2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Strasbourgi EP-plenáris ülés

A 2020 utáni költségvetés, illetve a Brexit utáni kétoldalú kapcsolatok, a legszegényebb régiók támogatása és nem utolsósorban az újságírók biztonsága a legfontosabb pontjai az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésének. 

A 2020 utáni költségvetés, illetve a Brexit utáni kétoldalú kapcsolatok, a legszegényebb régiók támogatása és nem utolsósorban az újságírók biztonsága a legfontosabb pontjai az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésének. 
Az EU-nak növelnie kell a kutatásra, fiatalokra és kisvállalkozásokra fordított összegeket – olvasható az EP tárgyalási mandátumát összefoglaló tervezetben, amiről ma vitáznak és szerdán szavaznak a képviselők. 
A következő többéves pénzügyi keret (MFF) továbbra is szolgálja a mezőgazdaságot és a regionális politikát, de a védelem, biztonság vagy a migráció területén jelentkező új kihívások kezelését is lehetővé kell tennie, és kell tudnia orvosolni a Brexittel járó bevételkiesést is, áll a tervezetben. 
Az új költségvetéshez az EP jóváhagyására is szükség van. „Nem képzelhető el megállapodás anélkül, hogy előrelépés születne a saját források területén” – vagyis a bevételekben, figyelmeztetnek a képviselők.
Egy másik állásfoglalásban az EP a fokozatosan bevezetendő új források – a pénzügyi 
tranzakciós adó, környezetvédelmi adók, a digitális szektorból származó bevételek – és párhuzamosan a nemzetállami hozzájárulás csökkentése mellett érvel. 
Az uniós költségvetés több mint 94%-a a polgárokat, régiókat, városokat, gazdálkodókat szolgálja, az EU adminisztratív költségei a bü-dzsé 6%-át teszik ki, aminek a fele megy fizetésekre (forrás: Európai Bizottság).
A két állásfoglalás az EP hivatalos véleménye a májusban érkező bizottsági törvényjavaslathoz. A Parlament szeretné azonnal elkezdeni a tárgyalásokat, hogy még a 2019-es választások előtt létrejöhessen a megállapodás. Vita: március 13., kedd, szavazás: március 14., szerda 
Brexit: az EP véleménye a jövőbeni kapcsolatokról 
A Brexit utáni kétoldalú kapcsolatokat vázoló állásfoglalásról vitázik ma és szavaz szerdán az EP a márciusi 22-23-i uniós csúcs előtt. 
A tervezet szerint a jövőbeli kapcsolatok szempontjából egy társulási megállapodás lenne a megfelelő forma. A javaslat hangsúlyozza továbbá, hogy az EU-nak nem véletlenül vannak közös szabályai, törvényei – még a legszorosabb kapcsolatban álló harmadik ország sem élvezhet olyan jogokat, mint egy tagállam. A tagállamok a márciusi csúcson fogadják el a jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat.
Vállalati adózás
Az uniós társasági adórendszer alapos átszabását javasolja az EP, hogy a cégek ne költözhessenek alacsony adót kivető országokba. A reform két jogszabályt érint, és egy világos, tisztességes és egységes adórendszer létrehozását célozza. A legfontosabb javaslatok között szerepel, hogy a cégek ott fizessenek adót, ahol a profitot termelik, de vannak benne adóharmonizációs lépések és fejlettebb adóhátralék-számítási módszerek is.Vita: március 14., szerda, szavazás: március 15., csütörtök.
Az újságírók biztonsága és az uniós pénzek szlovákiai felhasználása 
Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása nyomán az újságírók biztonságáról vitázik szerdán a Parlament. A vita kitér az uniós pénzekkel kapcsolatos állítólagos visszaélésekre, valamint a szervezett bűnözés és a szlovák politikusok kapcsolatára, amit Ján Kuciak tárt fel a cikkeiben. Az EP március 7-én delegációt küldött Szlovákiába. A februári brüsszeli plenáris ülés kezdetekor Tajani elnök egy perc csendet rendelt el a megölt oknyomozó újságíró emlékére, és gyors és hatékony vizsgálatot követelt. Vita: március 14., szerda, szavazás: az áprilisi plenárison.
António Costa portugál miniszterelnök az EU jövőjéről 
A portugál kormányfő a harmadik uniós vezető, akivel az EP szerda reggel az EU jövőjéről vitázik. 
António Costa korábban szocialista EP-képviselő és alelnök volt, mielőtt lemondott, hogy belügyminiszter legyen. Nyolc évig volt Lisszabon polgármestere, 2015 novembere óta miniszterelnök. Antonio Tajani és António Costa közös sajtótájékoztatót tart a vita után.
Az áprilisi plenárison Emmanuel Macron francia elnök fog felszólalni. 
Amerikai vámok az acélra, alumíniumra – az EU válasza
Cecilia Malmström uniós biztossal vitatja meg az EP az amerikai védővámokat szerdán. Donald Trump elnöknek az acél- és alumíniumimportra kivetett vámjai, az ellenlépések, ezek hatása a munkahelyekre, árakra és befektetésekre, valamint a korrekciós lépések lesznek a vita fő témái. Az EP szakbizottsága határozottan elítélte az amerikai lépést, és támogatásáról biztosította a bizottságot a nemzetközi kereskedelmi joggal összhangban álló ellenintézkedések kapcsán. 
Egy másik szerdai vitában a spanyol olajbogyóra kivetett amerikai vámról és az esetleges ellenintézkedésekről faggatja az EP a bizottságot. Szavazás: március 15., csütörtök.
Legszegényebb uniós régiók: ambiciózus támogatás és egyedi stratégia kell
A régiók közötti együttműködést segítő projektek és finanszírozásuk maradjon prioritás, az uniós büdzsé megszorításainak ellenére is – kérik a képviselők. A regionális fejlesztésért felelős szakbizottság tagjai szerint a nemzeti állami beruházások visszaesése az alacsony jövedelmű, elmaradottabb régiókat sújtja, amelyek a gazdasági és pénzügyi válság következményei miatt már így is nehéz helyzetben vannak. A képviselők szerint kulcsfontosságú az ilyen régiók megfelelő pénzügyi támogatása, de emellett szükség van egyedi, az adott régióra szabott stratégiára is, hogy valóban fel tudják számolni a problémákat, és jobb lehetőségeket kínáljanak az ott élőknek. 
Az Európai Bizottság 2017 októberében tette közzé a gazdasági növekedés, illetve a jólét tekintetében lemaradó régiókról szóló jelentését, amelyben a 47 legszegényebb uniós régióra fókuszál, összesen 8 tagállamban. 
Ezek az alacsony növekedésű régiók, amelyek GDP-je megközelíti az EU-s átlagot, de a növekedési ráta nagyon alacsony (Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália), valamint az alacsony jövedelmű régiók, amelyeknek GDP-je alacsony, de ígéretes növekedési tendenciát mutatnak (Magyarország, Románia, Bulgária és Lengyelország). A legszegényebb régiókban mintegy 83 millió lakos,
vagyis az EU lakosságának egyhatoda él (32 millió alacsony jövedelmű régióban és 51 millió alacsony növekedésű régióban).
Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató