Soha nem látott árvíz a Dunán

Meghosszabbítja a magyar parlament a dunai árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzetet.  

Árvízi védekezés homokzsákokkal Budapesten, hátérben a Lánchíd 2013. június 9-én. A fővárosban este 895 centiméter közelében tetőzött a Duna. - Fotó: MTI

Meghosszabbítja a magyar parlament a dunai árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzetet. Budapesten vasárnap reggel 885 centiméter volt a vízszint, 18 és 24 óra között várták a tetőzést, az eddigi 860 centis rekordot meghaladóan, 895 centiméternél. A következő két napban éri el a legmagasabb szintet az árhullám Budapestnél.

OKF: hat megyéből 1200 embert telepítettek ki eddig

Hat megye 28 településéről 1200 embert telepítettek ki eddig, és 44 utat kellett lezárni a Duna áradása miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vasárnap délelőtt az MTI-vel. A fővárosban eddig 215 embert kellett kitelepíteni, közülük 46-ot a III., negyvenet a IV., 97-et a XIII., kettőt a IX., harmincat pedig a XXI. kerületből.

Az OKF közleményében tudatta azt is, hogy a Belügyminisztérium már megkezdte az árvízi károk felmérését azoknál az önkormányzatoknál, ahol a védekezés költsége jelentősen meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit, ezeket a költségeket ezért a vis maior keretből fizetik majd.

Az OKF közleménye szerint a Duna áradása miatt öt megyében huszonnégy településrész maradt áramszolgáltatás nélkül, ez 1783 fogyasztói helyet érintett. Komárom-Esztergom megyében négy településen tizenhét fogyasztónál nincs gázszolgáltatás.

Két megyében négy településrész maradt vízszolgáltatás nélkül, ami több mint ötezer fogyasztót érint. Hat megyében huszonnyolc településről 1200 embert telepítettek ki, őket önkormányzati befogadóhelyen és lakásokban, valamint rokonoknál helyezték el.

Meghosszabbítják a vészhelyzetet

Meghosszabbítja a parlament a dunai árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzetet – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap reggeli esztergomi sajtótájékoztatóján.

A Budapesthez közeledő árhullámról szólva a kormányfő azt mondta, hogy döntő két nap következik, mert olyan helyen lesz árvízi veszély, ahol a legtöbb ember él, és a legtöbb érték van veszélyben, „tehát most kell még minden erőnket összeszedni”. Hangsúlyozta, hogy haláleset továbbra sem történt, senki sem sérült meg, eltűnt emberről nem érkezett bejelentés.

A hét elején kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról szólva közölte: a budapesti árvíz levonulásához hét-nyolc napra lesz szükség, ami azt jelenti, hogy június 17-18-án apadhat 650 centiméter alá a Duna vízszintje, és hagyhatja el a víz a rakpartokat.

Eközben Nagybajcsnál megindult az apadás, szombaton 23 órakor 887 centiméter volt a vízszint, 20 centiméterrel alacsonyabb a hajnali tetőzésnél. A Belügyminisztérium vízügyi honlapja szerint vasárnap tíz órakor 856 centimétert mértek.

Győrújfalunál és Komáromnál is csökkent a vízszint, Nagymaroson viszont ismét betört a Duna a Váci utcába, a víz több házat kerített körbe, a lakókat kimenekítették. Petrovics László, Nagymaros polgármestere reggel azt mondta, hogy az előrejelzések szerint a településnél már tetőznie kellett volna a Dunának, ám a folyó tovább árad, most 750 centiméternél tart, és nem tudni, mekkora magasságnál „áll meg”.

Szobnál vasárnap reggel 6 órakor 732 centiméteres rekordvízállásnál tetőzött a Duna – tájékoztatta a Pest megyei város polgármestere az MTI-t. Remitzky Zoltán elmondta, hogy elég erős a gát a településen, így reményeik szerint váratlan esemény már nem lesz.

Biztosan állnak a gátak Budapesten, vasárnapra virradóra sem a Római-partról, sem a Margitszigetről nem érkezett jelentés a nyúlgát hibájáról, megrongálódásáról – közölte a Fővárosi Védelmi Bizottság az MTI-vel. A Duna vízszintje már mindkét területen elérte a homokzsákokból rakott védvonalat.

A fővárosban szombaton éjjel 976-an teljesítettek szolgálatot, köztük tűzoltók, rendőrök, katonák, polgárőrök, illetve a Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei. A margitszigeti, több mint 4000 méter hosszú és a római-parti 3600 méter hosszú árvízi védvonalat állandó járőrszolgálattal, méterről méterre ellenőrzik. Csurgások, szivárgások előfordultak a mentett oldalon, de ezek nem veszélyeztetik a gát műszaki állapotát – áll a közleményben.

Hende: a tartalékosok nélkül nem lehetne ilyen intenzív az árvízi védekezés

Jelenleg több mint 7 ezer katona dolgozik az árvízi védekezésben, a tartalékos állomány nélkül a honvédség nem tudna ilyen erővel és ilyen intenzitással részt venni a munkákban – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap Szentendrén, miután árvízi szemlét tartott a Dunakanyar legveszélyeztetettebb részein.

A miniszter azt követően, hogy bejárta Szentendrét, Leányfalut, Tahitótfalut és Dunabogdányt, úgy nyilatkozott: rendkívül lelkes és szervezett munkát tapasztalt, s mind az erők, mind az eszközök rendelkezésre állnak.

Hende Csaba elmondta, hogy a Dunakanyarban vasárnap reggel hat órára egy 700 fős tartalékos egységet alakítottak ki, amelyet a riasztástól számított egy órán belül a térség bármely pontján be tudnak vetni. Az apadás most indult meg, remélhetőleg 36 óra múlva ez a térség kikerül a veszélyzónából – tette hozzá.

A tárcavezető közölte, a honvédség valamennyi helyszínen jelen van, a védekezésben több mint hétezer katona és több mint nyolcszáz honvédségi eszköz tevékenykedik, de további jelentős tartalékok vannak mind emberi erőben, mind eszközben.

Hozzátette: a fő figyelmet most a budapesti veszélyeztetett területekre fogják fordítani, vasárnap estétől a védekezés súlypontja oda helyeződik át.

Emberi számítás szerint a főváros átvészeli az árhullámot

Emberi számítás szerint Budapest át fogja vészelni a mostani rendkívül magas árhullámot, és további kitelepítésekre már nem lesz szükség – közölte Budapest Főváros Védelmi Bizottságának elnöke vasárnapi, az újpesti partszakaszon az aktuális árvízi helyzetről tartott sajtótájékoztatóján.

Pesti Imre elmondta, ahogy korábban jelezték, este 896 centiméter körül tetőzik Budapesten a „minden idők legnagyobb árhulláma”. Várakozásaik szerint a vízállás hétfő délelőtt Budapest térségében már csökkenni fog, és szerdától jelentős apadásra lehet számítani.

Közölte, a város belső részének támfalait korábban úgy építették meg, hogy tízméteres vízállásnál is megvédje a lakókat, a mélyebben fekvő területek árvízi jelenségeit pedig kezelni tudják. Úgy fogalmazott, attól, hogy a gát nem elég magas, nem kell félni,
„gyakorlatilag szinte nincs esély arra, hogy gátszakadás történjen”.

Pesti Imre szerint minden alap megvan arra, hogy bízzanak abban: a megépített nyúlgátak bőven kilenc méter feletti vizet is képesek megfogni. Jelezte ugyanakkor, hogy egy ilyen rendkívül magas árvíz mellett minden előfordulhat, „a természet erői felett nem tudunk uralkodni”.

Pesti Imre közölte, úgy látják, további kitelepítésekre nincs szükség, de fel vannak készülve arra, hogy szükség esetén több ezer embert is elhelyezzenek.

Kritikus a helyzet az Elbán, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában már apad a folyók többsége.

Kitelepítenek 23 ezer embert Magdeburgból

Kitelepítenek 23 ezer embert a németországi Magdeburgból az Elbán levonuló árhullám miatt – döntötte el vasárnap az árvízi védekezést irányító stáb.

A Szász-Anhalt tartományi főváros térségében 40 kilométer hosszúságú szakaszon tetőzik az árhullám, ami várhatóan több napon keresztül rendkívüli megterhelésnek teszi ki a várost védő gátakat, ezért a folyóparthoz közeli negyedek lakosságát elővigyázatosságból evakuálják.

