2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Május első dekádja. Majális ideje. A győztes kitavaszodás ünnepe. Városhelyen az ipari munkásság május elsejéhez, a munka ünnepéhez kötötte. 

A Vigyázó májusi hósipkája fölött végtelenül elömlő nyugodt kékség


Május első dekádja. Majális ideje. A győztes kitavaszodás ünnepe. Városhelyen az ipari munkásság május elsejéhez, a munka ünnepéhez kötötte. S hozzá igazodott a városkörnyék is. Vásárhelyen, Szászrégenben, Kolozsvárt is. Faluhelyen, avagy kisvárosokban a majális, a munkálkodások éves heti ritmusát követve, május első hétvégéjét kereste. Így van ez a Bánffyhunyadi-medencében is. Helye a medence keleti csücskében Körösfő fölé 774 méterével emelkedő Riszeg-tető. Immáron hat évtizednyi ideje itt minden évben színpompás majálisokat rendez Kalotaszeg magyarsága. Először 1956 májusában szervezték meg a körösfői, sárvásári, magyarbikali, nyárszói, zsoboki, bánffyhunyadi iskolások találkozóját. Jó néhány évnyi kényszerű hallgatás után, 1990 táján újból rendezni kezdték a majálist, amely mára a kalotaszegi magyarság egyik legfontosabb találkozójává nőtte ki magát. Egyik fénypontja a népdalvetélkedő, másik meg a honfoglaláskori lovasbemutató.
Szép időben a csúcsról pazar kilátás nyílik innen. Egész Kalotaszeg a lábunk alatt fekszik. Nyugat felé a Kalota-havas 1836 méteres Vigyázó csúcsa ilyenkor még többnyire hósipkásan köszönt reánk. Északra az alacsonyabb Meszes-, délre a Gyalui-havasok zordonabb hegyhátai szabják szűkebbre a körbepillantás esélyét.
S a tetőn itt részegít névadója, a rózsaszínbe hajló halvány ciklámenpiros színű henye boroszlán legnagyobb Kárpát-medencei állománya.
A növény tudományos neve Daphne cneorum.
Daphné nimfa a görög folyóisten, Peneusz leánya volt. Apollón belebolondult a fiatal nimfába. A ragyogó Nap, a költészet és más mellett a gyarmatosítás istene el nem tudta képzelni, hogy egy kis csitri nimfa ne viszonozza vonzalmát. Szerelmével addig üldözte Daphnét, hogy a kislány végül apját hívta segítségül. Az öreg Péneusz, hallva lánya üldöztetését, abban a pillanatban, hogy Apollón megérintette volna, babérfává változtatta. Így a lány becsületén nem esett csorba. Linné pedig ezt a diszkrét-buja fűszeres illatú félcserjét nevezte el róla.
 
Jer, Daphne! hol e nyers patak
A bércből kiforradoz,
S mohosult kősziklafalak
Közt a völgyre szakadoz;
 
Hol jegenyék hajladoznak
Égig nyúlt sudárokkal,
S bokros tölgyek árnyékoznak
Terebély zöld ágokkal:
 
Ott függesszük szemeinket
Az ég dicső képére,
Ott nyissuk meg szíveinket
A szépnek érzésére.
 
Nézd, már a nap sugárai
A hegyekbe merülnek,
S Hesper piruló lángjai
Alkonyaton derűlnek.
 
Égi bíbor festengeti
Az aranyos felhőket,
Esti szellőcse lengeti
Az illatos ernyőket.
 
A setét bükk felett ragyog
A hold csendes fényében,
S rózsabokrok közt mosolyog
A patakok tükrében.
 
Nézd, minő mennyei szépség
Nyílik meg most előttünk,
Minő mennyei csendesség
Lelke lebeg körültünk.
 
Mintha csak Apollón szájába adta volna e szavakat Az est című versében a 242 évvel ezelőtt, 1776. május 7-én született niklai remete, Berzsenyi Dániel, hogy aztán a legtisztább öröm természetölébe merültesse a Daphnét imádó költészetistent. 
 
(…) Oh Daphne! a szép lelkeknek
Legkedvesb ünnepe ez,
Hol a forró érzelmeknek
Lángja önként gerjedez.
 
Hol a szív önként megnyílik
A gyönyörű érzésre,
S Plátó karján emelkedik
Égi lelkesedésre.
 
Hol lelkünk legszebben derűl
Eredeti fényében,
S legtisztább örömbe merűl
A természet ölében.
 
A természet csodálata – a legtisztább öröm. A természet dokumentumfilmes bemutatásának legnagyobb mestere, Sir David F. Attenborough angol természettudós 92 évvel ezelőtt, 1926. május 8-án született. A kilenctagú Élet sorozat darabjai – Élet a Földön, Az élő bolygó, Az élet megpróbáltatásai csak néhány cím közülük – Cousteau kapitány és Gerald Durrell egyenrangú társává emelték.
A természet, ami már a 355 éve, 1763. május 9-én született Batsányi János két évszázadnyi ideje íródott versében, A magyar költő idegen messze földön című, Poétai elmélkedések I. részének Első énekében is ott kezdődik, ahol a városi balgatag hívság rabigája már nem ér el.
(…) Megjött a víg tavasz a lágy zefirkével,
S Flóra gyermekinek tarka seregével,
 
