Remekelt a Szent Balázs Alapítvány

*Panelbeszélgetés (Fotó: A Szent Balázs Alapítvány Facebook-oldala)

Ünnep a Kultúrpalotában 

A Szent Balázs Alapítvány idei meglepetése egy kitűnően szervezett multidiszciplináris konferencia volt, amelyet az elmúlt hét végén a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartottak. Témája, ahogy címe is jelzi, Alváshorizont – Cirkadián egyensúly a 21. században. 

Hogy mit is jelent a cirkadián egyensúly? Nos, lelki szemszögből, ahogy, Lukács István református lelkipásztor bevezető szavaival megfogalmazta, Isten úgy teremtette meg a világot és benne az embert, hogy parancsba adta az alvást és az ébrenlétet, a világosság és sötétség ritmikus váltakozásának megfelelően. Szénégető István Barnabás katolikus pap a kapcsolati biztonságot említette mint a cirkadián ritmust kedvezően támogató erőt. 

Tudományos szempontból a komplex élő szervezetek egyik működési sajátossága a ritmicitás, az alvás és az ébrenlét váltakozása, amit belső időmérő rendszerünk vezérel. A cirkadián ritmus működéséről, működési zavarairól, azok kezelési lehetőségeiről szólt az orvosi, pszichológusi és más segítő szakmák sok és változatos területeiről érkezett szakemberek előadása, tanácsai. 

Az agy alvás közbeni szerepéről, az alvás szerkezetéről és fő fázisairól, valamint azok szerkezetéről szólt többek között prof. dr. Szilágyi Tibor, a MOGYTTE Élettani Tanszéke tanárának előadása. Az alvászavarokról és az evészavarok kezeléséről – a XXI. század leggyakoribb orvosi panaszairól – prof. dr. Purebl György egyetemi tanár, pszichiáter, pszichoterapeuta tartott előadást, majd műhelymunkát a cirkadián ritmus és a testi-lelki egészség összefüggéseiről, az alvási panaszok kezelésében történt szemléletváltásról, amely a gyógyszeres kezelési módszerekkel szemben az életmódváltást, az alvásbarát szokásokat részesíti előnyben. A cirkadián ritmus mérése zsákutcába jutásának okairól szólt prof. dr. Bódizs Róbert neuropszichológus előadása, aki a Semmelweis Egyetemen az általa létrehozott alvás- és kronobiológiai kutatócsoport vezetője. Dr. Lázár Alpár egyetemi docens, alváskutató, akinek munkássága a cirkadián ritmus agyműködésben betöltött szerepére, valamint az idősödő agy funkcióinak a módosulására vonatkozik (felszínesebb, széttöredezett alvás, a gyakoribb éjszakai ébredések, csökkent nappali éberség), arról beszélt, hogy ezek megértése lehetőséget kínál olyan beavatkozások kidolgozására, amelyek támogatják az egészséges öregedést. 

Dr. Salat Csaba Álomképek című előadásában gazdag képanyagban mutatta be, hogy a különböző korszakokban hogyan ábrázolták a képzőművészetben az alvást, az álmot. 

Prof. dr. Csábi Györgyi, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának vezetője a gyermekkori alvászavarokról tartott előadást. Ezek a 0–18 éves korosztály 20–30 százalékánál jelentkeznek, és befolyásolják az egész család életminőségét. A tünetek hátterében rossz alváshigiénés szokások, az obstruktív alvási apnoe szindróma, alvászavar, szorongásos zavar, depresszió, ADHD vagy az autizmus állhat, illetve a családban, iskolában elszenvedett bántalmazás, lelki traumák, krónikus stressz. A kezelést a kiváltó ok beazonosítása szabja meg. 

Dr. Fritz Réka fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész szakorvos arról számolt be, hogy a Szegedi Tudományegyetemen végzett klinikai tevékenységében kiemelt terület az alvás alatti felső légúti zavarok, különösen a horkolás és az obstruktív apnoé kezelése. 

Dr. Fabó Dániel, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa előadásában arra kereste a választ, hogy vajon mennyire henye az agyvelő, amikor epilepsziás rohamban álmot lát a beteg, és hogy valóban álomról van-e szó, vagy egyéb hallucinációkról, mint sok egyéb kórállapotban. 

Dr. Gáll Zsolt, a MOGYTTE egyetemi docense, klinikai főgyógyszerész és kutató előadása a melatonin és más chronobiotikumok protektív hatásáról szólt. Fő kutatási területei közé tartozik a központi idegrendszerre ható természetes (D-vitamin, kannabidiol, melatonin), illetve szintetikus vegyületek vizsgálata kísérletes modelleken.

Dr. Frigy Attila kardiológus és belgyógyász főorvos szakmai és tudományos érdeklődésének egyik legfontosabb területe a szívelégtelenség, ezért ennek keretében foglalkozik az alvászavarokkal és a cirkadián ritmussal. 

A nyugtalan láb szindróma (RLS) és az alvászavarok megelőzése képezte ifj. dr. Szatmári Szabolcs neurológus osztályvezető főorvos előadásának témáját. A gyakori alváshoz kapcsolódó mozgászavar legtöbbször az esti órákban jelentkezik, és elalvási nehézséget okoz, majd alvás közben is előáll az alvás megszakadását okozva. Előfordulása felnőtteknél 5-15 százalék, klinikailag jelentős formája akkor áll fenn, ha más alvászavar hiányában okoz tüneteket – hangzott el többek között az érdekes előadásban.

A cirkadián ritmus és az onkohematológiai betegségek közötti összefüggésről, az őssejtátültetés időzítéséről dr. Lázár Erzsébet egyetemi docens osztott meg érdekes részleteket. Így például azt, hogy a kemoterápiás kezelések időzítését a beteg biológiai ritmusához igazítják. 

Dr. Kolcsár Melinda, a MOGYTTE docense előadásában elhangzott, hogy a  kortizol egy olyan mellékvesehormon, amelynek szintje napszaki (cirkadián) ritmust mutat. Reggel van a csúcsa és éjfélkor a minimuma. Ha ez megváltozik, akkor anyagcserezavarok, például elhízás és cukorbetegség léphet fel. Ritmicitását és szintjét olyan tényezők  befolyásolni, mint az esti kék fény, a késői étkezés, de a krónikus alkoholfogyasztás és a depresszió is. Klinikailag ez utánozhat endokrin betegségeket, mint a Cushing-szindróma, amelytől nehéz elkülöníteni.  

A vasárnapi előadások sorát Szénégető István Barnabás római katolikus pap, családpasztorációs szakember és lelkigondozó nyitotta meg. „Miközben testünk a fényre reagál, a lélek a kapcsolati biztonság jeleiből nyeri a megnyugvást” – hangzott el előadásában, amely arról szólt, hogy hogyan hatnak a kapcsolatok idegrendszerünkre és személyiségünk működésére.

Prof. dr. Tényi Tamás pszichiáter, pszichoterapeuta szerint „az alvászavarok szorosan összefüggenek a depresszióval és a pszichózisokkal, gyakran álmatlanságként vagy hiperszomniaként jelentkezhetnek, vagy kockázati tényezőként szolgálhatnak ezen állapotok esetében. A kapcsolat kétirányú: az alvás zavara növelheti a pszichiátriai betegség kialakulásnak kockázatát, míg a depresszió és a pszichózis különböző formái jelentősen megzavarhatják az alvási szokásokat és az alvás szerkezetét”.

Dr. Bába László-István, a MOGYTTE egyetemi adjunktusa gyógyszerhatástant és klinikai gyógyszerészetet oktat, és mostanában a gyógyszeres interakciók és mellékhatások klinikai jelentőségét vizsgálja. 

Dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsa mentálhigiénés és párkapcsolati tanácsadó szakpszichológusi végzettséggel egyetemi oktatóként a traumatizáció és a szelfreguláció témakörét oktatja, ő a pszichológiai tanácsadás alapprotokolljának (kezelési útmutatójának) a szerzője. 

Utolsó előadóként a komikus színészi adottságokkal megáldott dr. Kovács Ágnes járóbeteg-rendelőben dolgozó pszichiáter főorvosként állította más pályára a komoly előadások sorát. Véleménye szerint a nevetés mint pozitív pszichofizikai inger számos módon befolyásolhatja az alvás minőségét mind közvetlen élettani változásokon keresztül, mind közvetetten a hangulatjavítás, a stresszoldás révén. A nevetésterápia tehát kiegészítő jelleggel bírhat az alvászavar kognitív viselkedésterápiája mellett. 

Az előadások között két panelbeszélgetés is elhangzott. Az elsőn dr. Szatmári Szabolcs vezetésével prof. dr. Purebl György, dr. Bódis Róbert és dr. Fabó Dániel folytatott eszmecserét az eredeti cím szerint Érdekességek és tévhitek az alvásról és az álmatlanságról. A másik panelbeszélgetésen dr. Marton László vezetésével dr. Lorenzovici Anna, dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna és prof. dr. Tényi Tamás beszélgetett az alvástanácsadásról Kinek, mikor és hogyan? témával. 

A konferencián a művészet is jelen volt. A Kultúrpalota folyosóin Kentelki Gábor fiatal festőművész Más tájak: az absztrakt világ címmel állította ki jobbára külföldön, Barcelonában és Bilbaóban festett, valamint Baszkföld sziklás partjait ábrázoló festményeit.

Kilyén Ilka színművész, előadóművész, énekes és művelődésszervező a magyar irodalom álomtémájú verseinek gazdag kínálatából Az éjszaka csodái címmel válogatott egy csokorral az álomról, az álmodozásról, álmatlan éjszakák szülte gondolatokról, „játékos, színes magyar nyelvünk” gazdag kínálatából. Egy-egy vers után lánya, Ritziu Krisztina népdalkincsünk néhány szép darabját énekelte őszinte odaadással, „egy új élet” reményében. 

A tudományos előadásokat követően a hangulat feloldása érdekében a magyarországi Hiding Place zenei duó – Sárdi Tiffany és Sárdi Tamás – alkotópáros saját, őszinte hangvételű dalait adta elő zongorán és énekben. 

Ötszáz résztvevő

Dr. Szabó Mónikának, a szervezőbizottság lelkének munkáját kedves, szolgálatkész diákokból álló udvarias, mindenre figyelő csapat erősítette.

Érdeklődésemre elmondta, hogy a konferencia hasznos volt, mivel korszerű és sokrétű tudományos információkat közölt, ami hasznos lesz a fiatalok számára. 

– Nagyon sok fiatal orvos és diák vett részt, valójában ők voltak a célközönség, jó érzés számunkra, hogy sikerült megszólítani őket. Magyarországi meghívottjainkkal szenzációs kapcsolat épült ki, ezek is továbbmutatóak. Amit tanultunk mindabból, ami elhangzott, azt be kellene építeni a mindennapi orvosi gyakorlatba az anamnézis, a diagnózis felállításakor. Minden meghívott eljött, így színvonalas előadások kerekedtek ki. Nagyon sok szó esett a cirkadián ritmusról, mechanizmusairól, élettani hatásairól a legutolsó publikációk fényében. Messzemenően hallhattunk arról, hogy az alvási és ébrenléti ciklus, a cirkadián ritmus felborulása milyen következményekkel jár. Bizonyított tény, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedés ott alakul ki, ahol felborul az egyensúly, a fertőzések is gyakoribbak, megjelenhet pszichés betegség, a mentális képességek károsodhatnak. 

Visszatérve a cirkadián ritmusra, a szervezet biológiai ritmusa szabályosan 24 óránként változó ciklusokkal, ami érinti a hormontermelést és egyes sejtek különböző működését is. 

A cirkadián ritmust alapvetően a fény irányítja. Napközben a képernyő előtt töltött idő miatt nem vagyunk eléggé kitéve a természetes fénynek, és még rosszabb azok helyzete, akik három váltásban dolgoznak, hol később, hol korábban fekszenek vagy kelnek, ezért a szabályos vezérlés elállítódik, és sok időbe telik, amíg helyreáll. 

Jelenleg az ismert altató vegyületek jó része úgy hat, hogy nagyon könnyen kialakul a hozzászokás, és nagyon sok a mellékhatás. Nemcsak hozzászokáshoz vezet, hanem függőséget is tud okozni, tehát általában a szakirodalom szerint négy hétnél hosszabb ideig nem ajánlatos altatót szedni. Ki kell deríteni a nem alvás okát, lehetőleg azt kell kezelni, nem gyógyszeres beavatkozás segítségével megoldani. Segítenek a különböző magatartásbeli beavatkozások, ki kell próbálni a kék fénynek (számítógép, mobiltelefon képernyője) való kitettség megszüntetését, kerülni kell a tele gyomorral való lefekvést. 

Az optimális alvás felnőttkorban 6–8 óra, a kor előrehaladtával csökkenhet. A napközbeni mozgás, a fizikai elfáradás is segít. Minél jobb minőségű az alvás, annál egészségesebb az egyén – nyilatkozta  Szabó Mónika doktornő.