2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Április hónap utolsó ókori római ünnepe – a 28-ától május 3-ig tartó Floralia – Flora virágistennőt tiszteli meg. Az Óbuda bekebelezte Aquincumban április a virágba borulás s az ókori költészet ünnepe. 

Japánbirs, aranyvessző és diszszilva április végi hajnalfény-köszöntése


Április hónap utolsó ókori római ünnepe – a 28-ától május 3-ig tartó Floralia – Flora virágistennőt tiszteli meg. Az Óbuda bekebelezte Aquincumban április a virágba borulás s az ókori költészet ünnepe. Az idei, XXI. Aquincumi Költőverseny hívómondata Iuvenalist idézte: „Facit indignatio versum”, azaz „Az indulat ihlet versre”. A klasszikus formában írt pályaművek tavalyi másodikjából – az Ezüsttel ékesített babérkoszorú nyertese Szarka István A tulipánfa, Hadrianus imperátor tiszteletére írt költeményéből – idézek:
 
Tán csak a túlélő szerelem: a szökőforrás,
az emelőszél, az üde jégár, hogy szülje a görgeteget,
sok szilaj folyónk hadd szelídüljön,
s jöjjön a Kedves a lenge tavaszban,
örökíteni boldog tulipánfánkat.
 
S biggyesztem ide tulipánfa bomló rügyét iskolám, a szentendrei Református Gimnázium kertjéből. A Bolyaiak amfiteátrum termének ablakán még a hajnal párája, de a róla visszaverődő pír haloványítja az amúgy még zsenge kétkaréjú levelek hajtását. Mögötte tuja hajlik mélyzöldbe, felette fény játszik a tető cserepein, s átkandikál rajta a szomszéd kert öreg erdeifenyője. Balra lent belóg a képbe a hargitai luccsemete zöldbe kapaszkodni vágyó sóhaja. Vajha hasonló mód bomolna már rügye Vásárhely legöregebb tulipánfájának is a rádióstúdió udvarán, a város első füvészkertjének maradványszigetén, a Tisztviselőtelep Poklos-patak felé lejtő keleti oldalában.
Floralia ünnepe maga is májusba hajlik. Az iskolakert díszfái habzó virágözönbe öltözötten – a japánbirs mályvaszínbe kacsingató téglapirosa, az aranyvessző sármos sárgája, a díszszilva életvidám rózsaszínje – köszöntik a májust. Röpke ragyogás.
 
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
 
Radnóti Miklós Hónapok Naptár versében így köszöntötte előre, 1941. február 25-én, a Májust. Megelőlegezte bizalmát a hátralevő életében eztán már sohasem beteljesült tavaszi szerelmetes szépségnek.
Kissé mértéktartóbbá józaníthatnak Gyöngyössi János uram két és fél évszázadnyi ideje írt sorai Az esztendőben elé forduló 12 hónapok alá az 1766-ik esztendőre ciklusában: bölcs derűvel mondanak ítéletet a mindenkori Májusról.
 
Fordul az Hold: rútra változik minden szép,
Szép virág, szép orca egy rövid úton lép.
Így a csalárd szépség csak szemet fogó lép.
 
De még mielőtt a madárfüttyös áprilisból átlépnénk a virágontó májusba, emlékezzünk meg egy építész haláláról. Épületei úgy simulnak ma már a körülötte kialakuló tájba, hogy méltán tartanak igényt arra, hogy A természet kalendáriumában is említést tegyünk róla.
Számos historizáló középületünk tervezője, Alpár Ignác kilencven éve, 1928. április 27-én halt meg Zürichben. 1887-ben pályázati siker vezette legismertebb alkotásához, a millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportjának tervezéséhez. A kiállítás végeztével a budapesti Városliget épületegyüttesét a Mezőgazdasági Múzeum céljára időtálló anyagból újra felépítették. Később, Trianon után a Vajdahunyad vára néven elhíresült alkotás szinte a régi Magyarország emlékművévé vált, minthogy a hozzá ihletet adó épületek lelőhelyei – Vajdahunyad mellett Csütörtökhely, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Gyulafehérvár, Brassó – az elcsatolt területek részei lettek. Alpár Ignác gazdag életművének legjellemzőbb részét a nagy középületek teszik ki, köztük Herkulesfürdő központi fürdőépülete, megyeházák Segesváron, Déván, Kolozsváron és Nagyenyeden, templomok Segesváron és Brassóban. 1928-ban az emlékbizottság tagjaként utazott New Yorkba a Kossuth-szobor leleplezésére. Hazafelé jövet Svájcban időzött, amikor váratlanul meghalt. Telcs Ede szobrán a Vajdahunyad vára mellett, a Városligetben középkori céhmesteri öltözetben látható.
Mégis-mégis a Május A tiszta örvendezés dicsérete. Dsida Jenő 1930-ban írt Kalendárium szonettekben májusról szóló darabjában is.
 
