A szerb kormány és a koszovói parlament is elfogadta a brüsszeli megállapodást
A szerb kormány és a koszovói parlament is elfogadta hétfőn a kormányfői szinten parafált szerb-koszovói megállapodást – jelentette a belgrádi média.
A szerb kormány és a koszovói parlament is elfogadta hétfőn a kormányfői szinten parafált szerb-koszovói megállapodást – jelentette a belgrádi média.
Az RTS szerb közszolgálati televízió tájékoztatása szerint a kabinet utasította az illetékes minisztériumokat, kormányhivatalokat és szervezeteket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az egyezmény végrehajtásához. A kormány döntése után a törvényhozásnak is szentesítenie kell a megállapodást, ami biztosra vehető, tekintettel a parlamenti erőviszonyokra és az ellenzéki Demokrata Párt támogatására.
Ivica Dacic miniszterelnök tájékoztatta a szerződés jóváhagyásáról Catherine Ashtont, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki hónapokon át közvetített a belgrádi és pristinai vezetők közötti párbeszédben. A dokumentumot a múlt pénteken, tíz tárgyalási forduló után látta el kézjegyével Brüsszelben Dacic és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök.
A Beta hírügynökség jelentése szerint hétfő reggel a koszovói parlament is nagy többséggel elfogadta a Belgrád és Pristina viszonyát, illetve a szerbek lakta Észak-Koszovó kusza jogi helyzetét rendező brüsszeli egyezményt. A parlamentben 85 képviselő támogatta a megállapodást, heten szavaztak ellene. Csak az Önrendelkezés nevű ultranacionalista mozgalom képviselői ellenezték a megállapodást, megpróbálták megzavarni a parlamenti vitát és megakadályozni a szavazást.
Az éjszakába nyúló parlamenti ülésen Hashim Thaci azt hangoztatta, hogy a megállapodás Koszovó és a térség jövőjét, békéjét és biztonságát szolgálja, szavatolja Koszovó szuverenitását, az alkotmány és a törvények érvényesítését az ország egész területén, illetve felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban. Thaci leszögezte, hogy a 15 szakaszból álló egyezmény egyik pontja se kérdőjelezi meg az ország területi egységét.
Brüsszeli értesülések szerint Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője – konkrét dátum megjelölése nélkül – azt javasolta hétfőn az uniós országok külügy-, illetve Európa-ügyi minisztereinek, hogy Szerbia kezdhesse meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat, Koszovó pedig a társulási megállapodást célzó tárgyalásokat. Korábban olyan feltételezések láttak napvilágot, hogy amennyiben a szerb-koszovói egyeztetés sikerrel jár, akkor – az elvben már most is EU-tagjelöltnek számító – Szerbia idén júliusban megkezdheti a tényleges csatlakozási tárgyalásokat.
A pénteken miniszterelnöki szinten parafált szerb-koszovói megállapodást mind Szerbiában, mind az albán többségű Koszovóban bírálta a nacionalista ellenzék. Az észak-koszovói szerbek politikai képviselői szintén elégedetlenek, Belgrád árulásáról beszélnek. A szerb kormány képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy Szerbia a megállapodással – a vádakban foglalt állításokkal szemben – nem ismerte el a tőle 2008-ban elszakadt Koszovó állami önállóságát, viszont az észak-koszovói szerbek bizonyos autonómiajogokat kapnak.
