Szülési és gyermeknevelési szabadság

Gyermekvállalással kapcsolatos kérdések

A gyermekvállalás küszöbén álló és gyermeknevelési szabadságon lévő kismamák adminisztratív teendőiről kérdeztük Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt, a munka- és szociális ügyek szakbizottságának alelnökét azt követően, hogy több ilyen jellegű kérdést is felvetettek.

– Milyen adminisztratív teendőkkel számolhat egy várandós kismama?

– Az első és legfontosabb a várandósság bejelentése a munkaadónak. A terhességet a nőgyógyász vagy háziorvos által kiadott igazolással kell alátámasztani, a várandóssággal járó jogok csak a bejelentés időpontjától lépnek életbe.

– Mennyi szülési szabadságra jogosult egy várandós kismama?

– Minden terhes nő 126 nap szülési szabadságra jogosult. Ebből minimum 42 napot a szülést követően kell kivennie, tehát ennyi napot meg kell tartani. Szülés előtt leghamarabb 84 nappal lehet a szülési szabadságot kérvényezni a munkaadónál. A szülést követő 42 nap lejártával a lakhely szerinti polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani a kérelmet a gyermeknevelési szabadság igénylésére.

– Milyen teendői vannak azoknak a gyermeknevelési szabadságon lévő kismamáknak, akik a következő gyereket várják, és a szülésig két-három hónap van hátra?

– A jelenlegi jogszabályok értelmében a gyerek kétéves korában lejár a gyermeknevelési szabadság. Többnyire az édesanyák élnek a gyermeknevelési szabadság nyújtotta előnyökkel, ezért az utolsó egy hónapot az apának kell kivennie, ellenkező esetben a család egy hónapig jövedelemkieséssel számolhat. Ha a gyermeknevelési szabadságon levő anya időközben újból teherbe esik, és kevesebb mint 1 év van addig, amíg szülni fog, vissza kell mennie dolgozni, akár egy hónapot is, amennyiben nem veszélyeztetett terhességről van szó. Ebben az esetben, törvénymódosításomnak köszönhetően, a második gyerek után nem fog kevesebb értékű gyermeknevelési támogatás járni, mint amennyire az előző gyerek után volt jogosult a szülő.

– Kinek a felelőssége megállapítani, hogy veszélyeztetett-e vagy sem a terhesség?

– A terhesség bejelentését követően a munkaügyi orvos feladata a munkavégzés megfelelő körülményeinek a megállapítása, ugyanis egy kismama nem dolgozhat éjszaka, toxikus környezetben, továbbá nem végezhet nehéz fizikai munkát. Ha az orvos úgy dönt, hogy a kismama veszélyeztetett terhes, és emiatt nem tud munkájának eleget tenni, ezt szakorvosi igazolással szükséges alátámasztania. Amennyiben a leendő kismama a fennálló veszély ellenére is dolgozni szeretne, indokolt esetben a szakorvos javasolhatja a várandós hölgy munkaidejének 25%-os csökkentését, mindezt úgy, hogy nem csökken a fizetése.

Kevés apa igényli az egy hónapos szabadságot 

– A bürokrácia, az összeállítandó dosszié és a munkahelyi kiesés miatt az apák közül kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy egy hónapra gyermeknevelési szabadságot vegyenek ki. 

– Egy európai direktíva előírásai szerint az apának is részt kell vállalnia a gyermeknevelésben, ezért a 24 hónapból az utolsót ha nem vállalja fel, az anyának sem fizetik ki. Fordított helyzetben is – ha az apa vállalja a gyermeknevelési szabadságot – hasonlóképp alkalmazzák a törvényt (az egy hónap azt a szülőt érinti, aki nem igényelte az 1 év 11 hónapos gyest. Tehát az egyik szülőnek maximum 1 év 11 hónap gyes jár, míg a másiknak minimum 1 hónap. A gyermeknevelési szabadság együtt jár a gyermeknevelési támogatással, egyik a másik nélkül nincs). 

– A fogyatékkal élő és beteg gyerek esetében milyen lehetősége van a szülőnek?

– A sérült gyerek hároméves koráig, a beteg gyerek hétéves koráig részesülhet az anya betegszabadságban a gyermeke ellátása érdekében.

– Mekkora összegre számíthat a szülési szabadságot kérelmező anya, és milyen feltételekkel részesülhet a csecsemőgondozási díjban?

– A szülési szabadság értéke az utolsó 6 hónap átlagjövedelmének a 85%-a.

– A gyermeknevelési szabadságra mekkora havi támogatást nyújt az állam, és van-e kizáró jellegű tényező?

– Bármelyik szülő jogosult a gyermeknevelési szabadságra, illetve a támogatásra, aki az ezt megelőző 24 hónapból legalább 12-ben valamilyen típusú megadózandó jövedelemre tett szert. A gyermeknevelési szabadság idejére járó összeg az utolsó egy év nettó átlagjövedelmének a 85 százaléka. Ez az összeg nem lehet kevesebb, mint 1.313,75 lej március 1-től – (2,5 x ISR-szociális referenciamutató) – és több mint 8.500 lej – tájékoztatott Csép Éva Andrea parlamenti képviselő.