2021. július 28., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

(Folytatás július 9. lapszámunkból)

A kísérleti kóroktan megalapítója

Anélkül, hogy Semmelweis korában ismeretes lett volna a fertőző betegségek kóroktana, és azok emlős fajok közötti lehetséges átvitele, állatkísérleteket folytatott. Korszakalkotó módon vett kilenc házinyulat, majd a gyermekágyi lázban elhunytaktól vett szövetkaparékkal megfertőzte őket. Mind a kilenc állat a betegség jellemző tüneteivel elhullott. Ezzel megcáfolta a kór okainak ma már nevetséges „tudományos magyarázatait” (miazmák, meteorológiai, csillagászati körülmények stb.). Semmelweis így úttörője volt a kísérleti kóroktan megalapításának is.


A mikroszkóp használatának mellőzése

Semmelweis remek kutató volt. Az ő idejében már ismert volt a mikroszkóp, és tudós kortársai is egyre szélesebb körben használták. Elsők között alkalmazta az orvos-statisztikai módszert, és tételei bizonyítása érdekében ugyancsak az elsők között végzett állatkísérleteket. Rájött arra, hogy a fertőzött emberi kéz hordoz valamit, ami a további betegségek előidézője. De hogy az pontosan mi, nem vizsgálta tovább. Bizonyította, hogy ha a fertőző anyag a kézről eltávolíttatik, a fertőzés oka megszűnik. Rájött az ok-okozati kapcsolatra, de az okot nem vizsgálta tovább, nem végzett mikroszkópos méréseket, holott erre – kortársai segítségével – módja nyílt volna, s ennek eredménye döntő lett volna igazságának bizonyításához. A mikroszkópot nem vonta be saját kutatásaiba. Mindenütt az olvasható, hogy Pasteur a Semmelweis felismerését igazoló mikroszkópos vizsgálatait csak Semmelweis halála után 12 évvel tette meg. Semmelweis azonban megtehette volna ezt a maga idejében is. Amikor Semmelweis elsőéves volt Bécsben az 1838/39-es tanévben, s Joseph Berres intézetében tanult, működött ott egy fiatal magyar orvos, Gruby Dávid is. Gruby egymaga építette mikroszkóp segítségével az állati szervezet kóros elváltozásainak mikroszkópos megfigyeléseivel foglalkozott, s 1839-ben és ’40-ben több publikációt is közreadott e témában. Ő volt az első magyar szakember, aki az orvostudomány területén komoly mikroszkópos szövettani megfigyeléseket tett, s megfigyeléseivel nemzetközi szaktekintély lett. A franciák csodadoktorként tekintettek rá. Megkereshette volna Grubyt mint a kórbonctan és az élettan mikroszkópos tanulmányozásának előítéletektől mentes és kizárólag a megfigyeléseire építő specialistáját, bizonyára segítségére lett volna. Gruby is hasonlóan gondolkodott, mint Semmelweis. Többen úgy vélik, hogy Semmelweis a háromszázszoros mikroszkópos nagyítás lehetőségei közepette – Pasteurt megelőzve – ki tudta volna mutatni a kórokozó baktériumot (streptococcus haemolyticus), és ebben talán Gruby vagy más kortársa segíthetett volna neki. 

Lett volna több más lehetőség is: nemcsak Gruby és Semmelweis volt kapcsolatban Berres professzorral Bécsben, hanem Lenhossék József is, akinek tanszékére 1843-ban megérkezett az első mikroszkóp Párizsból, s e műszer kiváló tudója és használója lett. Eredményeit az ezt követő nyolc évben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat ülésein is bemutatta, mely társulatnak az 1850-es évek elejétől Semmelweis is tagja volt, tehát elvileg tudhatott a korábbi mikroszkópos bemutatókról.

Az 1850-es években kezdte mikroszkópos megfigyeléseit Margó Tivadar is, aki 1841-ben Bécsben lett sebészdoktor és szülészmester, s néhány éven át ott is dolgozott. Pesten használt mikroszkópot az élettan professzora, Schordann Zsigmond is, aki Semmelweis egyik tanára volt. És ne feledjük: Bécs számára Rokitansky vásárolt 1842-es párizsi útja során egy mikroszkópot, amelyről tudott Margó is és Semmelweis is.

Semmelweis nem reagált Jakob Henle 1840-es megállapításaira sem, amelyekben alapos okfejtéssel és éles logikával fejtette ki a mikroorganizmusok patogenitásának elméletét, de azt további mikrobiológiai vizsgálatokkal már nem igazolta. Henle mondta ki, hogy élő anyag közvetíti a fertőzést, nem pedig miazmák, tellurikus és kozmikus tényezők. (Egyébként Henle minden fontos műve megvolt a pesti orvosi kar könyvtárában, amelynek katalógusát Semmelweis készítette.) Henle megállapításaira sokáig senki sem figyelt fel, kivételt képez legismertebb göttingeni tanítványa, az 1866-ban diplomát szerzett Robert Koch. Ő volt az első, aki elfogadta Henle tanítását: a fertőző betegségek okozói valószínűleg mikroszkopikus lények. (Ma őt tekintik a bakteriológia egyik megalapítójának, aki 1905-ben a tüdővész/gümőkór – tuberkulózis – kórokozójának felfedezéséért orvostudományi Nobel-díjban részesült.)

Semmelweis nem figyelt fel Agostino Bassi mikroszkopikus vizsgálataira sem, ezek a mikroorganizmusokra és a különféle megbetegedéseket előidéző parazitákra irányultak. 1844-ben közreadott A fertőzésekről általában című munkáját sokan a modern bakteriológia alapjának tekintik, de sajnos kevesen figyeltek fel rá. Bassi 1852-ben kimondta, hogy „minden fertőző betegséget parasita mikroorganismusok okoznak, amelyek állati vagy növényi eredetűek”. Ő volt az első, aki a betegség elleni védekezés eszközéül a fertőtlenítést (desinfectiót) ajánlotta. Ha Semmelweis folytatta volna Henle és Bassi gondolatsorát, az segített volna felismerése igazolásában.

Megmagyarázhatatlan, hogy a mikrovilág feltárására irányuló korai kezdeményezésekre miért nem figyelt fel, pedig ez hozta volna meg számára a teljes áttörést, hiszen ő még a baktériumok ismerete nélkül hirdette – igazi éleslátással – a noninfekció (nem fertőzés) elvét.

Akár egy új mondás is keletkezhetne ezzel kapcsolatosan: Elkerülte, mint Semmelweis a mikroszkópot.


Semmelweis-reflex

Nevét Semmelweis Ignácról kapta, akinek tudományos és magánéleti sorsa a kortársak elutasítása miatt tragédiába torkollott. Semmelweis felfedezte, hogy a gyermekágyi láz okozta halálozás aránya mintegy tizedére csökkenthető, ha a szülészorvos klóros oldattal kezet mos minden beavatkozás előtt. Ennek a tapasztalatilag bizonyított módszernek azonban nem tudta olyan indokolását adni, amely a kortársak széles köre számára elfogadható lett volna. Javaslatait ezért elutasították, őt magát pedig nevetségessé tették, annak ellenére, hogy adatai módszerének eredményességét kétséget kizáróan alátámasztották. A halála után fokozatosan elterjedő módszert néhány évtized múlva Pasteur munkássága (kórokozók felfedezése) nyomán fogadta el a tudományos közvélemény. Az angolszász irodalom a Semmelweis-reflex fogalmát legáltalánosabban így határozza meg: „a tények automatikus elutasítása megfontolás, vizsgálat vagy kísérletezés nélkül”. 

Már évekkel halála előtt magatartásában furcsaságok mutatkoztak. A felfedezése óta kialakult súlyos önvád mellett a támadások még jobban próbára tették megviselt idegrendszerét, amely 1865 júliusára elmezavarrá súlyosbodott. Semmelweis felesége a bécsi barátjukhoz, Hebra professzorhoz fordult, aki július 31-én Döbling elmegyógyintézetébe utalta Semmelweist, ahol 1865. augusztus 13-án meghalt. A halála körülményeit igazoló dokumentumok nem kerültek nyilvánosságra. Sokkal később volt lehetőség az iratok megtekintésére, melyből kiderül, hogy halálát vérmérgezés okozta, és testén súlyos bántalmazás jelei voltak. 

Méltán lehetünk büszkék Semmelweis Ignácra, az anyák megmentőjére, halála után 156 évvel is. Őt tekintik a járványtankutatás és a klinikai kórélettan úttörőjének. Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló tevékenységet folytatott, így Magyarországon elsőként végzett petefészekműtétet és másodiknak császármetszést. 


Elismerése

Másik nagy tudós kortársához, Bolyai Jánoshoz hasonlóan sajnos csak halála után ismerték el eredményeit, tudását, mely már akkor is ezrek életét mentette meg. 1938-ban az amerikai Metro-Goldwyn-Mayer That mothers might live (Hogy élhessenek az anyák) c. rövidfilmje (rendezte: Fred Zinnemann) Oscar-díjat kapott. Teheránban az orvostudományi egyetem róla van elnevezve, és szobrot állítottak neki Mariborban. 1968–69-ben Jens Bjørneboe (1920–1976) neves norvég író Semmelweis (az esetleges „felfedezésem” története) címmel sikeres drámát írt róla, amit Joe Martin író, irodalmi művek fordítója és színházmenedzser fordított angolra (Washington, DC). Alapos bevezető esszét is írt. A színes könyvborítón az osztrák Egon Schiele 1910-ben készült Halott anya című expresszionista festményének reprodukciója látható. Hőseinek többségéhez hasonlóan Bjørneboe is olyan emberként jellemezte magát, mint aki képtelen alkalmazkodni a környezetéhez, és ragaszkodik saját devianciáihoz. Regényein és drámáin keresztül ki akarta kiabálni a világot, a mérvadó egyének megalkuvás nélküli igazságszolgáltatás iránti igényét a történelem borzalmaival szemben. Norvégia leginnovatívabb dramaturgjának tartják. Ő az önállósodás és az elidegenedés dramaturgja, akinek művészetére talán leginkább Bertold Brecht (1898–1956) dramatikus hatott. Nagyon kevesen tudják – még ma is –, hogy a világpremiert Finnországban, a turkui svéd Abo Svenska Színházban rendezték 1969 szeptemberében. Lars Svedberg, a színház újonnan kinevezett vezetője játszotta Semmelweis szerepét, ez volt a színházigazgató debütálása is. Nem sokkal ezután, ugyanabban az évben, november 19-én a drámát Norvégiában, az Oslói Nemzeti Színházban is előadták (ezt általában világpremiernek tekintik). Rövid idő alatt a darab teljes körű turnét tett meg a Balti-tenger körül: Svédországban és Dániában is előadták. A kritikák, különösen Norvégiában és Dániában, nagyon lelkesek voltak, Joachim Calmeyer vezető szerepéről is. Ezt a szerepet közvetlenül a Peer Gynt (Henrik Ibsen leghíresebb drámája) mögött rangsorolták. Ray Lustig zeneszerző Semmelweis című operáját New Yorkban mutatták be 2017. szeptember 11-én.


Semmelweis és a koronavírus

Neki köszönheti a világ, hogy ma már tudjuk, hogy a bacilusok, vírusok elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze az alapos fertőtlenítő kézmosás, amely nemcsak terhes anyák életét, hanem az átlagpolgárét is megmenti, amit a jelenlegi járványügyi helyzetben is az egyik legjobb védekezési módszerként tartunk számon a fertőzések elkerülése ellen. Érdekes módon elsőként a Google tisztelgett 2020. március 20-án Semmelweis Ignác nagysága előtt. Egy napig az internetes kereső nyitólapján volt látható az a videó, amely bemutatta a hozzá köthető felfedezés, a kézmosás fontosságát, ami jelenleg is az egyik leghatékonyabb módszer a vírusfertőzések megelőzésében. Ezt követően a CNN írt napjainkban is használható eredményéről, majd április 1-jén a Radiolab elnevezésű, díjnyertes amerikai podcast-sorozat szentelte Every Day is Ignaz Semmelweis Day (Minden nap Semmelweis Ignác-nap) c. epizódját az anyák megmentőjének és a kézmosás általa demonstrált fontosságának bemutatására, mint ami megadta számunkra a leghatásosabb fegyvert a jelenlegi koronavírus-járvány elleni küzdelemben is. (A mintegy félórás, interneten hallgatható rádióműsorban a műsorvezető Carl Zimmerrel, egy ismert, népszerű amerikai tudományos újságíróval a New York Times kolumnistájával beszélget Semmelweis Ignác munkásságáról és jelentőségéről.)

Hamvait felesége 1891-ben Budapestre hozatta családjának sírboltjába. 1965-ben új sírba helyezték szülőházának udvarában, mely jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad helyet. A Semmelweis Egyetem 1969-ben, hosszú folyamat eredményeként vette fel egykori tanárának, Semmelweis Ignácnak a nevét. 

Varga János

Semmelweis szobra a Halhatatlanok Csarnokában, a Chicagói Nemzetközi Sebészettudományi Múzeumban