Sánta Ferenc: Téli virágzás

Február elején Sánta Ferenc Téli virágzás című novellája alapján Vármezőn és Mikházán kisjátékfilmet forgattak, amelyet a Pápa városi televízió és a soproni Petőfi Sándor Színház együttműködésével a magyarországi médiatanács Huszárik Zoltán pályázatának támogatásával készítenek el. A munkálatokról Pataki András, a színház igazgatója, a film producere számolt be a helyszínen. 

– A Téli virágzás című novella az 1927-ben Brassóban született Sánta Ferenc Az Isten a szekérben című kötetében jelent meg. Többször foglalkoztunk az író novelláival. Az a tervünk, hogy a most felvételezett kisfilm alapján egy nagyjátékfilm is elkészüljön, ha sikerül megfelelő támogatást kapnunk, ezért ez előmunkának, tanulmánynak is tekinthető – mondta Pataki András.

A Téli virágzás története egyszerű, a cselekménye télen játszódik. Egy szegény sorsú székely család a múlt század ’30-as éveiben éli a mindennapjait. A családfőnek eltörik a lába, lázasan fekszik az ágyban, helyét 10 éves gyereke kell átvegye, akit farkas-ordító télben erdőre küldenek tűzifáért. A gyerek kimegy, közben megtalál egy fagyás közeli állapotban levő kismadarat, amit a fa helyett hazavisz. Arra vár, hogy ezért verést kap, közben a kismadár derűt, jókedvet, igazi emberi melegséget visz a családba. A történetet maga az író, Sánta Ferenc meséli el, akinek eszébe jutnak a gyerekkori emlékek, amelynek egyik „termése” ez a novella. A film négyszereplős. A soproni Petőfi Sándor Színház alkalmazási körében levő Szélyes Ferenc az írót játssza. Egyelőre Eperjes Károly vállalta el az apa szerepét, az anya, Molnár Anikó szintén a soproni színház művésze, míg a kisfiú szerepében a csíksomlyói Csibész Alapítvány által gondozott egyik gyereket láthatjuk. 

– Öröm számomra, hogy sikerült az alapítvánnyal együttműködni, mert ezzel is azt szeretnénk bizonyítani, hogy az egyébként nem könnyű sorsú gyerekek is elvállalhatnak egy ilyen kihívást, és ezáltal is meg tudják mutatni a világnak és önmaguknak, hogy ha van bennük bátorság, elszántság, akkor bármire képesek az életben – jegyezte meg a felkéréssel kapcsolatosan a producer.

A pályázat szerint a filmet három tömbben forgatják. Az egyiket Vármezőn, illetve Mikházán, a téli erdőben, illetve az író szobájában játszódó jeleneteket vették fel. A következő helyszín a Veszprém megyei Magyarpolány, ahol a ház külső képeit, illetve  a Bakony, ahol a nyári erdőben rendezett jeleneteket rögzítik. A stúdiómunka nyáron lesz, így valószínű, hogy szeptember elejére készül el teljesen a film, amelynek operatőre Mike László, a Pápa televízió munkatársa, rendezője Bozsogi János, a Duna TV korábbi osztályvezetője, több ismert film rendezője, aki többek között Sára Sándor, Lugosi László, Kósa Ferenc mellett tanult rendezni. 

A rendező lapunknak elmondta, a közel félórás film inkább az expresszív képi világával, mint szöveggel meséli a történetet, mert a novella is a jelképelemeknek a konkrét életanyagba való emelésével kísérletezik. 

– Sokkal nagyobb kihívást jelent egy rövidfilm elkészítése, mint egy hosszú játékfilmé, mert az alig fél óra alatt elsősorban az érzelmekre hatva kell fenntartani a néző érdeklődését. A Téli virágzásban egyformán jelen van a kép és a szöveg. Mindvégig az író gondolatait halljuk (Szélyes Ferenc), aki tulajdonképpen visszarepül az időben. Azokat a nagyon fontos információkat és a nyelvi szépségeket, amelyeket párbeszédben nem lehet megjeleníteni, monológban halljuk. Ezt egészíti ki a képi történet. A gyereket korának megfelelő párbeszédben „a jelenben” láthatja a néző, így a filmben érdekesen tevődnek egymásra az idősíkok is – mondta a rendező, majd kifejtette: olyan mesterek mellett tanult, akik fantasztikus dinamizmussal kezelték a képszerkesztést, a nagy totálokat olyan releváns részletek váltották, mint egy szem, vagy egy ráncos paraszti arc, és ezt a stílust követi a most forgatott kisjátékfilmben is. A természetben láthatjuk, amint a gyerek küzd az elemekkel, miként vívja meg külső és belső csatáját. Ugyanakkor a visszaemlékezéskor megjelennek az olyan közelképek, mint az író fáradt, beteg szeme, a fáskályha előtti halvány mosolya, miközben megrakja a tüzet, de megjelennek a félelem, az izgalom hitelesen megjelenített mozzanatai, közelképei is. 

A rendező szerint, ha elkészül a film, és „megfelelő önkritikával illeti”, akkor valószínű, hogy nemcsak a magyarországi közmédia valamelyik csatornáján láthatjuk, hanem hazai és nemzetközi kisfilmfesztiválra is beneveznek, mert a történet, a helyszínek és a szereplők is garantálhatják a sikert.