2024. july 7., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szakrális földrajz, ősi szimbólumok

Szent földünk rajza – hogyan látta Szent István az országot: e címmel, illetve alcímmel tartott előadást a múlt hét folyamán Marosvásárhelyen Balla Ede Zsolt székelyudvarhelyi kutató és író.

Szent földünk rajza – hogyan látta Szent István az országot: e címmel, illetve alcímmel tartott előadást a múlt hét folyamán Marosvásárhelyen Balla Ede Zsolt székelyudvarhelyi kutató és író. A Jókai utcai Diakóniai Otthon Bocskai-termében, teljes telt házas közönség előtt a környezetvédelemmel, szociológiával, vidékfejlesztéssel egyaránt foglalkozó előadó értekezése során elsősorban a szakrális földrajz világképéről, illetve eleink tájról való gondolkodásáról beszélt, mint mondta, számára mindig a közösség és a táj volt a legfontosabb. Tíz éve találkozott a magyar kultúrának azon szegmensét ápoló irányzattal, amely alternatív, de ősi és élő hagyományokon alapszik, és azt hirdeti, hogy az embernek a természettel összhangban kell élnie.

– Erre a két legjobb példa az alföldi ártéri gazdálkodás modellje, valamint a székely rendtartó falvak közösségei. Ma a rendbontás felé mozdult el a világ, a fogyasztói társadalom mindent elfogyasztott, és pusztulást okoz. Ennek kiegyensúlyozására rendelkezésünkre áll e csodálatos hagyomány. Eleink anyaföldként és nem erőforrásként tekintettek a Földre. Tudták, hogy nem véletlenül születtünk, hogy küldetésünk van. Helyesen és helytelenül viselkedhetünk a világban, e fogalom lelki, szellemi töltettel is rendelkezik. A helyek a test és lélek számára rendkívül fontosak. A szakrális földrajz azt tanítja, hogy az ember miként élhet helyesen. Idegen helyen nem tudunk helyesen viselkedni: a tájjal is csak akkor tudunk személyes kapcsolatot kialakítani, ha az otthonná válik. De ehhez meg kell ismernünk a szülőföldet. Azt is, hogy abban milyen lelkiség és erő nyilvánul meg. A szakrális földrajz úgy tartja, hogy vannak közhelyek és szent helyek. Utóbbiak olyan helyek, amelyekből ki tud sugározni az ima ereje, és téren, illetve időn kívüli tulajdonságokkal rendelkezik. Itt másként működik az idő és a tér élménye, a mozdulatlanság-öröklét dimenziója uralkodik. A közhelyeken minden forog, folyamatos pörgésben van. A Föld tengelypontjai mozdulatlanok. A szakrális helyek sajátja az isteni dimenzió, aki ebből kilép, az a poláris világba kerül. A Szent Korona felülnézeti képe is ezt szimbolizálja: a teremtő köldöke, a világfa, a központból kiáradó teljesség, a négy fő irány, az idő négy pontja. A négy apostol a négy elemi minőség – víz, tűz, föld és levegő – szimbóluma is. A központ az ötödik elem, a szerelem szimbóluma. Ezek építik fel a világot, amely, miután kiélte magát forrásában, vissza akar térni a Teremtőhöz. A tér és az idő kerek: körbenézünk a világban, körtapasztalatunk van. Minden, ami létezik, ebben a körben létezik, és minden fény által létezik. A magyar hagyomány szerint a kiáradó világosság minőségei az Úr Krisztushoz társulnak. A Magyar Királyság a Megváltó születésnapján jön létre. Szent István egyszerre kötötte a világ világához – a Megváltóhoz – és a virág virágához – a Megváltó édesanyjához, Máriához – királyságát. A Kárpát-medence csak akkor lesz képes újra magára találni, ha e két minőség ismét megjelenik.

A szakrális földrajz körkereszt típusú szerkezettel rendelkezik, a tudományos földrajz háló típusúval. Előbbi a minőségeket fejezi ki, utóbbi a számokat. Lényegi és igen fontos különbség, hogy a tudomány a tájékozódási pontot északra helyezi. Ott hűvösség van. A szakrális földrajz nem északnak tájolja a világot – tájékozódunk, orientálódunk –, hanem keletnek. Ott születik a világ, ebben a minőségben a fényesség, a meleg, a szeretet nyilvánul meg. A templomokat, szentélyeket ezért tájolták keleti irányban. Mindez egy élő rendszert alkot, amely megadja a természetben a mozgásteret. A Kárpát-medence kulturális, de földrajzi értelemben is üzenetet hordoz. Európa kellős közepén van. Egy Keletről érkezett, de Nyugatba öltözött nemzet foglalta el. A Képes Krónika szimbolisztikája képessé tette a királyt arra, hogy átlássa a világ helyzetét. Lapjain a Keletet a szablya, a megújulás, a szabály jelképezi. A Nyugatot a tőr – a Nyugat betör ebbe a világba. Nem véletlenül áll a legtöbb kővárunk a nyugati országrészeken. A mi hazánkban a legnagyobb uralkodási minőség nem a választott király, hanem a Szent Korona. Amelyet az első Habsburg uralkodó ellopott. A krónika képein láthatjuk, hogy a nyugati tőr nem a királyt, hanem a Koronát célozza. Amit középre helyezek, akörül forog a világom. A Kárpát-medence Európa közepén van. Ez a teljesség üzenetét hordozza. Az összes európai éghajlat, szinte a teljes állatvilág jelen van benne. Mintha találkozási pont lenne. Altalajkincsekben szintúgy bővelkedik, és a Földön még egy ilyen tökéletesen zárt hely nincs. Olyan központ, ahol a teljesség megtalálható. E teljességet a mag szimbolizálja: a Teremtő magot hozott létre a Földön. Szokták mondani, hogy a Kárpát-medence átjáróház, de nem az. A természetben ami fontos, az védelmet kap. Egyszerre szellemi, lelki és az élet megőrzésére szolgáló központ. Ezért csak az a nemzet tudja irányítani, amely a mag erejét magában hordja. Ez pedig a mag népe, a magyar. A vezérlő elv a mag-erő elve, és láthatjuk: a magyaron kívül az ismert történelem folyamán senki sem tudta huzamosabb időn keresztül a Kárpát-medencét uralni – mondta előadása során Balla Ede Zsolt, aki a továbbiakban kitért a szent földrajz poláris erőtereire, az Erdélyi-medencére mint a Kárpát-medence kis mására, a szakrális földrajz központjainak erejére, a körkereszt jellegű szerkezet fontosságára, szimbolisztikájára egyaránt.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató