Tánya sorsáért aggódnak az állatvédők

Vasárnap délben néhány állatvédő meghívta a sajtó képviselőit a marosvásárhelyi állatkertbe, hogy kifejezzék a nemrég hozzánk került nőstény elefánt Tánya sorsa fölött érzett aggodalmukat.

Vasárnap délben néhány állatvédő meghívta a sajtó képviselőit a marosvásárhelyi állatkertbe, hogy kifejezzék a nemrég hozzánk került nőstény elefánt Tánya sorsa fölött érzett aggodalmukat, amelyet, amint elmondták, nem megfelelő körülmények között gondoznak, és emiatt az egészsége károsult, depressziós lett, s nincs kizárva, hogy nem éri meg a tavaszt.

A tiltakozást, amelynek eddig nagyobb teret a Facebook közösségi oldal biztosított, Sălegean Andrea, a Love & Life 4 Animals állatvédő egyesület vezetője kezdeményezte. Az állatkertben lapunknak elmondta, állatszerető marosvásárhelyiként látogatta meg az állatkertet, miután értesült arról, hogy különleges lakója érkezett. Döbbenettel tapasztalta, hogy amióta befogadták Tányát, gyakorlatilag két cellában tartják fogva. Látszik rajta, hogy depresszióba esett, a bal első és hátsó lába megbetegedett, s a fejét is ezért lóbálja folyton.

– Felvettem a kapcsolatot telefonon az országos állatvédő egyesülettel, amelynek én is tagja vagyok, valamint egy külföldi hasonló egyesülettel, amelyik a vadállatokkal foglalkozik, hogy felkérjem őket, ellenőrizzék a tartás körülményeit és az állat állapotát. Szándékomban áll levelet küldeni a bergamói La Cornelle állatkertnek, ahonnan az elefántot hozták, hogy hozzák nyilvánosságra a jószág kórlapját, amiből kiderül, hogy milyen állapotban bocsátották el – mondta Sălegean Andrea, majd hozzátette, tudomása szerint a belső tartási felület 100 négyzetméteres kell legyen, a kinti kifutó 1000, ezenkívül az elefántnak biztosítani kell egy medencét vízzel, hogy öntözze magát. A vásárhelyi állatkertben mindezek nincsenek meg. Bizonyítékokat gyűjtünk, hogy az állat jobb körülmények közé kerüljön, hiszen ez az ország egyetlen állatkerti elefántja, nem akarjuk, hogy trófea legyen belőle. Ha még öt hónapig tartják fogva a jelenlegi körülmények között, lehet, hogy elpusztul – mondta az állatvédő.

A felvetett hiányosságokat felsoroltuk Kopacz András zoológusnak, az állatkert igazgatójának, aki az elefánt ideszállítási és tartási körülményeiről a következőt mondta el a Népújságnak:

Az elefántot az Európai Állatkertek Szövetségében működő tenyésztőprogramnak megfelelően helyezték át Marosvásárhelyre. Tudni kell, hogy minden fajnak van egy koordinátora, ami tulajdonképpen szakemberekből álló bizottság. Ez a grémium dönti el, hogy az állatkertekben tartott állatokat miként párosítják, az utódokat hova telepítik stb. Ezért minden fogságban gondozott állatról külön-külön nyilvántartást vezetnek. Amikor a városvezetők eldöntötték, hogy bővítjük a marosvásárhelyi állatkertet, az elefántoknak és a zsiráfoknak elképzelt épület és kifutó terveit az erre vonatkozó romániai törvényeknek megfelelően és az Európai Állatkerti Szövetség szabványai alapján tervezték. A terveket az utóbbi szervezet szakmai bizottsága is jóváhagyta. Miután elkészült az épület, a szövetséghez nyújtottuk be igénylésünket egy elefántra. A kérvénnyel egyszerre fotókat, leírást küldtünk a helyszínről és egy mellékletet, amiben az állattartás körülményeit szögeztük le. Az elefánt áthelyezése előtt két kollégánk szakmai tapasztalatcserén volt más állatkertekben, ahol elefántokat gondoznak. Miután a nemzetközi szövetség szakemberei meggyőződtek arról, hogy a szabványoknak megfelelő körülményeket biztosítunk, kijelölték az olaszországi állatkertben levő elefántot áttelepítésre. Akkor még nem tudtuk, de sajnos utólag kiderült, hogy Tánya különleges eset. Az elefántok ugyanis csordában élnek, ezért van az, hogy más állatkertekben kettőnél többet tartanak. Tánya viszont valamiért fél más elefántoktól. Eddig több állatkertet megjárt és sehol sem tudott megbarátkozni társaival. Sajnos, 38 éves öreglánnyal van dolgunk, akinek megrögzött szokásai vannak. Mindezt fokozta, hogy áttelepítésekor nagy stressz érte az állatot, amelyet nem tud könnyen feldolgozni. Két hétig nem is tudtunk kommunikálni Tányával. Ennyi idő kellett elteljen, hogy azt a hat vezényszót, amivel átadták nekünk, elfogadja az új gondozóitól. Azért nem merjük kiengedni a szabadba, mert félő, hogy nem tudjuk visszairányítani a fedett helyiségbe és megfázhat, tüdőgyulladást kaphat – mondta az igazgató.

Ami pedig a tartási körülményeket illeti, Kopacz András elmondta, Tánya 713 négyzetméter felületet használhat, igaz, most csak 100 négyzetmétere van. Az igazgató azt is elismerte, tervezési hiba miatt az elkerítők vasajtaját meg kell javítani, ezért nem tudták megnagyobbítani a belső teret. Reméli, ez is elintéződik nemsokára. A külső kifutó pedig 15.000 négyzetméteres. Ezáltal betartják az állatkertekre vonatkozó 2002/191-es törvény előírásait. Ezenkívül automata itatója van. Valóban nem tettek vizet a medencébe, de mindennap slaggal megfürösztik Tányát. A helyiségben légkondicionáló berendezéssel és padlófűtéssel biztosítják a megfelelő klímát.

– Mi sem vagyunk elefántszakértők, nekünk is igazi kihívást jelent az állat gondozása, ezért bármilyen javaslatot, észrevételt szívesen veszünk. A szóban forgó állatvédő egyesület tagjai nem kerestek meg, csak kirobbantották a botrányt a Facebookon, amihez nyomdafestéket nem tűrő hozzászólásokkal csatlakoztak többen is, pedig biztos vagyok benne, hogy megtaláltuk volna a módját a közreműködésnek, hogy az elefánt valóban otthon érezze magát nálunk – mondta a zoológus.