A közvélemény-kutatások szerint a kocka el van vetve, a szerepeket máris leosztották, és a Szociálliberális Unió (USL) simán megnyeri a parlamenti választásokat.
A közvélemény-kutatások szerint a kocka el van vetve, a szerepeket máris leosztották, és a Szociálliberális Unió (USL) simán megnyeri a parlamenti választásokat, akkora fölénnyel, hogy kényelmes parlamenti többséggel, mindenféle kényszerű koalíciózás nélkül, nyugodtan kormányozhat. Így aztán Liliomfi és társai derűsen várják a karácsonyt, biztosra véve, hogy december hava elhozza számukra a hőn áhított hatalmat: nem időlegeset, nem megbízottat, nem átmenetit. Lehet, hogy túl korán ittak a medve bőrére? Hiszen, ha kicsit odafigyelünk, láthatjuk, hogy például a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetőjének vagy akár a főügyésznek a kinevezésébe nem nagyon szólhatnak bele: a háttérből húzogatja a szálakat az elnök, Brüsszel, és ki tudja még ki, akire így hirtelenjében nem is gondolhatnánk. Így „buktathatták” felfele, hogy csupán egyetlen példát említsünk, Európa fővárosába Codruţa Kövesit, Románia képviselőjeként. Ám ami az Oltchim privatizációs tragikomédiája során történik, az sem a kormánynak használt, inkább a zéró tévé populista tulajdonosa malmára hajtotta a vizet.
De történnek még ennél is érdekesebb dolgok magában a kormányban, ami arra utal, hogy a miniszterelnököt valójában nem veszik komolyan a kabinet tagjai sem. Legkézenfekvőbb példa a minapi eset. Miután a pár hónapja fungáló kormány feje szinte naponta szajkózza, hogy az elkövetkező időszakban nem növelik az adókat, kiderült, hogy munkatársai a tudta és beleegyezése nélkül „sumákolnak”. Ugyanis állítólag meglepetéssel konstatálta, hogy a pénzügyminisztérium honlapján megjelent egy kormányhatározat-tervezet, amely 16%-kal növelné a helyi adókat, illetékeket és büntetéseket. Egyesek szerint az említett tárca szakemberei a miniszterelnök háta mögött akarták életbe léptetni az adótörvénykönyv egy régebbi kitételét, amely szerint a lakosságra kirótt adókat háromévenként az inflációhoz kell igazítani, s mivel 2010-2012 között az infláció átlaga valamivel tizenhat százalék fölött volt, úgy gondolták, az adófizető és szavazópolgárok nyakába sózzák ezt is, a költségvetési hiányt kompenzálandó.
Az intézkedés megfelel a törvény betűjének, csakhogy egy olyan országban, ahol éppen a hatóságok tehetetlensége, érdektelensége, gazembersége miatt jutott a lakosság a létminimum peremére, kimondottan erkölcstelen és embertelen. Főleg most, télelőn, amikor a gáz- és egyéb számlák rémétől retteg.
Az ellenzékiek sem állnak jobban: a demokraták abban reménykednek, hogy Băsescu újra „megmenti” őket, a kisebb pártok összevissza „szövetkeznek”. És még hátravan a kormányalakítás. Érdekes színjáték várható tehát decemberben. Persze, ha kibírjuk addig.
