László herceg párviadalban ölt meg. Vörösmarty Mihály a Cserhalom című eposzában dolgozta fel ezt az eseményt.

A magyar lovagkorra I. László életéből a cserhalmi csata jelenetei gyakoroltak a legmélyebb hatást. Ezekről énekeltek az igricek. Számos középkori székely templom falán is megtaláljuk megfestve ezt a legendát.

I. László magyar királyt 825 éve, 1192. június 27-én avatták szentté Nagyváradon.

A lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulójának éve, 2017 Szent László-emlékév.

Számos legenda fűződik nevéhez.

A hazánkban is megfordult Carolus Clusius pannóniai növényekről szóló művének Beythe Istvánnal közösen összeállított függelékében (Stirpium nomenclator Pannonicus) olvasható monda szerint Szent László uralkodása idején pestisjárvány volt Magyarországon. A király imádságának hatására Isten megadta neki azt a kegyelmet, hogy amely növényre kilőtt nyila esik, az e betegség ellen gyógyító erejűvé válik. A király kilőtt nyila a Gentiana cruciata gyökerén fúródott át, s e növény a betegségben szenvedők hathatós orvosságának bizonyult. A történetet 1847-ben Arany János is megírta a Szent László füve című művében. A legenda alapja az lehet, hogy a növény kiodvasodó gyökere számos esetben olyan, mintha átszúrták volna. A tárnicsfajok pestis elleni hatásossága erősen kérdéses, de a köszvény ellen valóban hatásosan alkalmazták. A népi orvoslás hideglelés, étvágytalanság, rossz emésztés és gyomorbántalmak esetén is használta. Azt a tényt, hogy a tárnicsok gyökerének leve, illetve kivonata valóban hatásos gyomorbántalmak ellen, a sokféle, tárnicskivonatot is tartalmazó „gyomorerősítő” keserűlikőr is alátámasztja – írja Molnár. V. Attila debreceni botanikus a Pestis és botanika című cikkében.

Kerlés dombján, azaz Cserhalmon egykor a Bethlen grófok kastélya állt, a meredek sziklafalon az ütközetet is említő fölirattal. Ebbe a térbe álmodta Bodor Péter a kastélyparkot.

Később Jósika Miklós, a magyar romantikus regény megteremtője fenesi kertjét bízta volt reá.

Sajnos e kastélyparkoknak alig maradt nyomuk mára.

 

Voltál kertész is, öreg fák tudója.

Ültettél, oltottál – csodádra jártak.

Mestere természethistóriának,

Borosnyói Lukáts is, pártfogolta

 

kastélyparkot építő imádságod.

Bejártam én a Toldalagi kertet

Koronka fölött. Lombjaid feleltek

kérdésemre. Talán itt voltál boldog. (…)

 

24-e Szent Iván napja. Merész léptekkel érkezett, s már lelkemben szorgoskodik. Teliszedte kosaramat hólyagos cseresznyével, aranyba ájult barackkal, piros bélű nyári almával, fekete meggyel. Egykor sófalvi keserédes meggyből készült pálinkát szürcsöltünk. Vajon hol van az a keserűmeggyfa Sófalván? Tavalyi meggypálinka maradékát kortyolom emlékére.

A teraszon a vasfű lángzó virágai előtt a kosárban veres hagyma s egy csokor fehér fejes hagyma, no meg két paprika, társaságában paradicsomok bogyói pirosodnak. A zöldhagymák megtört levelei szinte ráhullanak az éppen virágát bontó metélőhagyma háttérben meghúzódó bokrocskájára. A hőmérő higanyszála szemérmesen egy petrezselyemlevél mögé bújik: ebben a melegben alázatosan háttérben marad a félárnyékban. Örömmel öntözi tikkadó kedvem kertjét, hogy illatos csokor ajándékot küld asztalomra második unokám, Luca: citrom levele, mirtusz, levendula kandikál be lelkem ablakán – betonba öntött sötétedő szobámba. Így köszöntöm a csillagászati nyár kezdetét.

Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik a Kárpát-medencében. A legpogányabb ünnep. Pedig Keresztelő János egyházi napjához kötődik. A nyári napfordulótól három nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. Ekkor van az év legrövidebb éjszakája, és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette.

A nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást, az újjászületést jelképezi. Régente égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket a jövendő bő termés reményében, vagy lángoló kereket gurítottak alá a dombokon. Ezen a napon az emberek nem csupán nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget, de évezredes hagyomány a tűzugrás. Aki hétszer átugorja, azt egy évig semmilyen betegség nem fogja. A szertartásos tűzugrás hagyományának szerelemvarázsló célja is van.

Magam a nyár dereka boldogságában, maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2017-ben, nyári napfordulókor