2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Dr. Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta, az állatvásárok szervezésének feltételeit az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság 2010. március 16-án kibocsátott 16-os számú rendelete szabályozza. 

Fotó: Nagy Tibor (archív)


Őrizzük a hagyományt? 
Közeleg húsvét, nemsokára piacra kerülnek a bárányok. Annak ellenére, hogy a hentesárut forgalmazó üzletekben, nagyáruházakban is lehet kapni juh-, illetve bárányhúst, nagyon sokan hagyományosan élő állatot vásárolnak, vágnak le és dolgoznak fel az ünnepre. Kevesen tudják azonban, hogy ez az eljárás ellentétben áll az érvényben levő állategészségügyi szabályokkal. Mi több, megyénkben kizárólag Balavásáron lehet élő állatot eladni-venni, mivel itt van az egyetlen engedélyezett állatvásár. 
Dr. Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta, az állatvásárok szervezésének feltételeit az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság 2010. március 16-án kibocsátott 16-os számú rendelete szabályozza. A rendelet 10. cikkelye szerint a működtetőnek ki kell töltenie egy típuskérvényt, amelyet a megyei állategészségügyi igazgatóságokhoz kell benyújtani, mellékelve a szükséges dokumentumokat. El kell készíteni a vásártér területrajzát, feltüntetve a szomszédokat, igazolni kell a tulajdon- és/vagy bérleti jogot, illetve egy műszaki rajz is szükséges, amelyben szerepelnek a kötelező berendezések, felszerelések. A területet kötelezően be kell keríteni, kapuval, gépkocsi-fertőtlenítő medencével ellátni, biztosítani kell vízforrást, rámpát az állatoknak, elkülönítőket, karámokat és karanténzónát a beteg állatoknak, továbbá a működtetőnek gondoskodnia kell (szerződésbe foglalva) az elpusztult állatok elszállításáról is. Fontos, hogy legyen szerződés valamilyen állategészségügyi egységgel, állatorvossal, aki a helyszínen bejegyzi az állatmozgatást. 
Tavalyelőttig kilenc – többek között Dicsőszentmártonban, Bonyhán, Sármáson, Rücsön stb. – engedélyezett állatvásár működött a megyében, majd a sajtó jelzésére az országos állategészségügyi hatóság ellenőrzést tartott, és úgy döntött, hogy egy kivételével bezárja a többit, ugyanis némelyik feltételnek nem tudtak eleget tenni. S bár több helyen a technikai elvárásokat teljesítették, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az említett rendelet kéri a Cégbíróság által kibocsátott cégkivonatot és bejegyzési bizonylatot (certificat constatator és certificat unic de înregistrare) is. Mivel az utólag kibocsátott és módosított helyi közigazgatási törvény tiltja a helyi önkormányzatoknak a kereskedelmi gazdasági tevékenységet, állatvásárt (és nem csak) csupán úgy működtethet a polgármesteri hivatal, ha kiszervezi a tevékenységet (ahogy Marosvásárhelyen a piacokat), vagy bérbe adja a vásártereket magáncégeknek. 
Ioan Rus, a megyei igazgatóság igazgatója elmondta, tavaly a karácsonyi ünnepek előtt néhány állatvásárteret ideiglenesen használtak, hogy legyen ahol eladni a disznókat. Azonban nem sokkal azután felütötte a fejét az afrikai disznópestis, és emiatt jelenleg tilos a sertés szállítása, illetve forgalmazása a piacokon. 
Dr. Kincses Sándor véleménye az, hogy élelmiszer-biztonsági követelmények miatt a legbiztonságosabb, hogy ha húsboltokban vásárolunk, mivel a kereskedelmi forgalomban gyakorlatilag az állatok születésétől fogva a húsfeldolgozásig követhető az út. Európában már nem divat az udvaron, a ház előtt vagy más, nem megfelelő higiéniai körülmények között levágni a fogyasztásra szánt állatot. Nálunk még ragaszkodunk a hagyományokhoz, amelyek homlokegyenest ellentétben állnak a jogszabályokkal. 
Amint említettük, a megye egyetlen jogszerűen üzemelő állatvására a balavásári vasúti átjáró melletti. Sagyebó István polgármester lapunknak elmondta, hogy kilenc éve működteti a vásárt egy magáncég, amelynek 25 évre adták bérbe a teret. Minden kedden állatvásár van, pénteken pedig bolhapiac, ezenkívül a megyei programban szereplő megyei, illetve országos vásárokat is megtartják. 
– Számításainkból kiderült, hogy önkormányzati pénzen nem tudtuk volna elvégezni az engedélyeztetéshez szükséges kötelező beruházásokat, ugyanakkor nem is szabad nekünk nyereségcélú tevékenységet végezni, így a bérbeadást kellett választani. Ez jó megoldásnak bizonyult, hiszen mi alig évi 6000 lej bevételre tudtunk volna szert tenni, míg a cég összesen 12.700 lejt fizet nekünk – mondta a polgármester, azt is hozzátéve, hogy egyre kevesebb állat cserél gazdát a piacon, leginkább a lókereskedők hozzák el jószágaikat. A juhászok sem a piacon adják el juhaikat, bárányaikat, hanem nagy tételben az arab országokban értékesítik állataikat. 
Nyárádszereda évszázadok óta a Nyárádmente vásárközpontja volt. A központhoz közel, a Nyárád partján levő helyen adnak teret mind a kis-, mind az állatkereskedőknek. Itt sem működik jó ideje az állatvásár. Tóth Sándor polgármester elmondta, nem lesz állatvásár, ugyanis nincs rá igény. 
– Hiába fektetünk be pénzt azért, hogy megfeleljünk a követelményeknek, hogy majd utólag kiderüljön, nem használják a vásárt. A Nyárádmentén még él a hagyomány, otthon vágják le az állatokat, többnyire a gazdaságokban cserélnek gazdát. Lenne működtető cég, de mivel bizonytalan a piac forgalma, úgy döntöttünk, hogy nem nyitunk állatvásárt.
A Nyárádmente egyik legismertebb állatvására a hodosi volt. A piactér most is áll, igaz, annyira elhanyagolt, hogy távolról sem felel meg az előírásoknak. Barabási Ottó polgármester elmondta, szándékukban áll újra működtetni a vásárt. Erről van is helyi tanácsi határozattervezet, és ha elfogadják, egy szakértővel felmérik, felértékelik a terepet, majd meghirdetik a versenytárgyalást a működtető kiválasztására. A jogszabályok miatt nem tudják húsvétig megnyitni, de remélik, hogy nyárig korszerű állatvásártér várja majd a gazdákat. 
Jó hírrel szolgált e téren Varga Edömér, Bonyha alpolgármestere is, aki elmondta, hogy az Alsó-Kis-Küküllő mentén ismert és elismert vásártér engedélyeztetése folyamatban van. Ebben a hónapban már megszervezik a versenytárgyalást, vannak érdeklődő cégek is, így esély van arra, hogy akár egy-két hónapon belül – az állategészségügyi szabályoknak megfelelően – megnyissák. 
Ehhez hozzátehetjük, hogy a hagyományőrzés mellett meg kell végre érteni, hogy az állategészségügyi szabályokat a fogyasztók érdekében – és nem ellenében – találták ki és alkalmazzák. A háztáji állatvágások pedig lassan a múlté lehetnek, kivéve talán egy-két turisztikai hagyományőrző rendezvényt, hiszen ha már azt az utat választottuk, hogy felzárkózunk a „civilizált” európai országok sorába, akkor a közös szabályokat is tiszteletben kell tartanunk, a saját és mások egészsége érdekében. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató