2021. március 1., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Csapdahelyzetben a lakók

A marosvásárhelyi Pandúrok útján pár éve az E.ON-székház mögött a régi tömbházaktól elütő, barna tónusú, elegáns tömbházak épültek, melyeket annak idején panorámás kilátással és új életstílussal reklámozott az építő Benţa cég. A panorámás kilátást éppen az irodaház takarja el, az új életstílus lehet, hogy egyeseknek bejött, másoknak nem igazán. Hogy mi lett a tömbházak s ebből kifolyólag egyes tömbházlakók sorsa, az kiderül abból a levélből, melyet Rávai Réka szerkesztőségünkhöz címzett, s amelyet közlésre a nyilvánosságnak szánt. 


Évről évre 10 százalékkal nőnek a lakbérek

Olvasónk egy olyan helyzetet tár elénk, amelytől „60 család szenved”. Röviden arról van szó, hogy a Pandúrok úti 44-es és 46-os számú Benţa-tömbházakat – a városi tanács döntése alapján – a város tulajdonában levő lakásokat adminisztráló Locativ Rt. 2013-ban szociális lakásként bérbe adta. Akkor négyzetméterenként 3 eurót számoltak fel bér gyanánt. A magas, piaci árat azzal indokolták, hogy a tömbházakat hitelből vásárolták, amit a beszedett bérekből szándékoznak törleszteni. A 79 négyzetméteres lakás havi bérleti díja 2013-ban 237 euró volt, amelyet 5 évre állapítottak meg. Ehhez hozzáadódott még a biztosítás is. Vállalták, mert a szerződésben az állt, hogy 5 év után a lakást megvásárolhatják, vagy tetszés szerint maradhatnak tovább albérlőként, újraszámított bérleti díjjal. 

Átadáskor az új lakásokban semmilyen szolgáltatás nem működött. Az albérlők saját költségükön kellett beköttessék a villanyáramot, a gázt, a kábeltévét, internetet, s az interfont és a postaládákat is saját költségükön szerelték fel. Lakóbizottságot nem lehetett létrehozni, mert a tulajdonos ragaszkodott az ügyintézéshez. A fűtést és a meleg vizet a lehető legdrágábban számlázták, köbméterenként 23–26 lejért. 

Öt év lejárta után a tanács nem akarta meghosszabbítani a lakbérleti szerződéseket, mondván, hogy másoknak is szükségük van lakásra. 

– Egy hónap után, miután majdnem utcára tettek minket, azt a döntést hozták, hogy mégis maradhatunk, de a szerződést megváltoztatják, s 5 év után minden évre 10 százalékkal növelik a lakbért. A késésért mapi 0,2 százalék kamatot számolnak fel. Jelenleg a kétszobás lakás bérleti díja 332 euró. Akinek ez nem felel meg, mehet! Mivel sokat fektettünk a lakásba, bútorokat, háztartási cikkeket vásároltunk, gyerekekkel nem költözhettünk ki egyik napról a másikra, kénytelenek voltunk aláírni a szerződést. Akik 2013 óta lakunk a lakásban, már a 4. emelésnél tartunk. Helyes-e az a mentalitás, hogy minél régebbi egy lakó, annál többet fizessen? Bár szociális lakásként van nyilvántartva, a tanácsosok luxuslakásokat emlegetnek. Csakhogy egyszer sem jöttek ki felmérni, miből áll a luxus. Üres lakás szolgáltatás nélkül, a lépcsőházban 8 éve elviselhetetlen patkánytetemszag, az ember gyomra felfordul, egerek rágnak a falakban, a svábbogarakról ne is beszéljünk. Parkolási lehetőség nincs, az E.ON azt is „uralja”. Kértük, oldják meg ezt a kérdést, hiába – írja Rávai Réka. 

Fotó: Nagy Tibor


Sokan nem tudják fizetni a 300 euró fölötti lakbért

A Rávai család és a lakók éveken át kérték, hogy változtassák meg a lakások bérbeadásáról és a lakbérleti díjról szóló tanácsi határozatot, hogy a szociális besorolásnak megfelelően kedvezőbb feltételek mellett, alacsonyabb áron bérelhessék a lakásokat, és hogy a hivataltól menjenek ki, mérjék fel a lakások állapotát, a tömbház problémáit, de sajnos mindez senkit sem érdekelt. 

Több ízben adtak be kérvényt a lakás megvásárlására, legutóbb 2020 decemberében, de azt a választ kapták, hogy a lakások nem eladók, mert szociális lakások. Újabb kérelmet adtak be, hogy akkor a szociális lakások szintjére módosítsák, csökkentsék a bérleti díjat. Erre azt válaszolták, hogy a bérleti díj marad, ahogy a tanács meghatározta. 

– A régi lakók közül nagyon sokan feladták, és elköltöztek, mert hosszú távon nem tudták fizetni a több mint 300 eurós lakbért. Mi, akik maradtunk, nem tudjuk, meddig bírjuk még fizetni, főként, hogy az emelkedéseknek nincs határa. Egy fizetés nem elég a lakásköltségekre, hol vannak még a többi létszükségleti kiadások? Gyerekeink vannak, iskolai kiadások, számlák, élelmiszer, gyógyszer, ruházat… Kértünk kihallgatást Soós Zoltán polgármester úrnál, de november óta nem kaptunk időpontot – írja olvasónk. 


Szociális lakás nem adható el

A lakásbérlettel kapcsolatos panaszt, illetve a lakás megvásárlásának kérelmét levélben is eljuttatták Soós Zoltán polgármesterhez, illetve a Locativ Rt.-hez. Kedvezőtlen választ kaptak. A polgármester válaszában az áll, hogy a 2012. évi 91-es és 152-es tanácsi határozat értelmében ezek a lakások nem adhatók el, mert a város szociális lakásalapjának részét képezik, ugyanakkor az 1996. évi 114-es lakástörvény 47. cikkelye értelmében sem adhatók el a szociális besorolású lakások. 

Áldatlan és visszás helyzet, ugyanis a város luxuskivitelezésben felépített tömbházakat vásárolt meg szociális lakások gyanánt, értelemszerűen szociálisan rászorulóknak, azaz szerény anyagi helyzetű családok lakásgondjainak megoldására. És innen jön az ellentmondás: honnan fizethet ki egy szociális rászoruló a szociális lakásért havonta több mint 300 eurót? Ennyiért az ingatlanpiacon is bérelhető hasonló, jó minőségű lakás! Az akkori városvezetés úgy gondolta, hogy az általa megvásárolt és szociális lakásoknak kinevezett luxuslakásokért luxusbért határoz meg és kér el. Úgy látszik, az érdekek e tömbházak esetében is felülírták az óriási ellentmondást! Ugyanis a szociális lakások más tömbházakban valóban szociális lakbérrel, 100-200 lejért bérelhetők. S az ANL-s lakásokban is sokkal kedvezőbbek a lakbérek. 

A Rávai család a szociális lakásért jelenleg 1280 lej házbért fizet, amit április elsejétől újabb 10 százalékkal emelnek.