2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szerény adalék a Kultúrpalota historikumához

Egykori kedves kollégám, néhai Mészáros József főkönyvtáros hasztalan kereste a városi könyvtár felavatásának ünnepélyes dátumát. Annak a könyvtárnak, amely már 1913 novemberében fogadta első olvasóit, és amelyre már a korabeli vásárhelyi ember is roppant büszke volt.

Egykori kedves kollégám, néhai Mészáros József főkönyvtáros hasztalan kereste a városi könyvtár felavatásának ünnepélyes dátumát. Annak a könyvtárnak, amely már 1913 novemberében fogadta első olvasóit, és amelyre már a korabeli vásárhelyi ember is roppant büszke volt. (M. J. ezt a dátumot 1913. október 10-ben vélte feltalálni, amikor a Kultuszminisztérium egyik tisztviselője kifejezetten a könyvtárat látogatta meg a Palotában s tulajdonképpen a látottak alapján engedélyezte a könyvtár működését a főhatóság nevében.1 Ez minden volt, csak nem az áhított ünnepélyes avatás.)

Magam is azt véstem fel Időtáram II. kötetének 199. oldalára, hogy „november 6. Felavatják a Ferenc József Közművelődési Palotát. Beköltözik a Városi Zeneiskola.” „November 15-én megkezdi nyilvános működését a városi könyvtár.” 1914. január elején nyit az olvasóterem. A könyvtár már az indulás pillanatában 13. 663 kötettel rendelkezik. Igazgatója dr. Molnár Gábor jogász, ny. főszolgabíró, a Közigazatási tanfolyam előadója, várostörténész, Bernády feltétlen és odaadó híve.

De nem bukkantam nyomára – eleddig más sem –, mikor volt a művelődés eme jeles hajlékának, mindannyiunk kedves Kultúrpalotájának ünnepélyes, hivatalos, ceremóniás avatása? Ilyen eseményt nem lehet mutyiban lekavarni, nem lehetett már akkor sem a sajtó elől eldugni, eltitkolni. Kivált, hogy „a székely fővárosban” legkevesebb három napilap újdondászai mindenbe beleütötték az orrukat. A polgár is ott szeretett volna lenni az ünnepségen, amely azonban elmaradt.

A Székely Napló – Bernády pártlapja (a kormányzó Munkapárt helyi csoportjának közlönye) – május 7-i számában a városi törvényhatósági közgyűlésről tudósítva többek között azt is az olvasó tudtára adja, hogy a Kultúrpalota felavatása október elején lesz.2 A közgyűlés napirendjén különben a kórházépítés előkészítése szerepel, a város több telket is összevásárol a Kosárdombon, ahol az ősz folyamán megkezdené az építkezést.3 A kórház majd a Ferenc József nevét fogja viselni, döntik el a városatyák, és az alapkőletételt összekötik az ugyancsak az uralkodó agg császár és király nevét viselő Kultúrpalota ünnepi fölavatásával. Ugyanis nemcsak a közönség, hanem Bernády sem mulasztott volna el egyetlen ilyen ünnepséget sem, melynek fontos ideológiai-reprezentációs szerepet szánt. Mint azt 1914. március 19-én a Transylvániában rendezett pártvacsorán ki is fejtette „A nemzetiségek kultúrája elé akadályokat gördíteni nem szabad. Az ő kultúrájukban rejlő kincs része a magyar nemzeti kultúrának. Arra kell azonban törekednünk, hogy mindig a mi kultúránk legyen a magasabb. Ha kultúránkat magasra emeljük, gazdasági erőinket kifejtjük, ha kevesebb igények mellett többet dolgozunk, a magyarság hegemóniáját örökre biztosítottuk”.4

Ami a közgyűlés elé került az akkori gyakorlat szerint, előbb a közigazgatási vagy a pénzügyi és gazdasági bizottságban került megvitatásra. A bizottsági ülés rendszerint néhány nappal előzte meg a közgyűlést. Nos, ezen a május 4-i bizottsági ülésen már eldőlt, hogy október elején lesz a megnyitó. Erre máris meghívták Budapestről a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát5, ugyanis ez a szaktestület hivatott az ország közkönyvtárait és közgyűjteményeit szakmai szempontból irányítani és támogatni, érdekeiket képviselni a kultuszminisztériumban.

Elkezdődtek az előkészületek, tervezgetések. Úgy látszott, hogy Marosvásárhely váratlanul fontos lett, ugyanis több országos szervezet, testület az év második felében itt akart kongresszust, országos értekezletet, tanácskozást tartani. Mint a már idézett napilap egyik július eleji számából értesülünk: augusztus 23-án a magyar városok polgármestereinek kongresszusára kerül sor, ezt követi a hó végén a Székely Társaságok tizedik közgyűlése, amit az előbbi rendezvény miatt – a torlódás elkerülése végett – egy későbbi időpontra kellett áttenni. (Főrendezője Deák Lajos kir. tanfelügyelő és Máthé József, a Társaság főtitkára.) Szeptemberben orvos-kongresszus lesz az Orvosszövetség rendezésében, amelyet valószínűleg összekötnek az új kórház alapkőletételével. Október elején a könyvtárak és múzeumok országos összejövetele kötődik a Kultúrpalota ünnepélyes megnyitásához. (A rendezvény a könyvtárnak szól, mint a legdinamikusabban fejlődő vidéki közgyűjteménynek.) Ugyancsak októberre tervezik az építőiparosok kongresszusát, melyre a Tanoncotthon felavatása szolgáltat alkalmat. Még ebben az esztendőben fognak összejönni városunkban az iparkamarai titkárok is, hogy megvitassák a testületek legfontosabb kérdéseit. 1915-re marad a Good Templar antialkoholista páholyok országos értekezlete és egy eszperantista kongresszus.6

Azonban egy hazafias fölhevültségből elsütött pisztoly pontos lövése mindent eldöntött, avagy valamennyi szép tervet halomra döntött. A helyszín Szarajevó, időpont 1914. június 28. Az áldozatok Ferenc Ferdinánd és felesége, Zsófia főhercegasszony.

Egy hónappal később a Monarchia követe átnyújtja a hadüzenetet Belgrádban a szerb kormánynak. Kitör a világháború, négy véres év következik, amely után minden megváltozik.

A Székely Napló 1914. augusztus 4-én csupán kötelességét teljesíti, midőn fájdalmas kiábrándultsággal kénytelen a közönség tudomására hozni, hogy minden tervezett kongresszus, összejövetel, értekezlet, avatás, alapkőletétel elmarad.7

 

1 Vörös Zászló 22. évf. 1970., augusztus 16., 192. sz. (Mészáros József cikke a Kultúrpalota Könyvtárának vendégkönyvéről.)

2 Székely Napló 1914. 44. évf., 70. sz.

3 A kosárdombi kórház nem más, mint az egykori Nagykórház az Egyetem (ma Marinescu) utcában, amelynek építése csak 1928-ben kezdődik el és még 1940 szeptemberében is befejezetlen... Ekkor Bernády már két éve a református temetőben nyugszik.

4 Székely Ellenzék 1914., 15. évf., 43. sz.; Székely Napló, 1914. 44. évf., 45. sz.

5 Székely Napló 1914. 44. évf., 110. sz.

6 Székely Napló 1914. 44. évf., 102. sz.

7 Székely Napló 1914. 44. évf., 118. sz.

 

 

Közlemény 19 órával korábban

A gázár emelésének előjele 19 órával korábban

Erről jut eszembe 19 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 19 órával korábban

Hírek 19 órával korábban

Széltündér, libbenő 19 órával korábban

Három a feszt! 19 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató