2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Régészeti ásatások Mikházán

  • 2012-09-14 15:20:19

Szeptember 6-ától folytatják a művelődési minisztérium támogatásával tavaly elkezdett régészeti kutatásokat Mikházán, ahol a szakemberek tudomása szerint az i. sz. első évszázadban határvédő vár (limes castrum) volt, emellett egy település is létezett.

Szeptember 6-ától folytatják a művelődési minisztérium támogatásával tavaly elkezdett régészeti kutatásokat Mikházán, ahol a szakemberek tudomása szerint az i. sz. első évszázadban határvédő vár (limes castrum) volt, emellett egy település is létezett. A munkálatokat dr. Man Nicoleta, a Maros Megyei Múzeum római korral foglalkozó régésze vezeti, aki tájékoztatta lapunkat az eddig talált leletekről, illetve arról, hogy mit is rejt magában a nyárádmenti település földje.

– A tavalyi kutatóárkok fényt derítettek arra, hogy Mikháza és Deményháza között, a Nyáráddal párhuzamosan haladó mezei út mentén található egy, a néhai várat kiszolgáló civil település, mivel a föld alól több ház alapja, kemencék, használati tárgyak, cserépedények kerültek elő, sőt a talajban salakanyagot is találtak, amiből arra következtettek a történészek, hogy a kézművesműhelyeket fedezték fel, ahol a castrum katonáinak fegyvereit készítették. Sikerült a hajdani római út egy rövid szakaszát is azonosítani.

Még a munka elején tartanak ugyan, de nagyon sok cserép került elő, egy császár portréjával díszített bronz pénzérmét, üvegdarabokat, hajtűket is kiszedtek a föld alól. Az idén arra törekednek, hogy felfedjék egy ház alapját és ismét kutatják az utat. A kerámia nagy részét helyben gyártották, tavaly sikerült egy olajmécses- és díszkerámia-öntő formát is azonosítani, de a cserepek között találtak a hajdani maroskeresztúri műhelyből származó termékeket is. Nem tudják pontosan meghatározni a tárgyaknak a korát, de az biztos, hogy a mikházi castrum Dacia Róma általi leigázását követően épült, így valószínű, ha nem is Traianus, de Hadrianus császár idején, i. sz. 106 – 110 között kerülhetett erre sor, az biztos, hogy i. sz. 111-ben már a határt (limes) kijelölték. Azt is biztosan tudjuk, hogy a várban az Alpokból származó kelták szolgáltak, őket kísérték el hozzátartozóik, a kézműveseik s azok, akik kiszolgálták a korabeli római hadigépezetet. Mintegy 500 katona szolgált a castrumban, őket még legalább annyian kísérték el, így a régi római telepen akár 1000-en is lakhattak. Számítunk rá, hogy esetleg templomokat, fürdőket is feltárhatunk. S ami fontos, hogy sikerül pontosabban azonosítani a területet. A várral együtt mintegy 10 hektáron feküdt a hajdani település – mondta el lapunknak Man Nicoleta.

A frankfurti régészeti intézet 2008-ban geometriai spektrummal felmérte a volt castrum területét, így ez teljesen azonosítható. A felszíni földréteg eltávolítását követően – mivel ezek típusépületek voltak – majdnem teljesen újjáépíthető a római vár, amely kapcsolatban állt a marosvécsi és a sóváradi castrummal is. A régészek nem tudják még bizonyítani, hogy valóban létezett-e a só útja, amelyen az értékes ásványi sót szállították a birodalomba. Az biztos, hogy Parajdon már a rómaiak is bányásztak sót, csak a szállításának az útvonalát nem ismerjük. Megtörténhet, hogy a védelmi vonalat kiszolgáló utat erre a célre is használták. Azt remélik, hogy az október végéig tartó munkálatok során újabb szakasz is előkerül a régi útból. A régész megígérte, hogy a feltárások menetéről tájékoztatja majd lapunkat.

Vajda György

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató