A szárazság megtizedeli a termést

A jó ideje tartó szárazság miatt veszélyben van a termés – panaszolták ottjártunkkor a murokországi gazdák.

Fotó: Nagy Tibor

A jó ideje tartó szárazság miatt veszélyben van a termés – panaszolták ottjártunkkor a murokországi gazdák. Az utóbbi évek szélsőséges időjárása ellenére – hol víz alá kerültek a termőföldek, hol pedig hetekig tartó szárazság károsítja fáradságos munkájuk gyümölcsét –, az alsó-nyárádmenti gazdák nem adják fel, hiszen számukra a zöldségtermesztés jelenti a megélhetést. Ebben a helyzetben van a Dózsa György községbeli Dávid Mihály és családja is, akiket a hagyományos őszi zöldségkiállításról nagyon sokan ismernek, minden alkalommal ízlésesen feldíszített asztalon kínálják mutatós termékeiket.

– Ha hamarosan nem esik eső, nem lesz jó termés – panaszolta ottjártunkkor Dávid Ágnes, Dávid Mihály 81 éves édesanyja, aki a mai napig lelkesen segédkezik a kerti munkában, miközben megmutatta a kiszáradt talaj mély repedéseit. – Amikor esett, szépen fejlődésnek indultak a zöldségek, de most alulról szárad meg a zöldpaszuly. Öntözésre nemigen van lehetőség, félő, hogy odavész minden, amiért hónapok óta dolgozunk – mondta sajnálkozva a nyugdíjas nő, aki érkezésünkkor éppen fokhagymakoszorút font, hogy fia másnap vihesse a piacra.

Rendelésre laska, zakuszka, paradicsomlé

Dávid Mihály és családja összesen másfél hektáron termeszt zöldségeket, 25 áron krumpli, 30 áron hagyma, emellett káposzta, spenót, paradicsom, paprika is terem a birtokukban lévő területeken. – A családunkban hagyomány a piacra termelés, ebből élünk. Már a '80-as években, amikor még a vásárhelyi számológépgyárban dolgoztam, hajnali 4 órakor vittem édesanyámat a medgyesi piacra, azután mentem dolgozni. Egy idő után már nem volt kifizetődő a medgyesi piac, ezért Dicsőben próbálkoztam ahol mára megvan a kialakult vásárlóköröm. Általában 50-60 kötés murokkal, 100 kiló hagymával, 30-40 kiló paradicsommal megyek heti három alkalommal. Sok esetben rendelésre viszem az árut, amire van igény, például kérnek kifőzött paradicsomlevet, vagy 80 üveg zakuszkát, házilag készített laskát, vagy 50 kiló káposztát. A tárkony iránt is nagy a kereslet, előfordult, hogy egy nap nyolcvan kötéssel adtam el. De sajnos nem ez a jellemző, az emberek nagy része kis mennyiséget vásárol, három-négy darab murkot a levesbe, pár darab paradicsomot – számolt be a gazda, majd hozzátette: a nagyáruházak elszippantják a vásárlók egy részét a piacozó termelőktől, ugyanis sok esetben az ott kapható, külföldről behozott áru mutatósabb és mások számára pedig gyakran szempont, hogy a nagyáruházban étkezési jegyekre egyúttal a zöldséget is beszerzik.

Kifizetődő a piacozás

Minden nehézség ellenére Dávid Mihály határozottan állítja: ha az ember kitartóan végzi a dolgát, az meghozza a gyümölcsét, a gazdálkodásból igenis meg tud élni egy család. – Természetesen sok a munka, hiszen reggel 5-kor kelünk, hogy induljunk a piacra, az előző nap elő kell készíteni az árut, megdolgozni a földet. Emellett a piacozás kiadásokkal jár, mivel egy évre 460 lejbe kerül az asztal bérlése, amit már januárban ki kell fizetni, emellett mérleget bérelni, valamint a benzin Dicsőig minden alkalommal 50-60 lej. Nem kevés, de így, hogy az embernek megvan a vásárlóköre, ilyenkor, amikor szezonja van a zöldségnek, egy alkalom-mal háromszáz lejt megkeresek, hetente hét-nyolcszáz lejt hoz a konyhára a piacozás – magyarázza a nyárádmenti gazda, aki érdeklődésünkre elmondja, hogy a marosvásárhelyi piacokra nem is pályázik, mert nagyon nehéz a termelőknek asztalhoz jutni.