A több mint 200 ezer lakosú városban 2800 ezer embert már korábban biztonságba helyeztek. Az Elba vízállása vasárnap elérte a 750 centimétert. A 2002-es árvíz idején a csúcsérték 672 centiméter volt. Az átlagos vízállás június elején 2 méter körül van.

Kritikus a helyzet az áradó Elba és áradó mellékfolyója, a Saale találkozásánál is, a térség több településéről összesen nagyjából 10 ezer embert kellett kitelepíteni. Nehezíti a védekezést, hogy gátrobbantásokkal fenyegető levél érkezett több lap szerkesztőségéhez, és a hatóságoknak ezért még a lehetséges terrorveszély elhárításával is törődniük kell. A ismeretlen szerzőjű levél szerint a „németellenes antifasiszta árvízi brigádok” nevű, ugyancsak ismeretlen szervezet több szász-anhalti gátnál helyezett kilátásba robbantásos merényletet.

Bajorországban a Duna apad, az árvíz sújtotta térségekben elkezdődött a károk felmérése és a takarítás. Passauban 800 épületet rongált meg az árvíz. A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének első becslése szerint az árvíz eddig több mint 11 milliárd euró nemzetgazdasági kárt okozott.

Lassan apad a Moldva és az Elba Csehországban, de a heves esőzések következtében több kisebb folyó, patak megáradt és medréből kilépve helyi árvizeket okozott. Az országos árvízvédelmi hatóság vasárnap déli helyzetjelentése szerint a Moldván és az Elbán már csak öt helyen van harmadfokú, tehát a legszigorúbb árvízkészültség. Továbbra is magas, és veszélyes az Elba vízszintje Melníkben, Ústí nad Labemben és Decínben. A további két veszélyes hely a Moldva dél-csehországi szakaszán van. Az országszerte érezhető közlekedési gondok péntektől vasárnapig alig enyhültek.

Változatlanul állandó megfigyelés alatt tartották a gátakat a hét végén a Duna szlovák határhoz közeli szakaszán Ausztriában, de már itt is megkezdődött az árvíz utáni takarítás és helyreállítás.

Vasárnap reggelre is csak lassan apadt a Duna Hainburgnál, az osztrák-szlovák határtól tizenöt kilométerre nyugatra, de már itt is megkezdődött a takarítás és helyreállítás. A vízállás vasárnap kora reggel 625 centiméter volt, öt órával korábban ennél húsz centiméterrel állt magasabban.

A település egy részét még korábban elöntötte a Duna és a talajvíz, de a víztömeg továbbterjedését sikerült megakadályozni. A közeli Gänserdnorfnál korábban szintén meggyengült és aggodalmat okozott egy gát, de nem szakadt át.

Sehol sem áradt tovább és a legtöbb helyen már folyamatosan apadt a Duna Szlovákiában vasárnap reggel, a folyó vízszintje Révkomáromnál lassan, de folyamatosan csökkent, Párkánynál pedig már hajnal óta nem emelkedett.

Révkomáromnál a Duna vízszintje szombaton délután 888 centiméteres vízállás mellett érte el maximumát, majd néhány órás tetőzés után éjszaka apadni kezdett. A folyó vasárnap reggel hét óra után 883 centiméteren állt, ez azt jelzi, hogy a város lakói lassan fellélegezhetnek, mivel úgy tűnik, túl vannak a nehezén.

Párkánynál vasárnap hajnalban, 812 centiméternél megállt a Duna vízszintjének emelkedése, s azóta stagnál. A folyó tetőzésének szintje a várakozások szerint alakult, bár a vízszint több mint háromszorosa volt a szokásosnak, a fémlapokkal megemelt és homokzsákokkal megerősített gát kiállta az árt, különösebb gondok nem merültek fel.

A pozitív fejlemények ellenére a nyitrai kerületben, amelyhez Révkomárom és Párkány is tartozik, az intézkedés visszavonásáig továbbra is érvényben marad a pénteken elrendelt rendkívüli helyzet és harmadfokú árvízvédelmi készültség, a gátakat is tovább őrzik a hatóságok által odavezényelt katonák, rendőrök, tűzoltók és önkéntesek.

Pozsonynál is tovább apadt a Duna, vasárnap reggel 813 centiméteren állt a víz, azaz több mint két méterrel esett vissza a csütörtök éjjel elért maximumához képest, de még mindig kétszerese a szokásosnak.