Bús alkimista, mit nekem a kincsek!
Kihunyt a tűz már és kihűlt a lombik,
vidám, vidám szeretnék lenni holtig,
hogy fénnyel minden élőt szembe hintsek.
 
Itt künn zenél a friss májusi lomb, víg
nyikordulással nyílnak a kilincsek
s a fülledt kamrákból kibújva, nincs seb:
akár a fák, a lélek is kibomlik.
 
Eszembe jut sok kapzsi vágy, mi kár volt,
és jönnek nők is, karcsúk, vagy molettek,
és egy-egy emlék is, mely szép, habár holt.
 
Szívemet, melyből ádáz harcok ettek,
most elringatják hűs, körülhatárolt,
együgyű tócsák: langyos kis szonettek.
 
Április s május határán emlékezzünk meg Nopcsa Ferenc báróról. 141 éve, 1877. május 3-án született Déván, s rá 66 évre, 1933. április 23-én halt meg Bécsben.
A Nopcsa nemzetség izgalmas színfolt a magyar történelemben. Bátorság és merészség, tudós és művész, kalandor és politikus – ezek voltak a Nopcsák. A Jókai Mór által megörökített híres-hírhedt Fatia Negra amúgy „civilben” Nopcsa László, Hunyad megye főispánja volt.
Az utolsó Nopcsa kalandos életű paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns, az MTA levelező tagja – mely tagságáról később lemondott –, mindez együtt.
S ő volt az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírója. Az őslénytan felé tájékozódását nagyban befolyásolta a főiskolásként tett tanulmányútja a bécsi Theresianumban. Akkor fordult figyelme a paleontológia felé, amikor 12 éves húga, Ilona, 1895-ben, a Hunyad megyei szentpéterfalvai birtokukon krétakori ősgyíkmaradványokat talált. A 18 éves báty érdeklődését felkeltették a különös csontok. Legfőbb kutatási területe haláláig a dinoszauruszokhoz kötődött. Elméletei a dinoszauruszok óriásra növekedéséről és a madárrepülés kialakulásáról bár ma már túlhaladottak, de új tudományágak, az ősélettan és őskórtan megalapozói voltak.
Bejárta szinte egész Európát. Kalandos életéről film is készült a brit Discovery csatorna támogatásával, 1996-ban.
Nopcsa először 1903-ban jutott el az akkor még törökök megszállta Albániába, ahol 1905–07-ben rendszeres geológiai kutatásokat végzett. Megírta a vidék geológiáját és néprajzát, sőt, törzsi kapcsolataiban bízva az albán királyi trónra tört, de ez az ambíciója meghiúsult.
Paleontológusi híre Angliába is eljut, 1912-ben a londoni geológiai társulat levelező tagjává választja.
Erdély sorsa különösen érdekelte. Az I. világháború idején hírszerző kém volt az akkori Románia területén, kémszervezetet épített ki az erdélyi havasok és a Regát területén. Mindent elkövetett, hogy megelőzze az elkerülhetetlent.
Tudományos hírnevének nagyságára jellemző, hogy közvetlenül a háború után, 1920-ban minden korábbi románellenes tevékenysége dacára meghívták, hogy vezesse a Bukaresti Földtani Intézetet. Visszatérhetett birtokaira. De amikor a Sziget-hegységben majdnem halálra verték, az anyaországba menekült. Felgyógyulása után, 1925-ben kinevezték a budapesti Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójának.
Kihasználva ismertségét, felvette a kapcsolatot Európa számos geológiai intézetével, pénzt szerzett a fejlődő intézmény számára. A Trianon után elvesztett nyersanyagforrások helyett új lelőhelyek felkutatásával bízták meg. Kezdeményezője a volt magyarországi tektonikai és geotermikus kutatásoknak. Azonban a kötöttségeket csak néhány évig tudta elviselni. Lemondva tisztségéről, Bécsben telepedett le, ott is halt meg négy évre odaköltözte után. Nopcsa Ferenc báró az utolsó férfiági leszármazottja volt a híres Hunyad megyei nemzetségnek.
Nem volt hivatalosan ismert leszármazottja. Húga, Ilona, aki ráakadt a később híressé vált hátszegi dinoszauruszcsontokra, egy Pallavicini grófhoz ment feleségül. A család 1945-ben Olaszországba emigrált, utódai nem akarnak tudni az igen ellentmondásos életű ősről, nem követelik vissza a még létező családi birtokokat s kastélyokat Szacsalon, Zámon és Farkadinon. A szacsali kastélyban jelenleg menhely működik, állaga egyre rosszabb, sorsa az enyészet.
Tavaszi újjászületés és végső enyészet. Bárha akadna feltámadó!
A túlélés gyatra reménységével megáldva, maradok kiváló tisztelettel. 
Kelt 2018-ben, április és május határán.

Közlemény 21 órával korábban

A gázár emelésének előjele 21 órával korábban

Erről jut eszembe 21 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 21 órával korábban

Hírek 21 órával korábban

Széltündér, libbenő 21 órával korábban

Három a feszt! 21 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató