2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Erőteljes és ügyesen repülő madarak, hozzátartoznak a tengerpart képéhez. Az olyan szakaszokat kedvelik, ahol homok és rothadó tengeri moszatok vannak. 

Ezüstsirály (Larus argentatus)


Erőteljes és ügyesen repülő madarak, hozzátartoznak a tengerpart képéhez. Az olyan szakaszokat kedvelik, ahol homok és rothadó tengeri moszatok vannak. A nyílt tengeren már nem olyan gyakori a látványuk. Sok fajuk az édesvizek mellett költ, néha elég távol a parttól. Berlinben, Budapesten a téli félévben mindennapos vendégek; ostromolják a jószívű járókelőket kifliért vagy kenyérdarabokért. Magas irodaházak etetőlapjaira telepszenek, pedig az ennivalót a cinegéknek és a pintyféléknek szánták. 
Hóvihar idején a legforgalmasabb utcákon a járművek között is repülnek. Télen rászállnak az úszó jégtáblákra, és ott hosszan maradnak. Nagyvárosokban a repülőterek kifutóin gyülekeznek, a felszálló repülőgépektől megriadnak, s ha előttük csapdosnak, balesetet okozhatnak. Valóságos mesterei a repülésnek. Több időt töltenek a levegőben, mint más lilealkatúak. Megfigyelték, hogy a talajon „udvarolnak”. Mindegyiknek a szárnya hosszú, egy részüké keskeny és hegyes. 
Testnagyságuk 20-76 cm között váltakozik. Vannak közös vonásaik, udvarlás közben fenyegető mozdulataik hasonlók. 
Az eltelt 200-300 évben sokan írtak „az állatok beszédéről”.
A viselkedéskutatás az utóbbi száz évben számos eredményt hozott. Konrad Lorenz hasonlóságot látott a gúnár nászviselkedése és a humán gyermek viselkedése között. 
A felegyenesedett testtartás, a fenyegetés közben lefele tartott csőr, az ütésre kész, félig nyitott szárnyak, a megvastagodott nyak körülbelül ugyanazt jelenti, mint a verekedős kamaszok között az ökölbe szorított kéz, a feltűrt ingujj, a kifeszített mellkas, mely azt sugallja: mindjárt odavágok!
Ha a sirály fészke közelében döfköd, akkor ebben benne van az erő fitogtatása és a félelem is. Számos mozdulatuk azt fejezi ki: „ez az én helyem!”
Ezeknek az összefüggéseknek a feltárása az állatélet megértése szempontjából nagyon fontos. Ha megfigyeljük és elemezzük magatartásformáikat, akkor választ kapunk a környezet alakító erejére. 
 
Ezüstsirály (Larus argentatus)
55 cm. A tengerpartok leggyakoribb sirálya. Az öregek háta és szárnya halványszürke, a szárny vége fekete. A testük fehér. A csőrük élénksárga, és a csőr tövén piros folt látható. A lábuk hússzínű. A Földközi-tenger tájain élő és a Skandinávia keleti részén lakó alfajok háta sötétebb, a lábuk sárga. A jeges sirály és a sarki sirály szárnyvége nem fekete. 
A fiatalok egyszínű barnák, a csőrük feketés. Második évükben a hátoldaluk szürkésebb, farkuk töve fehér. 
Rendszerint telepesen fészkel tengerparton, szigeteken, esetleg mocsarakban. A Kara-tengertől a Bretagne-félszigetig mindenütt ott van. Ezeken kívül Dél-Svédországban, Finnországban a nagyobb belső tavak mentén is költ. Az erőteljes sárga csőr alsó kávájának hegyét piros folt díszíti. 
Az alkalmazkodóképessége átlagon felüli. Nem igényes sem élőhely, sem táplálkozás tekintetében. A sziklás, meredek partokon és a nádasokban egyaránt vannak fészkelő kolóniái. Néha a városok épületein is fészket épít. Mindenevő. Eleségforrásai: a hajókról kidobott hulladék, halfeldolgozó telepek, szeméttárolók, malmok környéke, frissen felszántott földek, növényi magvak, konyhai hulladék, kisebb emlősök és dögök. Költés idején tojásokat és fiókákat is rabol. 
Kicsinyeit kiöklendezett előemésztett táplálékkal eteti. Az anyamadár csőrhegyének piros foltja jelző szerepű. Az éhes fiókák a piros foltot csipkedik, így követelik az ételt. 
Vonulásukról tudjuk, hogy az északi szélesség 80. foka fölött fészkelő ezüstsirályok fiataljai a hideg évszak elején lehúzódnak Közép- és Dél-Európába. 
Az ornitológusok, természetjárók többször hírt adtak arról, hogy a sirályfélék ellátogatnak az erdélyi tavakhoz is, például a mezőzáhi, a homoródszentpáli, a bözödi, a szovátai Medve-tóhoz és a háromszéki tavakhoz. Kányádi Sándor itthon is meg Budapesten, a Duna fölött is többször látta ritka szépségű légi táncukat. Íme a gyönyörű költői rajz:
 
Sirálytánc
 
Sirályok táncoltak, keringőztek
a víz fölött. 
S az öreg tenger – a maga módján –
gyönyörködött. 
Gyönyörködött bennük, s olykor egy-egy
bárányszép habot
a kecsesen reálibbenő sirályok
alá ringatott. 
 
Szép is volt ez a szinte magáért való
lengő játék. 
Ha sirály volnék – gondoltam – én is
így csinálnék. 
 
Mert szép is az: a magasság s mélység
peremén
táncolni, keringőzni kecsesen, 
könnyedén. 
Összeállította: Márton Béla

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató