Régiók kellenek a túlzott központosítás helyett
Közigazgatási régiókra van szüksége Romániának a jelenlegi „szupercentralizált” rendszer helyett – hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök kedden azon a fórumon, amelyet a román tudományos akadémián rendeztek az ország regionális átszervezéséről.
Közigazgatási régiókra van szüksége Romániának a jelenlegi „szupercentralizált” rendszer helyett – hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök kedden azon a fórumon, amelyet a román tudományos akadémián rendeztek az ország regionális átszervezéséről.
A kormányfő rámutatott, hogy ő maga is nap mint nap szembesül a túlzott központosítással, márpedig szerinte egy szupercentralizált kormányzás nem lehet hatékony. Példaként az igazságszolgáltatást hozta fel: Romániában majdnem minden per a legfelsőbb bíróságon fejeződik be, holott szerinte az igazságszolgáltatást úgy kellene megszervezni, hogy a pereket a regionális táblabíróságokon lehessen lezárni.
„Másutt egy állam legfelsőbb bíróságán, Amerikában például, kilenc bíró dolgozik. Romániában 120-130, és így is kevesen vannak az ügyek számához képest” – érvelt Ponta, hozzátéve, hogy az igazságszolgáltatást is a megalakítandó közigazgatási régiók szintjén kell megszervezni. A román kormányfő elismerte, nem az Európai Bizottság kéri Romániától a közigazgatási régiók megalakítását, de szerinte Brüsszel is üdvözli az elképzelést. Rámutatott: a régiók létrehozásától Bukarest azt reméli, hogy növekedni fog az uniós támogatások lehívásának hatékonysága, mert „most a megyék legnagyobb gondja, hogy az uniós pályázatok önrészéért a bukaresti minisztériumokban kell kilincselni”.
Ponta felhívta a figyelmet arra, hogy a régiók kialakításáról kezdődött közvita értelmetlenné válik, ha nem sikerül az első lépést megtenni, azaz beépíteni az alkotmányba a közigazgatási régiók fogalmát, meghatározni ezek hatáskörét és elfogadtatni az új alaptörvényt a népszavazáson. A kormányfő arra utalt, hogy az alkotmánymódosításhoz érvényes népszavazás szükséges, és egyes elemzők szerint kétséges, hogy egy esetleges referendumon a részvétel meghaladja az – ötven százalék plusz egy fős – érvényességi küszöböt.
A kétharmados többséggel rendelkező Szociálliberális Szövetség (USL) a 2013-as év két legfontosabb célkitűzéseként határozta meg az alkotmánymódosítást és a közigazgatási régiók megalakítását. Az USL azt szeretné, ha az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában Romániából már az újonnan megalakult közigazgatási régiók pályázhatnának az uniós támogatásokra.
Az akadémikusok a történelmi identitások alapján szerveznék a régiókat
A romániai régiókat a történelmi identitások alapján kell megrajzolni – vélekedett több akadémikus a fórumon. „Mi az a nyugati régió? Én nem a nyugati régióban, hanem a Bánságban születtem” – mondta Ioan Păun Otiman agronómus, közgazdász, a Román Akadémia titkára arra utalva, hogy az égtájak alapján elnevezett jelenlegi fejlesztési régiókat mesterségesen hozták létre. Az akadémia székházában rendezett keddi fórumon több tudós is ellenezte azt a – bukaresti kormány által javasolt – megoldást, hogy a fejlesztési régiókat emeljék közigazgatási rangra. Ehelyett a történelmileg kialakult, és közismert elnevezéssel is rendelkező hagyományos identitásokat javasolták szervező elvként a régiók kialakításához.
„A történelmi régiókból kell kiindulnunk. Én például el tudok képzelni egy észak-erdélyi, egy dél-erdélyi régiót, egy különálló Olténiát, illetve Dobrudzsát, egy Duna menti és egy Kárpáti Munténiát” – magyarázta az MTI-nek Răzvan Theodorescu történész, volt kulturális miniszter.
Arra a kérdésre, hogy a történelmi Székelyföld önálló régió lehetne-e, Theodorescu nemmel válaszolt.
Az erdélyi magyarság érdekképviselete azért ellenzi a Ponta-kormány hétrégiós javaslatát, mert egy ilyen regionális felosztás azt jelentené, hogy a magyarlakta területeket román többségű régióba olvasztanák. A romániai magyar politikai szervezetek ezzel szemben több kisebb régiót javasolnak, amelyek között a történelmi Székelyföld és a Partium önálló régióként maga dönthetne fejlesztési prioritásairól.
