2021. január 16., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Csak három hete foglalta el a hivatalát, de már mindenki azt várja Soós Zoltán polgármestertől, hogy varázsütésre megoldja Marosvásárhely húsz éve szőnyeg alá söpört gondjait. A szétvert sportélet újjáélesztése csak az egyik ezek közül, és egyes vélemények szerint nem is a legfontosabb. Pedig a sport legalább olyan lényeges szerepet tölt be az életminőség biztosításában, mint az utcák sima aszfaltburkolata, a gördülékeny ügyintézés, vagy a minőségi tömegközlekedés. Ezért örömmel állapíthattuk meg, hogy ezt Soós Zoltán sem látja másként, amikor a város sportjának állapotát felmérő interjút kértünk tőle. A beszélgetés harmadik, befejező részét olvashatják az alábbiakban.

– A nyár legnagyobb botránya a marosvásárhelyi sportban az volt, amikor a kézilabdacsapat edzői, akik ezt a szakágat felfuttatták, mindenestől szedték a sátorfájukat és Besztercére igazoltak. Milyen jövőt lát a kézilabdának a városban?

– Mint minden más tönkretett sportág esetében, meg kell beszélni ezekkel az edzőkkel, hogy hajlandóak-e visszajönni Vásárhelyre. Mi megkezdtük az adósságok törlesztését, már 300 ezer lejt kifizettünk, tehát nagyjából a tartozások tíz százalékát. Ezt három hét alatt tettük meg, az év végéig az adósságok egyharmadát rendezzük. Úgy számolunk, hogy körülbelül májusra a teljes tartozást felszámoljuk. Ez pedig egy minimális tárgyalási feltétel a város részéről, hogy vegyenek komolyan minket. Sajnos, ezt megörököltük, el tudjuk mondani az edzőknek, sportolóknak, hogy ez nem a mostani városvezetés hibája, mi azt szeretnénk, ha a város sportélete ismét olyan lenne, mint volt a régi szép időkben, amikor Vásárhely a különféle sportágakban a legjobbak között volt Románia-szerte. Ennek része lesz a kézilabda is, a kosárlabda is, a labdarúgás is nyilván, amelyet a város anyagi keretéhez mérten tudunk támogatni. Azt megígérhetem azonban, hogy ha jól indulnak ezek a sportágak, akkor egy-két-három éven belül az első ligában fognak játszani, és ha jelentős a szponzori támogatás, akkor meg tudjuk jelentősen növelni a város támogatását is. Ez pedig már nem a városi költségvetést fogja terhelni, hiszen, amint mondtam, olyan elvek lesznek, hogy az élsportolók esetében maximalizált bérekkel fogunk dolgozni, azon felül pedig szponzorpénzekkel lehet játékosokat ide szerződtetni. Úgy gondolom, hogy a közpénzek felhasználásának a legfontosabb feltétele a transzparencia, és minden vásárhelyinek tudnia kell, hogy ha egy játékos 50000 eurót keres, az nem a mi zsebünkből megy.

– Vannak a kisebb sportágak, mint a teremfoci, vagy női foci, amelyeket könnyen, kis pénzből lehet magas szintre fejleszteni...

– Így van, ezt szeretnénk mi is, hiszen a futsal például egy évtizeden át Vásárhelynek az ékköve volt. Tárgyalni fogunk a sportág képviselőjével, az adósságok kifizetése folyamatban van, a csapat most is működik, és azt szeretnénk, hogy megmaradjon.

– A végére marad a legnagyobb falat, hiszen nyilvánvaló, hogy ezt a város nem fogja tudni egyedül fenntartani, és ez a labdarúgás. Hogyan látja enne a jövőjét?

– Ami a labdarúgást illeti, közös konstrukcióban gondolkodunk. Nem titok, hogy voltak és lesznek egyeztetések a Puskás Akadémiával, szeretnénk, hogy a marosvásárhelyi futball visszakerüljön arra helyre, amely megilleti. A jövőben akár Bölöni Lászlónak is szerepe lehet ebben, de nyilván ő dönti el, hogy ebben részt szeretne-e venni. A konstrukció szerves része a stadion újragondolása és újjáépítése. Nagyjából az akadémiával való tárgyalásoknak az volt a lényegük, hogy integrálnánk valamennyi városi sportklubot, amely labdarúgással foglalkozik, az MSE-től kezdve a Vulturii-ig vagy a Kinderig. A Városi Sportklub elsősorban a 16 év fölötti korosztállyal foglalkozna, ezt támogatná infrastruktúrával, kiszállással, felszereléssel és egy meghatározott bérkeretettel, azon felül mindent nekik kell biztosítani. Én azt szeretném, hogy egyetlen élcsapat legyen a városban, hiszen többet nem lehet eltartani, és abban bízom, hogy ennek a mandátumnak a végére már legalább a 2. ligában lesz Marosvásárhely. És akkor tudunk gondolkodni azon, hogy milyen módon próbálkozhatunk meg az 1. ligával. Ez nem kis feladat, hiszen az 1. liga nagyon sok pénzbe kerül, tehát ki kell találni egy stratégiát, hogy ennek a támogatására honnan lesz pénz. Ebben a sportágban azonban meg lehet találni a szponzorokat, és Marosvásárhelynek hál’istennek elég egészséges vállalkozói bázisa van, amelyek hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy ezt a csapatot fenntartsák.

 –  A polgármesteri hivatalnak vannak eszközei arra, hogy ösztönözze a vállalkozókat a sport támogatására?

– Gondolkodtunk már azon, hogy adókedvezményeket biztosítunk azoknak a cégeknek, amelyek az élsportot hajlandók támogatni. Nagyobb értékben persze, nem a pár ezer eurós tételekről beszélünk. Ez valamilyen szinten ösztönözné őket. Nyilván, kell a támogatóknak a sport iránti elkötelezettségük is, mert annyit nem tudunk biztosítani, amennyi a támogatással kiesik. De ezeknek a sportágaknak viszonylag nagy a reklámértékük. Egyelőre azonban csak annyit tudok mondani, hogy egyszer jussunk oda, és akkor majd meglátjuk, hogyan tovább. Mi tényleg azt szeretnénk, hogy a közpénzt ne herdáljuk el, hanem hatékonyan használjuk fel.

A városvezető szerint Bölöni Lászlónak is szerepe lehet abban, hogy a marosvásárhelyi futball visszakerüljön arra helyre, amely megilleti