Maradj már, te hívság várasi pompája,
Fényes balgatagság gyűlölt rabigája! (…)
 
Jer, Múzsa! jer velem a szabad mezőre,
Siessünk a tiszta csendes levegőre,
S új menedékhelyet keresvén előre,
Verjünk távúl innen szállást jövendőre –
 
Távúl e zárt falak kerítő sorától,
E zajos szűk utcák gőzitől, porától (…)
 
Ím, eljött a tavasz szokott víg kedvével,
Mindent új életre hoz lehelletével,
S minden bút enyhítvén bájos erejével,
Biztat már minket is édes reményével. (…)
 
213 éve, 1805. május 9-én halt meg a weimari klasszikus, J. Chr. Friedrich Schiller. Magyarhonban elsősorban Tell Vilmos drámájáról ismerik – a német elnyomás ellen lázadó svájci nemzeti hős mellett társai és ellenségei láthatók a hagyományos magyar kártya lapjain. Holott nagyszerű tájverseket is írt.
 
Rőtsugaras csúcsoddal, szép hegyem, íme köszöntlek!
Üdvözlégy, ormán felragyogó üde nap!
Üdvözlégy, viruló rét, zsongó táj, susogó hárs
s lombok közt libegő reggeli víg zenekar!
És te, nyugodt kékség, mely barna hegyek körül, árnyas
erdők zöldje fölött végtelenűl elömölsz (…)
 
Mintha csak a Riszeg-tetőről tekintett volna körbe a május eleji táj pompáját ecsetelő A sétában, Rónay György fordításában:
 
Átjár s felfrissít levegődnek balzsamos árja,
és felüdíti erős fényed a szomju szemet.
Harsányan csillognak a színek a tarka mezőkön,
ám ez a versengés bájos egészbe simul.
Messzefutó széles szőnyeggel a rét szabadon vár,
nyájas zöldjén át a gyalogút kanyarog.
Zeng körülöttem a szorgos méhe, riadt kicsi szárnnyal
billeg a lepke piros lóhere szirma fölött.
Izzón ér el a nap nyila, nem rebben fuvalom sem,
és odafent csak a víg réti pacsirta dalol.
Ám a közelben rezdül a lomb, a juhar koronája
bókol, ezüst habokat borzol a fűben a szél.
Fűszeres éj ölel át, ámbrózia-hűsen az árnyas
bükkfák lombja pazar sátra alá befogad.
(…) és kígyózva vezet mind magasabbra az út.
Lopva besurran az ágak rácsán némi kevés fény,
s egy-egy résen az ég kékje kacagva benéz.
Ám egyszerre eloszlik a fátyol s meglepetésként
rámragyog és beborít újra a nappali fény.
Szinte határtalanúl tárul ki előttem a tájék,
s kéklőn zárja le egy távoli hegyvonulat.
(…) Végtelen éter alattam, s fönt is végtelen éter;
borzad a szem, ha lenéz, s szédül, amint eget ér (…)
 
230 éve, 1788. május 8-án halt meg a magyar bányászat és kohászat terén elévülhetetlen érdemeket szerzett orvos, botanikus, minerológus Antonio Giovanni Scopoli. 1771-ben adta közre tapasztalatait a higanyérc ásványairól és a higanybetegségekről. 1769-ben nevezték ki Nikolaus J. von Jacquin utódaként a Selmecbányai Bányász-kohász Akadémia professzorává. Nagy érdeme van abban, hogy az akadémia világhírnévre tett szert; a selmeci módszer szolgált mintául az első új típusú műszaki egyetem, a párizsi École Polytechnique megszervezésénél az 1790-es években. Az ő nevéhez fűződik az első magyarországi ásványtani összefoglaló mű. 1779-ben a páviai egyetemen még kiadta botanikai alapvetését, szülőföldjén 65 évesen hunyt el.
452 éve, 1566. május 10-én halt meg Leonhard W. Fuchs orvos, a botanika (egyik) atyja. 1533-ban Tübingenben hozta létre az első német botanikus kertet, melyben főként gyógynövényeket termesztett. Elsősorban a növények gyógyhatása foglalkoztatta. Könyveiben pontos leírást adott a növényekről, ismertetve lelőhelyeiket, a begyűjtés megfelelő idejét és hatásukat. Fametszetei az élethű növényábrázolás hagyományát teremtették meg. Nevét mai napig az egyik legismertebb dísznövénynemzetség, a Fuchsia (fukszia) őrzi.
Május 10-én ünnepeljük Kányádi Sándor születése napját is, a 89.-et.
Köszöntésül álljon itt Májusi szellője.
 
Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.
 
Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád ő
soha panaszra.
 
Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.
 
Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre
fűhegyen lépked.
 
Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél egy
kék nefelejcsen.
 
Május első hetében mivel is búcsúznék? Az a kék nefelejcs maradjon minél tovább az ő kezében. Sárga kankalinok mellé ráér korondi vázába költözni még.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2018-ban, a Riszeg-tetői majális első napján

Közlemény 21 órával korábban

A gázár emelésének előjele 21 órával korábban

Erről jut eszembe 21 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 21 órával korábban

Hírek 21 órával korábban

Széltündér, libbenő 21 órával korábban

Három a feszt! 21 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató