A rózsa csöndje

Fel nem foghatom, hogy miért zajlott le szinte titokban A rózsa csöndje című erdélyi művészfilm bemutatója múlt vasárnap este az Erdélyi Magyar Televízió csatornán. Ha én a film producere, rendezője lettem volna, akkor minimum a Kultúrpalotában vagy a Nemzeti Színházban vertem volna nagydobra azt, hogy végre elkészült ez az ízig-vérig erdélyi, úttörő filmalkotás. Igaz ugyan, hogy a film alapjául szolgáló kisregény, a Rózsakiállítás szerzője (Örkény István) nem erdélyi író, viszont a rendező, a szereplők zöme és az alkotás többi munkatársa tősgyökeres erdélyi honfitársunk. De vegyük sorra néhányukat... A rendező, Erőss László azt a Desingdropp Stúdiót vezeti, amely a másfél órás alkotás „bölcsője”. A cég honlapjáról megtudhatjuk, hogy Erőss brassói születésű, jelenleg a vásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakos hallgatója (lehet, hogy már végzett?), Brassóban korábban tévéstúdiók munkatársa volt, hangtechnikával, operatőr-ködéssel foglalkozott. Marosvásárhelyen működő stúdiójában rádióspotok, rádiójátékok felvételével, kidolgozásával foglalkozik, no meg könnyűzene-együttesek  is elkészíthetik nála dalaik felvételét. 

Az igen megrázó, felkavaró művészfilm számomra legdöbbenetesebb mozzanata talán az volt, hogy főszerepet vállalt benne az egyik legjelentősebb kortárs költő, a Kossuth-díjas Kovács András Ferenc, aki ugyan nem rendelkezik színészi diplomával, de édesanyja (Elekes Emma színművész) és édesapja (Kovács Ferenc rendező) révén színházközelben nőtt fel. Az, hogy egy kezdő, huszonéves rendező játékfilmjében szerepet vállalt, mindenképpen dicséretes gesztus. A nyolcvanas évei elején járó édesanyja, Elekes Emma A rózsa csöndjében újra bebizonyította, nem hiába tartják az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb erdélyi színésznőjének. B. Fülöp Erzsébet tehetségéhez nem fér kétség. A film torokszorító jeleneteiben szinte önmagát múlja fölül. A tulajdonképpeni főszereplő, a tévérendezőt alakító Bödök Zsigmond számomra nem azért volt időnként hiteltelen, mert Erőss Lászlóhoz hasonlóan maga is pályakezdő, hanem azért, mert bizonyos helyzetekben (például B. Fülöp Erzsébet haldoklásának jelenetében) nem viselkedik elég életszerűen, viszont lehet, hogy ez Örkény Istvánnak tudható be. 

Nem győzöm hangsúlyozni: megdöbbentő, hogy milyen kevés, gyenge hírverés történt egy igen jelentős kulturális esemény körül. A filmbemutató szinte észrevétlenül zajlott le olyan körülmények között, hogy az RTL Klub csatornán közben az X-Faktor döntője zajlott, és az egészen biztosan nagyságrendekkel több erdélyi magyar nézőt vonzott, mint A rózsa csöndje. Sajnos! Éppen ezért jó volna, hogy egy becsületes sajtókampány után az ETV sürgősen ismét műsorára tűzné a filmet, és a második vetítést feltétlenül közönségtalálkozónak kellene követnie. 

A mozi kapcsán rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem: B. Fülöp Erzsébet említette a film ürügyén egy december eleji Kultúrcsepp műsorban (ETV), hogy a helyi Művészeti Egyetemen, a színészképzés során egyáltalán nem történik filmszínészképzés, ez még csak szóba sem kerül. Miért? Ugyanakkor nagyon érdekel, hogy egy mai, igen fiatal, pályakezdő erdélyi rendező hogyan képes összeguberálni egy akkora összeget, amiből már el lehet készíteni akár egy igen szerény költségvetésű művészfilmet? 

Örömmel hallom, hogy A rózsa csöndje után immár egy másik erdélyi játékfilm forgatása is elkezdődik, amely Márton Áron püspök életét dolgozza majd fel.